0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Együttműködési lehetőségek

Július elején Székelyföldön járt Nagy István magyar agrárminiszter. Több programon vett részt, illetve találkozott az erdélyi gazdaszervezetek képviselőivel, gazdákkal, agrárszakértőkkel, szakoktatókkal, polgármesterekkel és politikusokkal is.
 

Az uniós agrárminiszterek a napokban állapodtak meg a KAP-reform legfőbb politikai elemeiről Luxemburgban. Végre tudjuk, hogy a következő 7 évben milyen lehetőségeink, esélyeink vannak, és milyen keretek között tudjuk elkölteni azokat a forrásokat, amiket az Európai Unió a gazdák támogatására irányoz elő. Azért jöttem Erdélybe, hogy találkozzak az itteni falugazdászokkal, és hogy itt élő gazdatársainknak esélyt adjunk versenyképességük növelésére, hogy értsék azt a jogi nyelvet, amelynek segítségével pályázhatnak majd. Ezért hoztuk létre a falugazdász-hálózatot is, hogy általa segítséget, támpontot tudjunk nyújtani a gazdatársaknak.

A brexit óta kevesebb forrás áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor az európai zöld megállapodás (Green Deal) szerint a források 40 százalékát zöld célokra kell fordítani. Ehhez szemléletváltásra van szükség, ami az ökogazdálkodást helyezi az előtérbe. Némiképpen visszatérünk ahhoz a gazdálkodásmódhoz, amelynek Erdélyben évszázadokra visszanyúló múltja van. Az itteni gazdáknak ezt kell előnyükre fordítania. Ezért ajánlottam nekik, hogy használják ki a bio- és az agroökológiai művelés lehetőségét, hiszen van erre kereslet, és itt megfelelőek hozzá a körülmények, csak meg kell találni a piaci utat Európa felé. Ehhez növelni kell a feldolgozottsági szintet. A magyar kormány abban is segítséget nyújt, hogy feldolgozó egységek jöjjenek létre – nyilatkozta erdélyi tudósítónknak Nagy István.

A miniszter erdélyi körútjának első állomása a Kovászna megyei Oltszem volt, ahol részt vett a III. Nemzetközi Fogathajtóverseny megnyitóján. A miniszter mutatta be a Szemafor Széltoló névre hallgató kisbéri félvér mént, amely május végén került az oltszemi Mikó-kastély lóállományába, a magyar Agrárminisztérium és a szilvásváradi Állami Ménesgazdaságnak köszönhetően.

A szilvásváradi ménesből hozott tenyészállat az utolsó fedezőmének egyike az oltszemi eredetű vérvonalból.

Az ajándékot Fodor István, Bodok község polgármestere köszönte meg a tárcavezetőnek, és rajta kívül Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének és Tamás Sándornak, Kovászna Megye Taná­csának elnökének, akik közbenjártak a mén odaadajándékozása érdekében.

Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója kifejtette, hogy a kisbéri félvér, Szemafor Széltoló felmenői élsportolók voltak, számos világversenyen indultak, például az amszterdami olimpián.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy a magyarországi lovas ágazat megújítása közben Székelyföldre is odafigyeljenek.

„A magyar lovas kultúrának az erdélyi nagy ménesek is részei voltak, ezért hazafias kötelességünk, hogy minden segítséget megadjunk az itteni ménesek újjáélesztéséhez” – fogalmazott Cseri Dávid.

Kárpát-medencei együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a magyarság ismét elfoglalja vezető szerepét a lótenyésztésben, mert 30–40 évig „Csipkerózsika-álmot” aludtunk – mondta Nagy István agrárminiszter a ló „hivatalos” átadásán. Mint hozzátette, a mostani esemény egy sorozat folytatása, amelynek során már négy mén került Erdélybe négy különböző magyarországi nemzeti parkból, hogy nemesítsék az erdélyi lóállományt.

Széchenyi óta tudjuk, hogy a Kárpát-medence kiváló hely a lótenyésztésre. Itt az ideje, hogy a magyarság újból megtalálja vezető helyét a világ lótenyésztésében

– mondta a miniszter. Szerinte jó úton járunk, hiszen Magyarországon fordulat történ: egyre több magángazdaság is sikeresen tenyészt lovat, egyre több magyar versenylovat jegyeznek a világon, illetve egyre több lovat tudnak magas áron értékesíteni. A miniszter szerint 5–10 éven belül ismét a lótenyésztés élvonalában lesz Magyarország.

A sportesemény megnyitása mellett háromszéki gazdákkal is találkozott a miniszter, majd Csíkszeredába utazott, ahol részt vett az I. ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny díjkiosztó ünnepségén, hogy a rangos esemény védnökeként kézbesítse a szaktárca díjait. A helybéli elöljárók, politikusok mellett jelen volt díjkiosztón Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, Mihály László, a Magyar Pálinka Nemzeti Tanács elnöke és Béli Géza, a magyarországi Pálinka Kollégium szakmai műhely egyik alapítója. A díjátadón felszólalt Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke és Korodi Attila polgármester, valamint Tamás Sándor, Péter Ferenc, illetve Borboly Csaba székelyföldi megyei tanácselnökök is.

Az érték- és hagyományteremtést emelték ki a versennyel kapcsolatban, mondván, a magyar-magyar kapcsolatokat erősíti tovább.

Béli Géza a verseny szakmai elnökeként elmondta: Erdélyből, a Partiumból, Vajdaságból, a Felvidékről, Magyarországról és Izraelből 1082 mintát küldtek a vesrenyre, és közülük csak 164-nek a minősége nem érte el a megkövetelt színvonalat.

A magyar Agrárminisztérium különdíját a nemrég elhunyt Csipán Csaba által vezetett nyárádszentsimoni pálinkaháznak ítélte oda a miniszter.

Kultúrateremtő párlat

Július 1–3. között rendezték meg Csíkszeredában az I. ÁKOVITA Párlat- és Pálinkaversenyt. A tíz fő kategóriában több mint ezer mintát küldtek a versenyre határon inneni és határon túli versenyzők, a 34 tagú zsűri 928-at díjazott. Az eseményt záró díjkiosztó ünnepségen részt vett Nagy István, Magyarország agrárminisztere is, hogy átadja a szaktárca különdíját a zsűri által erre érdemesnek talált pálinkaháznak. A rendezvényt a magyar Agrárminisztériumon, a Pálinka Nemzeti Tanácson, Hargita megye és Csíkszereda önkormányzatain kívül más szakmai szervezetek és cégek is támogatták.

Az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny – Erdély – Csíkszereda, 2021 című esemény fő célja az évszázados hagyományokkal rendelkező párlatok és pálinkák kulturált fogyasztásának népszerűsítése volt Erdélyben, figyelembe véve korunk minőségi követelményeit is. A megmérettetés alkalmat teremtett arra, hogy a párlat- és pálinkakészítők megosszák a tapasztalataikat egymással és újdonságokat tanuljanak szakemberektől.

– A verseny indulói részletes visszajelzést kaptak az általuk benevezett minták érzékszervi tulajdonságairól a kiemelkedően nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező minősítőktől. A tíz fő kategória közül (alma, egyéb almatermésűek, szilva, egyéb csonthéjasok, bogyósgyümölcs, vadon termett gyümölcs, szőlő, törköly, vegyes és egyéb párlatok) a szilva bizonyult a legnépszerűbbnek. A beküldött minták 20 százalékát ebben a kategóriában nevezték. Hagyományos párlatok és pálinkák mellett olyan kuriózumokkal is találkoztak a bírák, mint a zellerből, a banánból, sőt, répából készített párlat.

A párlat- és pálinkaversenyre két kategóriában nevezhettek az érdeklődők. Az üzleti és az egyéni nevezés különválasztása esélyegyenlőségét teremtett a versenyzők között, mert mindenki a saját „súlycsoportjában” mérethette meg a mintáit. Üzleti kategóriában a párlatot vagy pálinkát előállító vagy forgalmazó üzleti vállalkozások jelentkezhettek, egyéni kategóriában pedig a párlatot előállító magánfőző vagy azt bérfőzető magánszemélyek indulhattak, mondta el tudósítónknak Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke.

A fő szervezők már az előkészületek alatt hangsúlyozták, hogy az eseménynek a vállalkozói szféra fellendítése, piaci lehetőségeinek javítása és az egyéni termelők minőségi termékek előállítására ösztönzése egyaránt célja.

A motiválással nem volt gond, hiszen több mint ezer mintát küldtek a felhívásra, amiket 34 tagú ítészi bizottság zsűrizett. Egészen június 11-éig lehetett mintákat küldeni, és egy héttel a határidő lejárta után kezdték minősíteni a tételeket a zsűri tagjai.

– Az érzékszervi minősítés során 20 pontos bírálati módszer szerint minősítették a bírák a párlatot vagy pálinkát. Öt szempontot figyelembe véve osztályoztak: illat- és íztisztaság, illat- és ízkarakter, valamint ezek harmóniája. A beküldött minták közül 918 részesült díjazásban – mondta el Béli Géza, a zsűri szakmai elnöke.

Az ÁKOVITÁ-t nemcsak a minták változatossága tette különlegessé és sokszínűvé, hanem az is, hogy a szervezőknek az egész Kárpát-medence magyar vállalkozóit és magántermelőit sikerült bevonzania.

– Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és más külhoni magyar párlatok és pálinkák versengjenek egymással az arany minősítésért. Az ÁKOVITÁ-val sikerült elérnünk, hogy közösséget és közönséget teremtsünk a kulturált párlat- és pálinkafogyasztásnak mind a helyi, mind a határon túli magyarság körében – tette hozzá Becze István.

Amennyiben a bírák kedvező pontszámokal jutalmaztak egy mintát, azt díjazták, pontosabban minősített párlattá vált. Pontszámtól függően arany, ezüst vagy bronz minősítést kaptak a beküldött minták, de emellett számos champion díj és különdíj is gazdára talált az értékelés során.

A párlat- és pálinkaverseny záró hétvégéjén nagyszabású vásárt rendeztek, amelynek keretében szakmai előadások és különböző kulturális programok is népszerűsítették a minőségi párlatok és pálinkák fogyasztásának hagyományát és azok eszmei értékeit.

A díjátadón szakmabeli meghívottak mellett az erdélyi magyarság érdekképviseleteinek elöljárói is felszólaltak, valamint a három székelyföldi megye elnökei, Péter Ferenc (Maros megye), Tamás Sándor (Kovászna megye) és Borboly Csaba (Hargita megye), azonkívül az esemény helyi főszervezője, Csíkszereda polgármestere, Korodi Attila is. Az esemény fővédnöke Nagy István magyar agrárminiszter volt, aki ünnepi beszédét követően átadta a szaktárca különdíját a zsűri által érdemesnek talált pálinkaháznak.

Az összesítés szerint 223-an neveztek a versenyre, összesen 1082 pálinka- és párlatmintával. Közülük 315 részesült bronz, 394 ezüst és 209 arany minősítésben, és champion díjakat és különdíjakat is kiosztottak.

Másnap, július 3-án szombaton Maros megyében, a szovátai Maros közbirtokosság székhelyében találkozott Nagy István Péter Ferenccel a megyei tanács elnökével, a közbirtokosság vezetőjével, Barabási Antallal, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkárával, Kolcsár Károly parlamenti képviselővel, a megyei tanács alelnökével, illetve a térség polgármestereivel és gazdaszervezetek képviselőivel.

A zártkörű beszélgetéseken elsősorban a magyar agrártárca és a romániai magyar agrárszervezetek és gazdák együttműködésének lehetőségeiről tárgyaltak; arról, hogy az új, 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszakban milyen pályázati lehetőségek állnak a gazdák rendelkezésére, hogy miként használhatják ki őket, és hogy miként tud segíteni a határon túliaknak e téren a magyarországi agrártársadalom.

A miniszter azt ígérte, közreműködik abban, hogy a pályázati kiírások uniós dokumentációjának magyar nyelvű fordítása az erdélyi gazdák rendelkezésére álljon.

Szó esett a már elérhető agrártámogatásokról és a folyamatban lévő programok folytatásáról – például a mezőgazdasági eszközök vásárlásának és beruházások finanszírozásáról, a falugazdász-hálózat fenntartásáról –, továbbá arról, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a tapasz­ta­latcserét és megerősíteni az oktatási kapcsolatokat.

A gazdaszervezetekkel folytatott tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a következő időszakban egyelőre nem növelik a falugazdászok számát, hanem versenyképes jövedelmet biztosítanak a meglévőknek, és a hálózatot, később, egy következő lépésben bővítik az igényeknek megfelelően.

A szovátai megbeszéléseket követően a miniszter és kísérete – Torda Márta, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője, Tóth László, a csíkszeredai főkonzulátus vezetője, Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági és környezetvédelmi attaséja a sóváradi falumúzeumban ünnepélyes keretek között átadta az agrár-vándorbölcsőt egy fiatal gyerekes házaspárnak.

Az ebből az alkalomból tartott beszédében Nagy István miniszter úgy fogalmazott:

amint a bölcső átöleli a babát, úgy övezi a szeretet őt családjában, a településen, és a tágabb értelemben a magyar nemzet családjában is.

„Így szeretnénk átölelni minden magyart szerte a nagyvilágban, hogy soha egy magyar kisgyerek ne érezze azt, hogy egyedül van, hiszen egy nagy közösséghez tartozik. Ők lesznek azok, akik 10–20–30 év múlva továbbviszik a közösség terhét, meghatározzak jövőjét, hiszen nem lehet tudni, kiből lesz polgármester, asztalos, tanító, földműves. A magyar kormány számára is fontos, hogyha felnő, találja meg a helyét és a szerepét ott, ahol született – a 15 milliós nemzet tagjaként” – mondta a miniszter.

A bölcsőt a Fazakas család legfiatalabb tagja, Hunor Attila nevében a szülei, Fazakas Miklós Attila és Fazakas Erika Klementina vették át. A szimbolikus gesztust erősítve az átadáson ott voltak a gyerek nagyszülei is, Fazakas Miklós, az RMGE-Maros elnöke, az apa édesapja is. Valahányan több nemzedék óta gazdálkodók, mi több, a büszke nagyapa az agrárközösség egyik fő szervezője. Lapunknak azt mondta,

gondoskodnak róla, hogy a bölcső fél év múlva megfelelő helyre kerüljön, és példaként szolgáljon az erdélyi magyar fiataloknak arra, hogy alapítsanak családot, vállaljanak gyereket, maradjanak itthon, és hogy mezőgazdálkodásból teremtsenek maguknak élhető jövőt.

Ezt segíti az RMGE-Maros szervezete, és partnere ebben a magyar Agrárminisztérium. Ezt a kapcsolatot jött személyesen megerősíteni Nagy István miniszter, akivel hosszú távú jó kapcsolatot ápolnak az erdélyi magyar gazdaszervezetek.

– Közösen tervezzük a jövőt, mert egy a célunk. E szimbolikus gesztussal is az itthon maradást, az összetartozást szeretnénk erősíteni, és azt az üzenetet tolmácsolni, hogy a kisgyerekek, az újszülöttek és a családjuk nincsenek egyedül; egy közösség, a teljes Kárpát-medence mellettük áll – mondta id. Fazakas Miklós.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság