Back to top

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Az ősi kultúrákban a természethez kötődő szálak elválaszthatatlanok voltak az embertől, ezernyi megfejthetetlen rejtélyt őriznek, ahogyan a Bükkalján csúcsosodó misztikus kaptárkövek is.

Bizonyára már sokan hallották a kaptárkő-kifejezést, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik településén, Szomolyán és környékén fellehető fülkés sziklakúpok elnevezése. Szomolyán 13 kaptárkövet ismerünk, melyek oldalfalába összesen 132 fülkét faragtak elődjeink. Ezek a titokzatos történeti emlékek a térségben több településen fennmaradtak: Siroktól, Eger határán és Cserépváralján keresztül, egészen Kácsig.

A Bükkalján összesen 41 helyszínen 82 sziklatorony található, amelyekben 479 faragott fülkét/ablakot számolhatunk össze.

Szórványosan az ország más területein is előfordul faragott fülkés szikla (például a Pilisben, Balaton-felvidéken stb.), de olyan gyakorisággal, mint a Bükk lábánál, sehol máshol.

A rejtélyes kőtornyokat szinte minden településen másként nevezik. A néphiedelem és a régészeti kutatók állásfoglalása nyomán a legismertebb kaptárkő-elnevezés mellett a vakablakoskő-, a püspöksüveg-, a bálványkő-, a köpüskő- kifejezés mind ugyanarra a kultúrtörténeti kőképződményre utal. Most egy kicsit megidézzük a múltat a kutatók szemüvegén keresztül.

Ablak a természetre

A Bükkalja a miocén kori vulkáni hamu lerakódásával jött létre, mely jellemzően riolittufa és ignimbrit alapkőzetet eredményezett. Ezt követően a felszínt a jégkorszak eróziós hatásai (víz, jég, szél stb.) formálták.

A természet erői a kőzetet felaprózták, majd a völgyekbe elhordva lerakták a szemcséket.

Ennek eredményeként kialakult a különleges sziklakúpokkal tarkított Bükkalja, mely a déli irányban elnyúló lankáival eléri az Alföld északi peremét.

A természet erői után az ember is formálta a sziklakúpokat, hiszen a köveken a mai napig jól felismerhető faragott, ablakszerű nyílások láthatók. Egy-egy kövön az ablakok – más szóval fülkék - száma nagyon eltér, egyiken 48 darabot is (Szomolya, Királyszéke) megszámolhatunk, kisebb köveknél pedig csak 3-5 ablak „nyílik az erdőre”.

A fülkék tájolása egészen változatos, szinte minden égtáj felé néznek. Átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek, de a sziklabelső felé többnyire kissé szűkülnek. Ettől azonban jóval nagyobb fülkék is megfigyelhetők, a legnagyobb ismert nyílás 112 cm magas.

Több fülkénél pedig még egy külső keretet is faragtak eleink, mely vélhetően valamilyen ajtó illesztésére szolgált, emellett néhány fülke hátfalán keresztalakzat is látható.

Saád Andor miskolci orvos és Korek József régész az 1960-as években ásatásokat végzett a szomolyai és cserépváraljai kaptárköveknél, ahol Árpád-kori edénytöredékeket és karddarabokat találtak.

Méhek lakása?

A csekély számú tárgyi lelet alapján a kutatók arra következtettek, hogy a fülkék a 11-15. században lehettek használatban, méghozzá sziklaméhészet céljából. Elméletük szerint az üregek hosszanti oldalához vezető bemetszések a méhek számára kialakított röpnyílások. Továbbá a sziklakúpok előtt kivájt mélyedésekhez futó csatornákkal csapadékvizet gyűjtöttek a méhek számára. Ezt a teóriát más kutatók több ok miatt cáfolják.

A fülkék tájolása, és a gyakori ferde, előrebukó kialakítása folytán a méhészeti cél megkérdőjelezhető.

Emellett az Árpád-kori írások csak a méhészet meghonosításáról szólnak, azonban a sziklaméhészet magyar gyakorlatát homály fedi.

A honfoglalás előtti időben őseink és más, a Kárpát-medencében portyázó népcsoportok bálványimádók, pogány vallásúak voltak. Kandra Kabos: Magyar Mythológia (1897) című könyvében ezt írja őseink hitéről: „…a fenmaradás reménye oly mélyen gyökerezik az emberi szívben, s a végkép megsemmisülés fogalma annyira érzelmeikbe ütközik, hogy minden népnél már a legrégibb időkben feltaláljuk a hitet az elköltözött lelkek fenmaradása iránt.”

A pogányok tehát mélyen hittek a lélekvándorlásban, ahogy írja Kandra: „…őshit, hogy a síron túl folytatja a lélek a földi életet.” A nagy ívű, részletes és egyben varázslatos mű a kaptárkövekre is kitér, amely során cáfolja a méhészeti elméletet. „És mert ilyen bemélyitések vannak az éjszakra néző oldalokon is, méhköpűknek tartani nem lehet. Nem lehet üregök csekély voltánál fogva sem, mely csak egy hamvvedert fogadhatott magában.

A záró tábla a nyomok szerint ékkel volt a nyílasra erősítve.

Szívesen csatlakozom Bartalos Gyula régész barátomhoz, ki ezeket az ősi vallás szent helyeinek tartja, mint temetőket.” Ez az elmélet ahhoz a tényhez is illeszkedik, hogy a hunok korában nagy hagyománya volt a halottégetésnek, melyet a máig élő közmondásunk is megőrzött: „Se híre, se hamva!”.

Tudjuk, hogy az ősi vallási szertartásokon a papok, a táltosok és a garaboncosok állati áldozatot mutattak be Isten tiszteletére. Ezek a szertartások a természetben, a nép által kiválasztott szent helyszínen zajlottak. A kereszténység meghonosításakor, 1092-ben ennek tiltásáról I. László király rendelkezett: megtiltotta, hogy a pogányok a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél áldozati szertartásokat végezzenek. Lehetséges, hogy az ablakos köveknél, mint egyfajta kőoltárnál bemutatott istentiszteletekre is vonatkozott a törvény? Vagy esetleg a vakablakokban bálványokat helyeztek el őseink? A kérdés máig megválaszolatlan.

Védett múlt

A rejtélyes múlt felfedése további régészeti feltárást igényelne, melynek alappillére, hogy a kaptárkövek állapotát megőrizzük. Hála a kutatóknak, köztük Saád Nándornak, 1960-ban az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi oltalom alá helyezte a kaptárköveket, így garantálva a kultúrtörténeti emlékek megőrzését.

Továbbá 2016-ban a Hungarikum Bizottság döntése által a Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra bekerült a Hungarikum Gyűjteménybe.

Napjainkban pedig a Kaptárkő Egyesület kutatja a kultikus kövek történetét, és ismeretterjesztő előadásaival ápolja a bükkaljai kőkultúra hagyományait.

A kaptárköveket – a védettségük ellenére – magunk is felkereshetjük, talányos múltjuk beindítja a gyerekek fantáziáját, sőt talán a felnőttekét is. Ne csodálkozzunk hát, ha a köveknél töltött nap után a gyerekek mesébe illő dinótojásfészkekről, vagy boszorkánybarlangokról regélnek majd.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Megbírságolták a székelyudvarhelyi "ribizlibánya" működtetőjét

Ötvenezer lejes (3,6 millió forint) bírságot rótt ki a romániai Környezetvédelmi Őrség arra a cégre, amely ribizliültetvény számára engedélyeztetett teraszosítási munkálatokat Székelyudvarhely határában, a valóságban azonban sódert bányászott a területről.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.