Back to top

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Az, hogy napjainkban mintegy 10 százalék Csongrád-Csanád megye erdősültsége, elsősorban a Kiss Ferenc által irányított gigászi munka eredménye. Ezt elismervén, a szakember nevét erdészeti technikum és emlékerdő is viseli.

Az ásotthalmi Kiss Ferenc Emlékerdőben állított emlékoszlop

Az 1778–79-ben Balla Antal „hites földmérő” által készített térképen Szeged város külterületén mindösszesen 3 kataszteri hold erdőterület látható, sőt, a feltüntetett egyes fák, kisebb facsoportok száma is elenyésző volt.

Az első lépések

Meglepő, hogy a szakmától elég távol álló Krámer János György, soproni születésű tábori orvos utalt arra, hogy a fátlanságból komoly egészségügyi gondok is származhatnak. A magyar betegségnek
tartott tüdővész (morbus hungarikus) tömeges fellépését ugyanis annak tulajdonította, és ezt figyelembe véve hívta fel a figyelmet a fák, az erdők fontosságára.

Szeged térségében Vedres István – aki elsősorban földmérő volt, később a város főmérnöke – tette meg az első komoly lépéseket a térség erdősítéséhez.

Az 1790-es évek elején védőfásításokkal akadályoztatta meg a települések homokelárasztását – e célból fűz és feketenyár dugványokat telepítettek. Szeged Város Tanácsához benyújtott egy tanulmányt A Silány Homokság Használhatása címmel. Az abban leírt érvek meggyőzték a tanácsot, és emberfeletti munka kezdődött annak érdekében, hogy a kietlen futóhomokon erdő jöjjön létre. Évről évre tervszerűen gyarapodtak az erdők, a talaj-előkészítés nélküli erdősítéseket elsősorban a jobbágyok végezték. A fásításra továbbiakban is feketenyár és fűz dugványokat használtak.

Az ember

Kiss Ferenc nagyon jó barátságba került Móra Ferenccel, a Szegedi Múzeum akkori igazgatójával. Ő írta róla a következő sorokat, amelyek jól tükrözik magával ragadó egyéniségét, kivételes adottságait: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Ő benne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya. Ó ha minden király úgy szeretné az alattvalóit mint Ő, de soha nem volna háború a világon! A szilfa neki adta keménységét, a nyárfa lágyságát, méltósága a tölggyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség csak az, hogy neki nincs semmiféle ellensége”.

A céltudatos munka meghozta eredményét, hiszen 1850 táján már közel 7500 kataszteri holdon zöldelltek a szegedi erdők.

Az 1863-as év azonban fekete betűkkel írta be magát a Szeged környéki erdők történelmébe.

Irodalmi források szerint december 18-án iszonyú erejű „lucaszél” pusztított a térségben egy teljes napon keresztül. Ennek ereje akkora volt, hogy nyomában több ezer hold újabb „sivány” keletkezett, amely természetesen a már meglevő erdőterületeken is nagy károkat okozott, így a megváltozott körülményekhez igazodva kellett folytatni a gigászi harcot az erdők létrehozásának érdekében.

A szegedi erdők „Atyja”

Tudva az erdők rossz állapotát, 1885-ben döntés született az erdők állami tulajdonba vételéről, és ezzel új korszak kezdődött meg a szegedi homokvidék erdeinek történetében. Bedő Albert országos főerdőmester a szinte pályakezdő, fiatal erdőmérnököt, Kiss Ferencet küldte Szegedre a kényes és nagy szaktudást igénylő feladat elvégzésére.

Kiss Ferenc 1860. április 24-én született a Győr-Sopron-Moson megyei Szilsárkányban, egy nyolcgyermekes család legidősebb gyermekeként.

Szülei egyszerű paraszt emberek voltak. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát Sopronban, majd az Erdészeti Akadémiát Selmecbányán végezte 1882-ben. Az abszolválás után a Nagyváradi Püspökség uradalmában, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahonnan aztán Szegedre került.

A szegedi erdők „Atyja"
Valószínűleg akkor még nem gondolta, hogy ezzel végérvényesen elkötelezte magát a homokterületek erdőgazdálkodása mellett. Nagy lendülettel, fanatikusan kezdte meg munkáját a „siralmas helyzetű” Szeged környéki erdőkben. Korát megelőzve üzemtervet készített, annak alapján végezték a lepusztult állományok kitermelését, azok felújítását, a fafajcserék megvalósítását, valamint az erdőtelepítéseket.

Nyitott szemmel járt az erdőkben, mindent megfigyelt, ami segíthette a munkáját: vizsgálta a termőhelyi viszonyokat, azok hatását az erdőkre, a növénytársulásokat, az erdészeti károsítókat, kórokozókat.

Folyamatosan tervezte és irányította az erdőtelepítéseket, például 1893-ban 540 kataszteri hold védőfásítás készült a futóhomok megkötése céljából, elsősorban a mai Ásotthalom térségében.

A mesterséges erdősítések ellátására több holdnyi erdészeti csemetekertet létesített, amely abban az időszakban egyedülálló volt.

Megelőzte korát

Az erdősítések során felismerte és szorgalmazta a fehérnyár és a feketefenyő jelentőségét. Meggyőződése volt, hogy egyes szélsőséges termőhelyeken a feketefenyő telepítése elősegítheti a talaj meliorációját. Jó termőhelyeken a tölgy telepítését támogatta, és a termőhely függvényében az akác korlátok közé szorítását javasolta.

Emlékhely készül

A Szilsárkányi Önkormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja megtette az első lépéseket Kiss Ferenc szülőházának felújítása érdekében. A már 30 éve működő Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szándéka, hogy részt vállaljon névadója emlékhelyének kialakításában. A segítő szándékú cégek és személyek az alapítvány honlapjáról tájékozódhatnak.

Részletes tanulmányokat írt és előadásokat tartott a csemetenevelésről és az erdősítési eljárásokról. Jelentős kutatómunkára lenne szükség, hogy számszerűsíteni lehessen Kiss Ferenc munkásságát, hiszen tevékenysége lényegesen több, szerteágazóbb ennél.

A rontott nyárasokat 2500 holdon lecserélte, az akácosok területét megtízszerezve 4400 holdra növelte.

Továbbá telepített 900 hold feketefenyvest és 100 hold tölgyerdőt. Az ő tapasztalatai és iránymutatásai alapján indult el Illés Nándor, dr. Magyar Pál és Babos Imre is az alföldi erdőművelés mai alapjainak megfogalmazásához.

Közel nyolcvanévesen, 1939-ben a Szegedi Tudomány Egyetem díszdoktorává avatták. Beiktatásán a következőket mondotta: „Az erdészembernek szaktudásával bele kell nyúlnia az erdő életébe. Ezen feladat minden áron való megoldása, időt és fáradtságot nem kímélve volt egész életem munkájának gerince.”

A róla elnevezett emlékerdő az 55-ös főúton Baja felé haladva, az ásotthalmi elágazás után néhány száz méterrel
Jó barátja, Kaán Károly többször meglátogatta őt Alsótanyán, és ezek a beszélgetések megerősítették Kaán Károlyt, hogy központi kézbe kell venni az Alföld fásításának kérdését. Helyettes államtitkári tisztségénél fogva ezt megtette, és kiadta ismert jelszavát: Erdőt az Alföldre. Kiss Ferenc bebizonyította,
hogy csakis verejtékes munkával lehet erdőt telepíteni az Alföldön, és ez a tökéletes példa máig ott lebeg a mindenkori erdésznemzedék szeme előtt.

Az utódok jól sáfárkodtak elődeik szakmai hagyatékával.

Csongrád-Csanád megye erdősültsége jelenleg körülbelül 10%, ami az országos érték közel fele, de vegyük figyelembe, honnan indult ez a gigászi munka.

Halápi Nándor

erdőmérnök, a Kiss Ferenc Alapítvány ügyvezető igazgatója

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Emlékkereszt a Sóstói-erdőben

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából állított emlékkeresztet a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Nyíregyházán, a Sóstói-erdőben. A négy méter magas kereszt őshonos, kocsányos tölgyből készült, a faanyag a világhírű dámszarvasnak is otthonul szolgáló Gúthi-erdőből származik.

Védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot

Országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot, így a helyszínre tervezett beruházást leállítják.

Új magyar találmány segít megelőzni a vadbaleseteket

Mágnessel rögzíthető az autó tetejére, 110 decibel feletti hangot ad ki.

Múltidéző a somogyi erdőgazdaságról

A SEFAG Zrt. fennállásának 50. évfordulója alkalmából igényes könyvben örökítette meg működésének mérföldköveit. A kiadványt olvasva a fél évszázad eseményein, eredményein túlmenően a cég mindennapjaiba is betekinthet az olvasó.

Újabb szakaszához érkezik a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása

Jól halad az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút korszerűsítése. Hamarosan elkészül a Miskolc-Dorottya utca állomás és Diósgyőr-Majláth forgalmi telep közötti, mintegy 2,4 kilométeres városi szakasz nagyobb része.

Megállítható-e a klímaváltozás egy 4000 kilométeres biciklitúrával?

A méhészek már hosszú ideje a saját bőrükön érzik a klímaváltozást. Méhészként ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan akciókkal találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. Elkeseredés helyett támogassuk az ilyen, méheket is segítő akciókat! De a méhészek immár fásíthatnak OMME támogatással is!

Vágányzár felújítás miatt

A Zalaerdő Zrt. a Csömödéri Állami Erdei Vasút Lenti és Csömödér közti szakaszát 2021. szeptember 8-tól felújítás miatt lezárja.