Back to top

Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

Száz százalékban magyar, kézműves és tanyasi! Így népszerűsítik az ország déli szegletében, Kislippón előállított sertésből készített kistermelői finomságokat, amelyek nemcsak felidézik, hanem vissza is varázsolják asztalunkra a hajdani disznóvágások ételeit.

Jakus István a termékeikkel
Jakus István a termékeikkel
Fotó: BNE
A Baranya megyében élő Jakus család mindig is tartott, hizlalt és vágott sertéseket saját fogyasztásra, ám mindössze bő két évvel ezelőtt vágtak bele a kézműves élelmiszerek előállításába, a piacozásba és értékesítésbe. A hurka, a kolbász, a füstölt szalonna, vagy éppen sonka, a disznósajt hagyományos, tájjelegű recept alapján készül, és persze függetlenül attól, hogyan értékesítik, ugyanolyan gondossággal készül, mintha saját maguknak készítenék.

Nem spórolnak ki belőle semmit a nagyobb haszon reményében, és ragaszkodnak a legjobb minőségű fűszerekhez, alapanyagokhoz. Talán éppen ez lehet sikerük titka!

A történet azzal kezdődött, hogy Jakus Istvánék portája melletti házba költözött Végi János, akivel jó barátságba kerültek. Ő vetette fel, hogy a disznóvágások alkalmával készített, a család ellátását szolgáló hurka, kolbász és füstölt hús mennyiségét növeljék, hogy jusson eladásra is. Úgy vélte, nagy kereslet lenne a kézműves húsáru iránt, hiszen már a falvakban is eltűntek a portákról a jószágok, alig vágnak már sertést. Ugyanakkor az igény megvan a régi, hagyományos, házi ízekre.

Az ötlet termékeny talajra lelt a Jakus családnál, így őstermelők lettek, majd belekezdtek a sertéshúsból készített hazai kézműves termékek előállításába. Hamarosan megszületett a Husitanya termékei márkanév is. A jószágokért se kellett a szomszédba menni: az anyakocák megvoltak, és míg korábban a szaporulatot eladták, most már rendszerint felhizlalják. Ez évente 80-85 megtermett, vágni való disznót jelent. S bár a kislippói porta mögött ott sorakoznak a disznóólak, ám a jószágok zöme nem itt nevelkedik, hanem egy külső telepen, ahol betarthatók az állategészségügyi előírások.

A házigazda vallja, hogy csak a legalább 200 kilósra hizlalt jószágokból lehet igazi házi disznóságokat készíteni.

Kéthetente 3-5 disznó jut vágósorba. Ilyenkor a közeli vágóhídra szállítják őket, vissza pedig már előkészítve, féldisznóként érkeznek. A házuknál dolgozzák fel abban a műhelyben, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki. Persze azért nem volt zökkenőmentes az idáig vezető út! A kézműves feldolgozóműhely létrehozása és a szükséges gépek megvásárlása mintegy 10 millió forintba került, amit saját erőből finanszíroztak. A nehézséget az okozta, hogy kiderítsék, milyennek kell lennie egy őstermelői kézműves feldolgozóüzemnek. Erre ugyanis korrekt útmutatást nem adnak a hivatalok. Az internetről viszont sikerült összevadászniuk az információkat. Érdeklődtek néhány őstermelőtől is, ám azt tapasztalták, hogy az információkat féltve őrzik, elutasítva a lehetséges konkurenciát.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

Jakus István korábban biztonsági őrként dolgozott a főállása mellett, most ezt lecserélte a Husitanyára. Mint mondja, így kevesebbet kell távol lenni a családtól, a munka pedig ismerős számára, hiszen már gyerekként is aktívan részt vett a disznóvágásokban.

Hovatovább a család minden tagja, a fia és a felesége is kiveszi a részét az újdonsült másodállásból.

Van, aki a piacozásban, míg más a húsfeldolgozásban van otthon. Sőt a vállalkozás ötletgazdája is besegít a szakértelmével. Ő is vidéken nőtt fel, ám nemcsak a családban, hanem egy hentesnél is elleste a sertésfeldolgozás csínját-bínját. Ilyen fortély például az, hogy a friss húst nem azonnal dolgozzák fel, hanem hűtik, és megvárják, hogy 1-2 nap alatt veszítsen víztartalmából. Mint elmondták, a víz a feldolgozott húsáru legnagyobb ellensége. Emellett fontos, hogy a hús a darálás előtt is – a kolbászhoz és a szalámihoz – kellően le legyen hűtve, hogy a vágási felületek tökéletesebbek legyenek. Az pedig egyenesen elengedhetetlen, hogy gép keverje be a tölteléket, hiszen a 6-8 Celsius-fokos darált húsban nem lehet és nem is egészséges kézzel végezni a munkát.

A titok nem csak a receptben van

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE
A tájegységre jellemző hagyományos recept alapján készítik a disznósajtot, a hurkát, kolbászt és a füstölt árut. Ugyanakkor a vásárlók is tudják formálni a kínálatot!

Így bővült a Husitanya repertoárja például a sváb hurkával, aminek titka a fűszerezésben van – a többi között szegfűbors is kerül bele.

Apropó fűszerek! Itt is elsődleges szempont a minőség. Például a pirospaprikát a Mohácsi-szigetről vásárolják.

A füstölés szinte napi munka, és egyben nagy felelősség is, hiszen a minőséget meghatározza, hogy milyen hosszan, milyen hőmérsékleten és páratartalommal végzik ezt – magyarázza a házigazda. A füstölt szalonna és a sonka 3-4 hónap alatt készül el, a szaláminak pedig 90 nap érés kell. Ennek okán, ha valaki nem akar lemaradni róla, akkor előre kell jeleznie igényét.

A piacozás is fontos része a vállalkozásnak!

Napi feladat a termékek eljuttatása a vásárlókhoz. Egyrészt szállítanak házhoz, másrészt több környékbeli piacon, Újpetrén, Villányban, Beremenden, Mohácson is kínálják portékájukat.

Aki pedig vásárlás előtt kóstolna, arra is van mód a kislippói portán.

Komoly hangsúlyt fektetnek a marketingre és a weben keresztüli értékesítésre, ami a vásárlók elvárásai is egyben. A nagyszerű házi ízek mellett ennek is köszönhető, hogy ily rövid idő alatt, ennyire keresettek lettek termékeik. Így napjainkra kialakult egy folyamatosan bővülő, visszatérő vásárlókból álló vevőkörük.

Azt se rejtik véka alá, a sikerük titka abban rejlik, hogy ugyanazokat az ízeket tudják kínálni a termékeikben, mint amit a vidéki emberek hajdanán a házi disznóvágások során megszoktak. Ám napjainkban az idősek már fizikailag nem bírják, a fiatalok pedig nem akarják a vesződést a jószággal – mondja István, aki hozzáteszi, hogy ez a sajnálatos folyamat idézte elő ezt a piaci rést a számukra.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

A csomagolt áruké a jövő

– Azontúl, hogy tradicionálisan készítjük a termékeket, fontos a jelenlegi elvárásoknak is megfelelnünk – szögezi le a házigazda. Így azt tervezik, hogy a következő lépésük csomagolástechnikai fejlesztés lesz, amivel szinte valamennyi portékájukat higiénikusan tudják a vevőkhöz eljuttatni.

Arra egyébként a járvány világított rá, hogy mennyire fontos a csomagolás.

Jelenleg van egy kisebb teljesítményű vákuumozó gépünk, ám ezt hamarosan lecseréljük. Továbbá fejleszteni szeretnénk az autóparkot egy olyan pultos autóval, amellyel rendezvényeken is részt lehet venni, ami szintén minőségi ugrást hoz majd.

A beszélgetést követően teszt alá vetettük a Husitanya portékáit, az eredményt pedig jelzi végtelen sajnálatom, hogy csak a Kislippóhoz közeli településekre rendelhetők ezek a finomságok.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Kivonul a svájci csokoládégyártó Oroszországból

A csokoládégyártó svájci Lindt & Sprungli Group elhagyja az orosz piacot.

Piacra dobják a rabok által készített tésztákat

Gluténmentes tésztaüzem egységet indított az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, ahol Pasta Schönfeld márkanév alatt sajátmárkás termékeket készítenek a fogvatartottak.

EIT Food Accelerator Network - induló agrár cégek gyorsítója

Az EIT Food bejelentette azt a 61 agrárélelmiszeripari startup-ot, amelyeket kiválasztottak, hogy csatlakozzanak az EIT Food Acceleration Network (EIT FAN) 2022-höz. A kiválasztott induló projektek és vállalkozások ipari kapcsolatokra, befektetési lehetőségekre, programozásra és erőforrásokra tehetnek szert céljaik elérése és növekedésük felgyorsítása érdekében.

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.

Egyelőre nem érződik a boltokban, de az élelmiszerek világpiaci árai csökkennek

Júliusban estek a világpiacon az alapvető élelmiszeripari termények árai, derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének világpiaci élelmiszer-árindexéből.