Back to top

Éppen a kaszás nem hoz halált a biodiverzitásra

A Kárpát-medencei települések határain kívül fekvő lágyszárú növénytársulások szinte mindegyikét az emberi gazdálkodás hozta létre. Azonban ahhoz, hogy ezeken a területeken szerteágazó ökoszisztéma tudjon kialakulni, a megfelelő módon kell gondjukat viselni, ennek pedig egyik meghatározó művelete a kaszálás.

Kaszálás nélkül az ökológiailag értékes gyepek cserjésedni kezdenek.

De nem mindegy, hogy ezeken a gyeptársulásokon mikor végzünk kaszálást. Az ilyen területeken nem a naptár határozza meg a kaszálás idejét, hanem az adott terület aktuális állapota, így a növénytársulásban akár kedvező növények terjedését is el lehet érni.

A vegetációs időszakban is fontos, hogy nem golfpálya simaságúra kell vágni a területet, hanem változó tarlómagasságokat hagyva érdemes kaszálni, amelyek a természetközeli élőhelyeken zajló folyamatokat erősítik: növekszik a növényfajok száma, ami változatos rovarfaj-populációt vonz, miáltal rovarevő madarak fogják látogatni a területet.

A legbiodiverzebb ökoszisztémák Magyarországon a közel 300 ezer hektárnyi védett gyepterületen találhatók, amelyet a legeltető állattartás alakított ki. Ezt az állapotot a kaszálással sikerült fenntartani úgy, hogy mindeközben a 19. századtól egyre elterjedtebbé vált az istállózás.     

A paraszti világban igen sokféle kaszát készítettek. Ezekkel az eszközökkel (agrártörténelmi források szerint) egy kaszás egy nap alatt maximum fél hektárt tudott lekaszálni.

Általában 8-15 fős kaszás csapatok dolgoztak, de még így is, az egybefüggő legelőkön kis lépésekben haladva sokszor egy hónapig is eltartott a kézi betakarítás. A mozaikossá vált tájban voltak frissen kaszált, le nem kaszált, illetve különböző korú újrasarjadt területek, így az állatok nem vesztették el élőhelyeiket, a növények magot érlelhettek, és a gyep természetes úton megújulhatott, ezáltal rendkívüli biodiverzitás jött létre.

Később aztán, a 20. század második felében, gépi betakarításra váltottak, aminek köszönhetően lecsökkent a terület mozaikossága, beszűkítve ezzel a kaszálók fajösszetételét is.

Ennek eredménye lett a napjainkban látott homogén szántóföldi vidék, amit voltaképpen biodiverzitás-sivatagnak is nevezhetnénk. 

Bár a kézi kaszálás a leginkább természetbarátabb területhasználati „technológia”, ma már alig akad olyan ember, akinek megfelelő tudása és kitartása lenne heteken át kaszálni. Ezért gépekkel próbálják imitálni a hagyományos betakarítást a természetvédelmi területeken, ökogazdaságokban és a városi réteken is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Még lehet permetezni a tárolási betegségek ellen – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Egyre közelebb vagyunk a növényvédelmi szezon végéhez, de a tárolási betegségek ellen még érdemes védekezni ott, ahol a szüretig még belefér egy záró permetezés. A poloskák még tömegesen szívogatják a terméseket, de már elkezdték keresni a téli búvóhelyet is, érdemes zárva tartani az ajtókat, ablakokat.

Kamerák segítségével vizsgálják a vadmacskákat

Kamerák segítségével vizsgálják a szakemberek a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska-populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét a Vadmacska Fajmegőrzési Program részeként - tájékoztatta a Budakeszi Vadaspark hétfőn az MTI-t.

Felértékelődik a biomassza szerepe

A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet- európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében 2021. szeptember 27-én megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ki tudjuk-e használni a Himalájában rejlő vízenergiát? Igen, de kockázatos.

Hatvan indiai tudós és környezetvédő arra kérte India miniszterelnökét, hogy állítson le "minden további vízerőmű-projektet a Himalájában".

A melegkedvelő szívókártevők

A nyár második felében egészen az őszi lehűlésig a melegkedvelő szívókártevők veszélyeztetik a zöldségféléket. Gyors szaporodású, veszélyes rovarok, ha elkésünk a védekezéssel, az végzetes lehet a megtámadott növény számára.

Életet és vagyont ment a pontos előrejelzés

Az uniós irányelveknek megfelelően az OMSZ 2021. január 1-től nyílt meteorológiai adatpolitikát vezetett be. Minden nélkülözhetetlen adatot díjmentesen, géppel olvasható formátumban megnézhetünk az odp.met.hu adatszerver oldalon.