Back to top

Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

Száz százalékban magyar, kézműves és tanyasi! Így népszerűsítik az ország déli szegletében, Kislippón előállított sertésből készített kistermelői finomságokat, amelyek nemcsak felidézik, hanem vissza is varázsolják asztalunkra a hajdani disznóvágások ételeit.

Jakus István a termékeikkel
Jakus István a termékeikkel
Fotó: BNE
A Baranya megyében élő Jakus család mindig is tartott, hizlalt és vágott sertéseket saját fogyasztásra, ám mindössze bő két évvel ezelőtt vágtak bele a kézműves élelmiszerek előállításába, a piacozásba és értékesítésbe. A hurka, a kolbász, a füstölt szalonna, vagy éppen sonka, a disznósajt hagyományos, tájjelegű recept alapján készül, és persze függetlenül attól, hogyan értékesítik, ugyanolyan gondossággal készül, mintha saját maguknak készítenék.

Nem spórolnak ki belőle semmit a nagyobb haszon reményében, és ragaszkodnak a legjobb minőségű fűszerekhez, alapanyagokhoz. Talán éppen ez lehet sikerük titka!

A történet azzal kezdődött, hogy Jakus Istvánék portája melletti házba költözött Végi János, akivel jó barátságba kerültek. Ő vetette fel, hogy a disznóvágások alkalmával készített, a család ellátását szolgáló hurka, kolbász és füstölt hús mennyiségét növeljék, hogy jusson eladásra is. Úgy vélte, nagy kereslet lenne a kézműves húsáru iránt, hiszen már a falvakban is eltűntek a portákról a jószágok, alig vágnak már sertést. Ugyanakkor az igény megvan a régi, hagyományos, házi ízekre.

Az ötlet termékeny talajra lelt a Jakus családnál, így őstermelők lettek, majd belekezdtek a sertéshúsból készített hazai kézműves termékek előállításába. Hamarosan megszületett a Husitanya termékei márkanév is. A jószágokért se kellett a szomszédba menni: az anyakocák megvoltak, és míg korábban a szaporulatot eladták, most már rendszerint felhizlalják. Ez évente 80-85 megtermett, vágni való disznót jelent. S bár a kislippói porta mögött ott sorakoznak a disznóólak, ám a jószágok zöme nem itt nevelkedik, hanem egy külső telepen, ahol betarthatók az állategészségügyi előírások.

A házigazda vallja, hogy csak a legalább 200 kilósra hizlalt jószágokból lehet igazi házi disznóságokat készíteni.

Kéthetente 3-5 disznó jut vágósorba. Ilyenkor a közeli vágóhídra szállítják őket, vissza pedig már előkészítve, féldisznóként érkeznek. A házuknál dolgozzák fel abban a műhelyben, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki. Persze azért nem volt zökkenőmentes az idáig vezető út! A kézműves feldolgozóműhely létrehozása és a szükséges gépek megvásárlása mintegy 10 millió forintba került, amit saját erőből finanszíroztak. A nehézséget az okozta, hogy kiderítsék, milyennek kell lennie egy őstermelői kézműves feldolgozóüzemnek. Erre ugyanis korrekt útmutatást nem adnak a hivatalok. Az internetről viszont sikerült összevadászniuk az információkat. Érdeklődtek néhány őstermelőtől is, ám azt tapasztalták, hogy az információkat féltve őrzik, elutasítva a lehetséges konkurenciát.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

Jakus István korábban biztonsági őrként dolgozott a főállása mellett, most ezt lecserélte a Husitanyára. Mint mondja, így kevesebbet kell távol lenni a családtól, a munka pedig ismerős számára, hiszen már gyerekként is aktívan részt vett a disznóvágásokban.

Hovatovább a család minden tagja, a fia és a felesége is kiveszi a részét az újdonsült másodállásból.

Van, aki a piacozásban, míg más a húsfeldolgozásban van otthon. Sőt a vállalkozás ötletgazdája is besegít a szakértelmével. Ő is vidéken nőtt fel, ám nemcsak a családban, hanem egy hentesnél is elleste a sertésfeldolgozás csínját-bínját. Ilyen fortély például az, hogy a friss húst nem azonnal dolgozzák fel, hanem hűtik, és megvárják, hogy 1-2 nap alatt veszítsen víztartalmából. Mint elmondták, a víz a feldolgozott húsáru legnagyobb ellensége. Emellett fontos, hogy a hús a darálás előtt is – a kolbászhoz és a szalámihoz – kellően le legyen hűtve, hogy a vágási felületek tökéletesebbek legyenek. Az pedig egyenesen elengedhetetlen, hogy gép keverje be a tölteléket, hiszen a 6-8 Celsius-fokos darált húsban nem lehet és nem is egészséges kézzel végezni a munkát.

A titok nem csak a receptben van

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE
A tájegységre jellemző hagyományos recept alapján készítik a disznósajtot, a hurkát, kolbászt és a füstölt árut. Ugyanakkor a vásárlók is tudják formálni a kínálatot!

Így bővült a Husitanya repertoárja például a sváb hurkával, aminek titka a fűszerezésben van – a többi között szegfűbors is kerül bele.

Apropó fűszerek! Itt is elsődleges szempont a minőség. Például a pirospaprikát a Mohácsi-szigetről vásárolják.

A füstölés szinte napi munka, és egyben nagy felelősség is, hiszen a minőséget meghatározza, hogy milyen hosszan, milyen hőmérsékleten és páratartalommal végzik ezt – magyarázza a házigazda. A füstölt szalonna és a sonka 3-4 hónap alatt készül el, a szaláminak pedig 90 nap érés kell. Ennek okán, ha valaki nem akar lemaradni róla, akkor előre kell jeleznie igényét.

A piacozás is fontos része a vállalkozásnak!

Napi feladat a termékek eljuttatása a vásárlókhoz. Egyrészt szállítanak házhoz, másrészt több környékbeli piacon, Újpetrén, Villányban, Beremenden, Mohácson is kínálják portékájukat.

Aki pedig vásárlás előtt kóstolna, arra is van mód a kislippói portán.

Komoly hangsúlyt fektetnek a marketingre és a weben keresztüli értékesítésre, ami a vásárlók elvárásai is egyben. A nagyszerű házi ízek mellett ennek is köszönhető, hogy ily rövid idő alatt, ennyire keresettek lettek termékeik. Így napjainkra kialakult egy folyamatosan bővülő, visszatérő vásárlókból álló vevőkörük.

Azt se rejtik véka alá, a sikerük titka abban rejlik, hogy ugyanazokat az ízeket tudják kínálni a termékeikben, mint amit a vidéki emberek hajdanán a házi disznóvágások során megszoktak. Ám napjainkban az idősek már fizikailag nem bírják, a fiatalok pedig nem akarják a vesződést a jószággal – mondja István, aki hozzáteszi, hogy ez a sajnálatos folyamat idézte elő ezt a piaci rést a számukra.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

A csomagolt áruké a jövő

– Azontúl, hogy tradicionálisan készítjük a termékeket, fontos a jelenlegi elvárásoknak is megfelelnünk – szögezi le a házigazda. Így azt tervezik, hogy a következő lépésük csomagolástechnikai fejlesztés lesz, amivel szinte valamennyi portékájukat higiénikusan tudják a vevőkhöz eljuttatni.

Arra egyébként a járvány világított rá, hogy mennyire fontos a csomagolás.

Jelenleg van egy kisebb teljesítményű vákuumozó gépünk, ám ezt hamarosan lecseréljük. Továbbá fejleszteni szeretnénk az autóparkot egy olyan pultos autóval, amellyel rendezvényeken is részt lehet venni, ami szintén minőségi ugrást hoz majd.

A beszélgetést követően teszt alá vetettük a Husitanya portékáit, az eredményt pedig jelzi végtelen sajnálatom, hogy csak a Kislippóhoz közeli településekre rendelhetők ezek a finomságok.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

QR-kód a tejesdobozon

Ma már egy egyszerű QR-kód csomagolásra nyomtatásával meg lehet osztani a fogyasztókkal az általuk megvásárolt tejet előállító tehenek egészségére és tartási körülményeire vonatkozó információkat. Azt is lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a tej által az állattartó gazdaságtól az áruházi polcig megtett úttal, vagy hogy elérjék a tehenek jólétére vonatkozó adatokat.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.