Back to top

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Az ősi kultúrákban a természethez kötődő szálak elválaszthatatlanok voltak az embertől, ezernyi megfejthetetlen rejtélyt őriznek, ahogyan a Bükkalján csúcsosodó misztikus kaptárkövek is.

Bizonyára már sokan hallották a kaptárkő-kifejezést, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik településén, Szomolyán és környékén fellehető fülkés sziklakúpok elnevezése. Szomolyán 13 kaptárkövet ismerünk, melyek oldalfalába összesen 132 fülkét faragtak elődjeink. Ezek a titokzatos történeti emlékek a térségben több településen fennmaradtak: Siroktól, Eger határán és Cserépváralján keresztül, egészen Kácsig.

A Bükkalján összesen 41 helyszínen 82 sziklatorony található, amelyekben 479 faragott fülkét/ablakot számolhatunk össze.

Szórványosan az ország más területein is előfordul faragott fülkés szikla (például a Pilisben, Balaton-felvidéken stb.), de olyan gyakorisággal, mint a Bükk lábánál, sehol máshol.

A rejtélyes kőtornyokat szinte minden településen másként nevezik. A néphiedelem és a régészeti kutatók állásfoglalása nyomán a legismertebb kaptárkő-elnevezés mellett a vakablakoskő-, a püspöksüveg-, a bálványkő-, a köpüskő- kifejezés mind ugyanarra a kultúrtörténeti kőképződményre utal. Most egy kicsit megidézzük a múltat a kutatók szemüvegén keresztül.

Ablak a természetre

A Bükkalja a miocén kori vulkáni hamu lerakódásával jött létre, mely jellemzően riolittufa és ignimbrit alapkőzetet eredményezett. Ezt követően a felszínt a jégkorszak eróziós hatásai (víz, jég, szél stb.) formálták.

A természet erői a kőzetet felaprózták, majd a völgyekbe elhordva lerakták a szemcséket.

Ennek eredményeként kialakult a különleges sziklakúpokkal tarkított Bükkalja, mely a déli irányban elnyúló lankáival eléri az Alföld északi peremét.

A természet erői után az ember is formálta a sziklakúpokat, hiszen a köveken a mai napig jól felismerhető faragott, ablakszerű nyílások láthatók. Egy-egy kövön az ablakok – más szóval fülkék - száma nagyon eltér, egyiken 48 darabot is (Szomolya, Királyszéke) megszámolhatunk, kisebb köveknél pedig csak 3-5 ablak „nyílik az erdőre”.

A fülkék tájolása egészen változatos, szinte minden égtáj felé néznek. Átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek, de a sziklabelső felé többnyire kissé szűkülnek. Ettől azonban jóval nagyobb fülkék is megfigyelhetők, a legnagyobb ismert nyílás 112 cm magas.

Több fülkénél pedig még egy külső keretet is faragtak eleink, mely vélhetően valamilyen ajtó illesztésére szolgált, emellett néhány fülke hátfalán keresztalakzat is látható.

Saád Andor miskolci orvos és Korek József régész az 1960-as években ásatásokat végzett a szomolyai és cserépváraljai kaptárköveknél, ahol Árpád-kori edénytöredékeket és karddarabokat találtak.

Méhek lakása?

A csekély számú tárgyi lelet alapján a kutatók arra következtettek, hogy a fülkék a 11-15. században lehettek használatban, méghozzá sziklaméhészet céljából. Elméletük szerint az üregek hosszanti oldalához vezető bemetszések a méhek számára kialakított röpnyílások. Továbbá a sziklakúpok előtt kivájt mélyedésekhez futó csatornákkal csapadékvizet gyűjtöttek a méhek számára. Ezt a teóriát más kutatók több ok miatt cáfolják.

A fülkék tájolása, és a gyakori ferde, előrebukó kialakítása folytán a méhészeti cél megkérdőjelezhető.

Emellett az Árpád-kori írások csak a méhészet meghonosításáról szólnak, azonban a sziklaméhészet magyar gyakorlatát homály fedi.

A honfoglalás előtti időben őseink és más, a Kárpát-medencében portyázó népcsoportok bálványimádók, pogány vallásúak voltak. Kandra Kabos: Magyar Mythológia (1897) című könyvében ezt írja őseink hitéről: „…a fenmaradás reménye oly mélyen gyökerezik az emberi szívben, s a végkép megsemmisülés fogalma annyira érzelmeikbe ütközik, hogy minden népnél már a legrégibb időkben feltaláljuk a hitet az elköltözött lelkek fenmaradása iránt.”

A pogányok tehát mélyen hittek a lélekvándorlásban, ahogy írja Kandra: „…őshit, hogy a síron túl folytatja a lélek a földi életet.” A nagy ívű, részletes és egyben varázslatos mű a kaptárkövekre is kitér, amely során cáfolja a méhészeti elméletet. „És mert ilyen bemélyitések vannak az éjszakra néző oldalokon is, méhköpűknek tartani nem lehet. Nem lehet üregök csekély voltánál fogva sem, mely csak egy hamvvedert fogadhatott magában.

A záró tábla a nyomok szerint ékkel volt a nyílasra erősítve.

Szívesen csatlakozom Bartalos Gyula régész barátomhoz, ki ezeket az ősi vallás szent helyeinek tartja, mint temetőket.” Ez az elmélet ahhoz a tényhez is illeszkedik, hogy a hunok korában nagy hagyománya volt a halottégetésnek, melyet a máig élő közmondásunk is megőrzött: „Se híre, se hamva!”.

Tudjuk, hogy az ősi vallási szertartásokon a papok, a táltosok és a garaboncosok állati áldozatot mutattak be Isten tiszteletére. Ezek a szertartások a természetben, a nép által kiválasztott szent helyszínen zajlottak. A kereszténység meghonosításakor, 1092-ben ennek tiltásáról I. László király rendelkezett: megtiltotta, hogy a pogányok a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél áldozati szertartásokat végezzenek. Lehetséges, hogy az ablakos köveknél, mint egyfajta kőoltárnál bemutatott istentiszteletekre is vonatkozott a törvény? Vagy esetleg a vakablakokban bálványokat helyeztek el őseink? A kérdés máig megválaszolatlan.

Védett múlt

A rejtélyes múlt felfedése további régészeti feltárást igényelne, melynek alappillére, hogy a kaptárkövek állapotát megőrizzük. Hála a kutatóknak, köztük Saád Nándornak, 1960-ban az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi oltalom alá helyezte a kaptárköveket, így garantálva a kultúrtörténeti emlékek megőrzését.

Továbbá 2016-ban a Hungarikum Bizottság döntése által a Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra bekerült a Hungarikum Gyűjteménybe.

Napjainkban pedig a Kaptárkő Egyesület kutatja a kultikus kövek történetét, és ismeretterjesztő előadásaival ápolja a bükkaljai kőkultúra hagyományait.

A kaptárköveket – a védettségük ellenére – magunk is felkereshetjük, talányos múltjuk beindítja a gyerekek fantáziáját, sőt talán a felnőttekét is. Ne csodálkozzunk hát, ha a köveknél töltött nap után a gyerekek mesébe illő dinótojásfészkekről, vagy boszorkánybarlangokról regélnek majd.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól október 14-ig - mondta Gulyás Andrea, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.

Élő tárgyakat mutatnak be a budapesti öko-art fesztiválon

Mi is az öko-art? Mitől lesz egy művész vagy egy műalkotás környezetbarát? Hogyan lehet barátságban élni a természettel, és ebben a szellemben alkotni? Mik azok az élő tárgyak? Mindez kiderül szeptember 23. és október 12. között a Művészet a Jövőért Nemzetközi Öko-Művészeti Fesztivál programjain.