Back to top

Versenyképesség és fenntarthatóság

"Hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ" - mondta Dr. Feldman Zsolt a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) megnyitóján.

Budapesten zajlik a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA), 26 ország 116 előadója vesz részt a a precíziós gazdálkodás elméletét és gyakorlatát is bemutató üzemlátogatásokat is tartalmazó programon.

A tanácskozás lehetőséget teremt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek számára megismerni Európa ezen régiójának adottságait, kihívásait. Az bevezető előadásokban többször is elhangzott, hogy a precíziós megoldások alkalmazásával az ágazat megfelelhet korunk két legnagyobb kihívásának, vagyis versenyképes és fenntartható lesz a termelés.

Fotó: AM/Fekete István
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy eltüntessük az a digitális szakadékot, amely jelenleg a kis- és nagyméretű gazdaságok között van. Ehhez a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illeszteni az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A szaktárca pedig 100 milliárd forint keretösszeggel egy olyan pályázati lehetőséget hirdetett meg, amely a mezőgazdasági termelés számára precíziós gazdálkodás technológiai beszerzését támogatja.

Az államtitkár elmondta, hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ.

Feldman Zsolt szerint a precíziós és a digitális technológia alkalmazása eszköz lehet a jövedelmező és eredményes termeléshez, a piaci versenyben való sikeres részvételhez, összhangot teremthet a gazdálkodás és a természeti környezet között, az erőforrások, különösen a termőföld fenntartható hasznosítása révén.

„Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá.”

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalomban az egyetemeknek aktív szerepük van az innovációban. A Széchenyi Egyetem új együttműködési formákat alakít ki vállalati és intézményi partnereivel, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van, ez a kulcsa a jövő élelmiszergazdaságának – hangsúlyozta Knáb Erzsébet.

 

Precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen
Fotó: Csatlós Norbert

 

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora előadásában kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni vagy inkább fokozni akarjuk ezt a dinamizmust, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé és fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz, a népességnövekedéshez, a klímaváltozáshoz, a termőföld és vízkészlet csökkenéséhez, és a genetikailag módosított növények és állatok térnyeréséhez.

A rektor hangsúlyozta, jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel annak érdekében, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikusan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35%-kal növelhető” .

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Arról, hogy a kutatások hogyan segíthetik a gyakorlati gazdálkodást, Kovács Norbert, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója beszélt. Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijuttatásának, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.

Kovács Norbert hozzátette, hogy élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy egy a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatásban a nemzetközi űrállomás felvételeit is felhasználják a napi munkák során. Ehhez kapcsolódva felajánlotta a ménesbirtok együttműködését bármely mezőgazdaságot érintő kutatási projektben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Megugrott az érdeklődés a vásárhelyi mezőgazdasági kar iránt

Negyedével többen tanulnak majd szeptembertől a szegedi egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karán, mint tavaly. A felvételizők fele első helyen jelölte meg az agrárképzést. Pótfelvételeire és szakirányú képzésre is lehet még jelentkezni.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.