Back to top

Esőcsinálás, időjárás manipulálás - menőn hangzik, de...

A csapadék nagy kincs, emiatt már régen, a sámánoknak is külön varázslataik voltak arra, hogyan fakasszanak esőt a felhőkből. Ma az időjárás manipulálása már ennél tudományosabb alapokon nyugszik, gondoljunk csak a jégkármentesítő rendszerre. De nem új keletűek azok a próbálkozások sem, hogy száraz időben hogy lehet esőt „csinálni”…

Az eső egy kerti partit, vagy egy nyaralást elronthat...
Fotó: wikipedia
Igény sajnos van rá

Kutatások szerint három év múlva eljutunk oda hogy a Föld lakosságának 66 százaléka él majd olyan régiókban, ahol vízhiány nehezíti meg, vagy teszi lehetetlenné az életüket, írta a World WildlifeFund egy tanulmányában.

Emiatt óriási igény mutatkozik már most - de ez egyre csak fokozódik majd - a csapadéknövelő geomérnöki megoldásokra. Egyes országok ezt megengedhetik majd maguknak, másoknál maradnak a helyi varázslók elmondta imák…
Hogy ez a helyzet mennyire nem a jövő problémája, e cikk szerzője olyan pest megyei kistelepülésen lakik, ahol az ivóvíz magas nitrát tartalma miatt fogyasztásra nem igazán javasolt, mindig határérték körüli: néha kicsit alatti, néha kicsit feletti. Míg nagyanyámék gyerekkorukban a falu kútjára jártak vízért, az egy ideális helyzetnek számított a mostanihoz képest, mert esetünkben az ivóvizet más, olyan környékbeli településről kell hozzuk, ahol annak jó a minősége. Vagy marad a másik megoldás, a palackos víz arany árban, ami drága és környezet terhelő…

...de eső nélkük nincs termelés, azaz előbb-utóbb úgy éhen halhatunk.
Fotó: wikipedia
Így ösztönzik az esőfelhőket

Észak-Dakotában közel hatvan éve létezik egy vállalat, amely képes több csapadékot kifacsarni az esőfelhőkből, mint amennyi alapesetben, természetes körülmények között lehullna belőlük. Sokan aggódnak a módszer természetes környezetre gyakorolt mellékhatásai miatt.

A WeatherModification International cég módszerének lényege, hogy munkatársaik repülőgépekkel a felhők fölé emelkednek és ezüst-jodidot permeteznek azokba. A felhőkben az így újonnan bejuttatott részecskék köré elkezd gyűlni a pára, ami nehezebbé válik, s végül a felhőből eső formájában aláhull.

Az Idaho Power is az előbb említett esőcsináló cég ügyfele, ők 3 millió dollárt költöttek felhő manipulálásra amivel körülbelül 60 000 háztartás ellátására alkalmas energiát nyernek. Így a befektetett összeg 300 százalékos hozamot hozott számuk. Mindez úgy lehetséges, hogy e félmillió ügyféllel rendelkező áramszolgáltató 17 vízerőművénél 8-15 százalékkal tudta növelni az teljesítményt úgy, hogy több hó esett a beavatkozásnak köszönhetően, ami miután elolvadt, belefolyt a víztározóikba, közben áramot termelve.

A jégesőket elhárító, vagy a jég méretét csökkentő rendszer hazánkban is működik
Fotó: wikipedia
Némi aggodalomra ad okot

Az emberek egyre inkább idegenkednek a nem természetes dolgoktól, és lássuk be az esőcsinálás e formája sem természetes. Hosszabb távú hatásai nem ismertek.

A cég szakemberei kiemelték, ők nem Istent játszanak, csak a csapadékfelhők működésébe tudnak belenyúlni azaz az egyébként is adott esőpotenciált tudják felerősíteni. Kiemelték: a klímaváltás problémáját sem tudják megoldani, mert e felhőket nem képesek nagy távolságra elterelni a szárazabb területek felé.

Azt állítják, hogy e módszerrel az időjárási viszonyokat sem bolygatják meg, ezzel azonban sokan vitatkoznak. Az alkalmazott ezüst-jodid hatása az ökoszisztémára nézve pontosan még nem tisztázott, és azt is még csak most vizsgálják, hogy a felhő manipulálás helyétől távolabbi régiókban esetleg kevesebb csapadék esik-e a beavatkozás miatt?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.