Back to top

Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

Száz százalékban magyar, kézműves és tanyasi! Így népszerűsítik az ország déli szegletében, Kislippón előállított sertésből készített kistermelői finomságokat, amelyek nemcsak felidézik, hanem vissza is varázsolják asztalunkra a hajdani disznóvágások ételeit.

Jakus István a termékeikkel
Jakus István a termékeikkel
Fotó: BNE
A Baranya megyében élő Jakus család mindig is tartott, hizlalt és vágott sertéseket saját fogyasztásra, ám mindössze bő két évvel ezelőtt vágtak bele a kézműves élelmiszerek előállításába, a piacozásba és értékesítésbe. A hurka, a kolbász, a füstölt szalonna, vagy éppen sonka, a disznósajt hagyományos, tájjelegű recept alapján készül, és persze függetlenül attól, hogyan értékesítik, ugyanolyan gondossággal készül, mintha saját maguknak készítenék.

Nem spórolnak ki belőle semmit a nagyobb haszon reményében, és ragaszkodnak a legjobb minőségű fűszerekhez, alapanyagokhoz. Talán éppen ez lehet sikerük titka!

A történet azzal kezdődött, hogy Jakus Istvánék portája melletti házba költözött Végi János, akivel jó barátságba kerültek. Ő vetette fel, hogy a disznóvágások alkalmával készített, a család ellátását szolgáló hurka, kolbász és füstölt hús mennyiségét növeljék, hogy jusson eladásra is. Úgy vélte, nagy kereslet lenne a kézműves húsáru iránt, hiszen már a falvakban is eltűntek a portákról a jószágok, alig vágnak már sertést. Ugyanakkor az igény megvan a régi, hagyományos, házi ízekre.

Az ötlet termékeny talajra lelt a Jakus családnál, így őstermelők lettek, majd belekezdtek a sertéshúsból készített hazai kézműves termékek előállításába. Hamarosan megszületett a Husitanya termékei márkanév is. A jószágokért se kellett a szomszédba menni: az anyakocák megvoltak, és míg korábban a szaporulatot eladták, most már rendszerint felhizlalják. Ez évente 80-85 megtermett, vágni való disznót jelent. S bár a kislippói porta mögött ott sorakoznak a disznóólak, ám a jószágok zöme nem itt nevelkedik, hanem egy külső telepen, ahol betarthatók az állategészségügyi előírások.

A házigazda vallja, hogy csak a legalább 200 kilósra hizlalt jószágokból lehet igazi házi disznóságokat készíteni.

Kéthetente 3-5 disznó jut vágósorba. Ilyenkor a közeli vágóhídra szállítják őket, vissza pedig már előkészítve, féldisznóként érkeznek. A házuknál dolgozzák fel abban a műhelyben, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki. Persze azért nem volt zökkenőmentes az idáig vezető út! A kézműves feldolgozóműhely létrehozása és a szükséges gépek megvásárlása mintegy 10 millió forintba került, amit saját erőből finanszíroztak. A nehézséget az okozta, hogy kiderítsék, milyennek kell lennie egy őstermelői kézműves feldolgozóüzemnek. Erre ugyanis korrekt útmutatást nem adnak a hivatalok. Az internetről viszont sikerült összevadászniuk az információkat. Érdeklődtek néhány őstermelőtől is, ám azt tapasztalták, hogy az információkat féltve őrzik, elutasítva a lehetséges konkurenciát.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

Jakus István korábban biztonsági őrként dolgozott a főállása mellett, most ezt lecserélte a Husitanyára. Mint mondja, így kevesebbet kell távol lenni a családtól, a munka pedig ismerős számára, hiszen már gyerekként is aktívan részt vett a disznóvágásokban.

Hovatovább a család minden tagja, a fia és a felesége is kiveszi a részét az újdonsült másodállásból.

Van, aki a piacozásban, míg más a húsfeldolgozásban van otthon. Sőt a vállalkozás ötletgazdája is besegít a szakértelmével. Ő is vidéken nőtt fel, ám nemcsak a családban, hanem egy hentesnél is elleste a sertésfeldolgozás csínját-bínját. Ilyen fortély például az, hogy a friss húst nem azonnal dolgozzák fel, hanem hűtik, és megvárják, hogy 1-2 nap alatt veszítsen víztartalmából. Mint elmondták, a víz a feldolgozott húsáru legnagyobb ellensége. Emellett fontos, hogy a hús a darálás előtt is – a kolbászhoz és a szalámihoz – kellően le legyen hűtve, hogy a vágási felületek tökéletesebbek legyenek. Az pedig egyenesen elengedhetetlen, hogy gép keverje be a tölteléket, hiszen a 6-8 Celsius-fokos darált húsban nem lehet és nem is egészséges kézzel végezni a munkát.

A titok nem csak a receptben van

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE
A tájegységre jellemző hagyományos recept alapján készítik a disznósajtot, a hurkát, kolbászt és a füstölt árut. Ugyanakkor a vásárlók is tudják formálni a kínálatot!

Így bővült a Husitanya repertoárja például a sváb hurkával, aminek titka a fűszerezésben van – a többi között szegfűbors is kerül bele.

Apropó fűszerek! Itt is elsődleges szempont a minőség. Például a pirospaprikát a Mohácsi-szigetről vásárolják.

A füstölés szinte napi munka, és egyben nagy felelősség is, hiszen a minőséget meghatározza, hogy milyen hosszan, milyen hőmérsékleten és páratartalommal végzik ezt – magyarázza a házigazda. A füstölt szalonna és a sonka 3-4 hónap alatt készül el, a szaláminak pedig 90 nap érés kell. Ennek okán, ha valaki nem akar lemaradni róla, akkor előre kell jeleznie igényét.

A piacozás is fontos része a vállalkozásnak!

Napi feladat a termékek eljuttatása a vásárlókhoz. Egyrészt szállítanak házhoz, másrészt több környékbeli piacon, Újpetrén, Villányban, Beremenden, Mohácson is kínálják portékájukat.

Aki pedig vásárlás előtt kóstolna, arra is van mód a kislippói portán.

Komoly hangsúlyt fektetnek a marketingre és a weben keresztüli értékesítésre, ami a vásárlók elvárásai is egyben. A nagyszerű házi ízek mellett ennek is köszönhető, hogy ily rövid idő alatt, ennyire keresettek lettek termékeik. Így napjainkra kialakult egy folyamatosan bővülő, visszatérő vásárlókból álló vevőkörük.

Azt se rejtik véka alá, a sikerük titka abban rejlik, hogy ugyanazokat az ízeket tudják kínálni a termékeikben, mint amit a vidéki emberek hajdanán a házi disznóvágások során megszoktak. Ám napjainkban az idősek már fizikailag nem bírják, a fiatalok pedig nem akarják a vesződést a jószággal – mondja István, aki hozzáteszi, hogy ez a sajnálatos folyamat idézte elő ezt a piaci rést a számukra.

Husitanya termékei
Husitanya termékei
Fotó: BNE

A csomagolt áruké a jövő

– Azontúl, hogy tradicionálisan készítjük a termékeket, fontos a jelenlegi elvárásoknak is megfelelnünk – szögezi le a házigazda. Így azt tervezik, hogy a következő lépésük csomagolástechnikai fejlesztés lesz, amivel szinte valamennyi portékájukat higiénikusan tudják a vevőkhöz eljuttatni.

Arra egyébként a járvány világított rá, hogy mennyire fontos a csomagolás.

Jelenleg van egy kisebb teljesítményű vákuumozó gépünk, ám ezt hamarosan lecseréljük. Továbbá fejleszteni szeretnénk az autóparkot egy olyan pultos autóval, amellyel rendezvényeken is részt lehet venni, ami szintén minőségi ugrást hoz majd.

A beszélgetést követően teszt alá vetettük a Husitanya portékáit, az eredményt pedig jelzi végtelen sajnálatom, hogy csak a Kislippóhoz közeli településekre rendelhetők ezek a finomságok.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az öngondoskodást támogatják - 5000 palántát adományozott a MATE

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az idei esztendőben is zöldségpalántákat adományozott. A mintegy ötezer darab palántát a Katolikus Karitász közreműködésével rászoruló családok kapják.

Üllő és kalapács között

Nincs könnyű helyzetben az agrárium, hiszen kettős kihívás előtt áll finanszírozási oldalról – mondta el Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgatója az Magyar Mezőgazdaságnak. Az emelkedő kamat- és beruházási költségek mellett nehéz hosszú távú döntéseket hozni, de mire érdemes figyelni? Erről beszélgettünk vele az Alföldi Állattenyésztési Napokon.

Az USA 2,5 milliárd dollárt különít el a globális gabonaellátás biztosítására

Az Egyesült Államok elkülönít 2,5 milliárd dollárt az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására - jelentette be Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter május közepén Varsóban.

A Rumour by Rácz Jenő nyerte az Év étterme díjat

A budapesti Rumour by Rácz Jenő nyerte a magyarországi gasztronómia egyik legjelentősebb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat a hétfő este Budapesten megtartott díjátadón.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Csótányok lepték el a pizzériát

Egy budapesti pizzéria ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, például az általános takarítatlanság, a nagy mennyiségű élő csótány jelenléte a főzőtérben, a szakosított tárolás hiánya, az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.