Back to top

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A Chehrābād sóbányáról korábban is ismert volt, hogy a szerves anyagokat képes jó állapotban megőrizni. A sóban gazdag környezet gyorsan elvonja a nedvességet a tetemekből. Ezzel lehetővé teszi, hogy a lágyszövetek – melyek egyébként gyorsan lebomlanak – mumifikálódjanak, így őrizve meg az állati és emberi maradványokat is.

Korábban több emberi maradvány is előkerült már innen, melyek só múmiákként váltak ismertté. Ezúttal azonban állati leletet találtak: egy ősi birka mumifikálódott lábát.

A dublini Trinity College genetikusai által vezetett kutató csoportnak sikerült DNS-t kivonni a sóbányában talált mumifikálódott juh lábának bőréből. Normál esetben egy ilyen idős leletnél a genetikai anyag erősen sérült és töredezett, azonban a most kinyert DNS kivételesen jó állapotúnak mondható. Ennek oka vélhetően a sóbányában uralkodó kivételes körülményeknek köszönhető.

Az így nyert genetikai anyagot összevetették a modern juhfajták genetikájával. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megtalált példány gyapjas volt-e, illetve rendelkezett-e zsírfarokkal. A vadjuh félék – mint az ázsiai muflon – „normál” bundát növesztenek, mely hosszú, vastag szálú felszőrből és lágyabb pehelyszőrből áll. A legtöbb háziasított birka csak pehelyszőrrel rendelkezik, ez a gyapjú. A zsírfarok az ázsiai és afrikai juhfajtáknál gyakori. Egyrészt gasztronómiai okokból, másrészt az ilyen fajták könnyebben alkalmazkodnak a száraz éghajlathoz.

A sóbányából előkerült példány genetikai anyagából nem mutatták ki a gyapjas fajtákra jellemző géneket.

A szőrszálakat elektronmikroszkópos vizsgálata is azt igazolta, hogy az ősi birka vagy normál bundával rendelkezett, vagy úgynevezett durvagyapjas fajta lehetett. A zsírfarok jelenlétét azonban kimutatták. Az állat feltárt tulajdonságai alapján nagyon hasonló lehetett az Iránban ma is tenyésztett zsírfarkú birkákhoz.

A szakértők ennek tudatában úgy vélik, hogy 1600 évvel ezelőtt az ősi iráni emberek kifejezetten a húsáért tenyésztették a juhokat, és meglehetősen fejlett állattartási gyakorlattal rendelkezhettek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.