Back to top

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Az, hogy napjainkban mintegy 10 százalék Csongrád-Csanád megye erdősültsége, elsősorban a Kiss Ferenc által irányított gigászi munka eredménye. Ezt elismervén, a szakember nevét erdészeti technikum és emlékerdő is viseli.

Az ásotthalmi Kiss Ferenc Emlékerdőben állított emlékoszlop

Az 1778–79-ben Balla Antal „hites földmérő” által készített térképen Szeged város külterületén mindösszesen 3 kataszteri hold erdőterület látható, sőt, a feltüntetett egyes fák, kisebb facsoportok száma is elenyésző volt.

Az első lépések

Meglepő, hogy a szakmától elég távol álló Krámer János György, soproni születésű tábori orvos utalt arra, hogy a fátlanságból komoly egészségügyi gondok is származhatnak. A magyar betegségnek
tartott tüdővész (morbus hungarikus) tömeges fellépését ugyanis annak tulajdonította, és ezt figyelembe véve hívta fel a figyelmet a fák, az erdők fontosságára.

Szeged térségében Vedres István – aki elsősorban földmérő volt, később a város főmérnöke – tette meg az első komoly lépéseket a térség erdősítéséhez.

Az 1790-es évek elején védőfásításokkal akadályoztatta meg a települések homokelárasztását – e célból fűz és feketenyár dugványokat telepítettek. Szeged Város Tanácsához benyújtott egy tanulmányt A Silány Homokság Használhatása címmel. Az abban leírt érvek meggyőzték a tanácsot, és emberfeletti munka kezdődött annak érdekében, hogy a kietlen futóhomokon erdő jöjjön létre. Évről évre tervszerűen gyarapodtak az erdők, a talaj-előkészítés nélküli erdősítéseket elsősorban a jobbágyok végezték. A fásításra továbbiakban is feketenyár és fűz dugványokat használtak.

Az ember

Kiss Ferenc nagyon jó barátságba került Móra Ferenccel, a Szegedi Múzeum akkori igazgatójával. Ő írta róla a következő sorokat, amelyek jól tükrözik magával ragadó egyéniségét, kivételes adottságait: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Ő benne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya. Ó ha minden király úgy szeretné az alattvalóit mint Ő, de soha nem volna háború a világon! A szilfa neki adta keménységét, a nyárfa lágyságát, méltósága a tölggyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség csak az, hogy neki nincs semmiféle ellensége”.

A céltudatos munka meghozta eredményét, hiszen 1850 táján már közel 7500 kataszteri holdon zöldelltek a szegedi erdők.

Az 1863-as év azonban fekete betűkkel írta be magát a Szeged környéki erdők történelmébe.

Irodalmi források szerint december 18-án iszonyú erejű „lucaszél” pusztított a térségben egy teljes napon keresztül. Ennek ereje akkora volt, hogy nyomában több ezer hold újabb „sivány” keletkezett, amely természetesen a már meglevő erdőterületeken is nagy károkat okozott, így a megváltozott körülményekhez igazodva kellett folytatni a gigászi harcot az erdők létrehozásának érdekében.

A szegedi erdők „Atyja”

Tudva az erdők rossz állapotát, 1885-ben döntés született az erdők állami tulajdonba vételéről, és ezzel új korszak kezdődött meg a szegedi homokvidék erdeinek történetében. Bedő Albert országos főerdőmester a szinte pályakezdő, fiatal erdőmérnököt, Kiss Ferencet küldte Szegedre a kényes és nagy szaktudást igénylő feladat elvégzésére.

Kiss Ferenc 1860. április 24-én született a Győr-Sopron-Moson megyei Szilsárkányban, egy nyolcgyermekes család legidősebb gyermekeként.

Szülei egyszerű paraszt emberek voltak. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát Sopronban, majd az Erdészeti Akadémiát Selmecbányán végezte 1882-ben. Az abszolválás után a Nagyváradi Püspökség uradalmában, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahonnan aztán Szegedre került.

A szegedi erdők „Atyja"
Valószínűleg akkor még nem gondolta, hogy ezzel végérvényesen elkötelezte magát a homokterületek erdőgazdálkodása mellett. Nagy lendülettel, fanatikusan kezdte meg munkáját a „siralmas helyzetű” Szeged környéki erdőkben. Korát megelőzve üzemtervet készített, annak alapján végezték a lepusztult állományok kitermelését, azok felújítását, a fafajcserék megvalósítását, valamint az erdőtelepítéseket.

Nyitott szemmel járt az erdőkben, mindent megfigyelt, ami segíthette a munkáját: vizsgálta a termőhelyi viszonyokat, azok hatását az erdőkre, a növénytársulásokat, az erdészeti károsítókat, kórokozókat.

Folyamatosan tervezte és irányította az erdőtelepítéseket, például 1893-ban 540 kataszteri hold védőfásítás készült a futóhomok megkötése céljából, elsősorban a mai Ásotthalom térségében.

A mesterséges erdősítések ellátására több holdnyi erdészeti csemetekertet létesített, amely abban az időszakban egyedülálló volt.

Megelőzte korát

Az erdősítések során felismerte és szorgalmazta a fehérnyár és a feketefenyő jelentőségét. Meggyőződése volt, hogy egyes szélsőséges termőhelyeken a feketefenyő telepítése elősegítheti a talaj meliorációját. Jó termőhelyeken a tölgy telepítését támogatta, és a termőhely függvényében az akác korlátok közé szorítását javasolta.

Emlékhely készül

A Szilsárkányi Önkormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja megtette az első lépéseket Kiss Ferenc szülőházának felújítása érdekében. A már 30 éve működő Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szándéka, hogy részt vállaljon névadója emlékhelyének kialakításában. A segítő szándékú cégek és személyek az alapítvány honlapjáról tájékozódhatnak.

Részletes tanulmányokat írt és előadásokat tartott a csemetenevelésről és az erdősítési eljárásokról. Jelentős kutatómunkára lenne szükség, hogy számszerűsíteni lehessen Kiss Ferenc munkásságát, hiszen tevékenysége lényegesen több, szerteágazóbb ennél.

A rontott nyárasokat 2500 holdon lecserélte, az akácosok területét megtízszerezve 4400 holdra növelte.

Továbbá telepített 900 hold feketefenyvest és 100 hold tölgyerdőt. Az ő tapasztalatai és iránymutatásai alapján indult el Illés Nándor, dr. Magyar Pál és Babos Imre is az alföldi erdőművelés mai alapjainak megfogalmazásához.

Közel nyolcvanévesen, 1939-ben a Szegedi Tudomány Egyetem díszdoktorává avatták. Beiktatásán a következőket mondotta: „Az erdészembernek szaktudásával bele kell nyúlnia az erdő életébe. Ezen feladat minden áron való megoldása, időt és fáradtságot nem kímélve volt egész életem munkájának gerince.”

A róla elnevezett emlékerdő az 55-ös főúton Baja felé haladva, az ásotthalmi elágazás után néhány száz méterrel
Jó barátja, Kaán Károly többször meglátogatta őt Alsótanyán, és ezek a beszélgetések megerősítették Kaán Károlyt, hogy központi kézbe kell venni az Alföld fásításának kérdését. Helyettes államtitkári tisztségénél fogva ezt megtette, és kiadta ismert jelszavát: Erdőt az Alföldre. Kiss Ferenc bebizonyította,
hogy csakis verejtékes munkával lehet erdőt telepíteni az Alföldön, és ez a tökéletes példa máig ott lebeg a mindenkori erdésznemzedék szeme előtt.

Az utódok jól sáfárkodtak elődeik szakmai hagyatékával.

Csongrád-Csanád megye erdősültsége jelenleg körülbelül 10%, ami az országos érték közel fele, de vegyük figyelembe, honnan indult ez a gigászi munka.

Halápi Nándor

erdőmérnök, a Kiss Ferenc Alapítvány ügyvezető igazgatója

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Jövőre elkészül a szúnyogbiztos ruhaszövet

A szúnyogcsípés nem kellemes, de mindenféle szúnyogriasztó anyaggal sem kellemes bekennünk magunkat. Most itt a harmadik alternatíva, egy szövet, amibe beletörik a szúnyogok bicskája, illetve fullánkja...

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

EAGLE: ismerjük meg egymás értékeit

Horvát szakemberek látogattak Pécsre az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Kooperációs Programban megvalósuló EAGLE-projekt keretében. A Mecsekerdő Zrt., a szakmai tanulmányút házigazdájaként bemutatta a vendégeknek az épülő Mecsek Discovery Centert, valamint a kezelésében lévő területek más turisztikai desztinációit.