Back to top

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

A gazdák és kutatók között régóta téma, hogyan lehetne a szerves szenet a talajban tartani. Egyrészt ezzel a módszerrel növelhető az élelmiszernövények tápanyagtartalma és hozama. Másrészt pedig a szén a légkörbe jutva szén-dioxiddá alakul, így a klímaváltozás mérsékléséhez is fontos a talajok szénmegkötő képességének növelése.

Napjaink egyik fő problémája, hogy nagy mennyiségű szén (főként szén-dioxid formájában) jut a légkörbe.

Ha nem sikerül ezt a kedvezőtlen trendet megfordítanunk, akkor nem tudjuk teljesíteni a Párizsi Egyezményben szereplő célkitűzést, miszerint 40 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra - jelentette ki a CONCITO, Dánia zöld "agytröszt" (think tank) szervezete.

Emiatt új módszerekre van szükség, amelyek segítségével a szenet meg tudjuk kötni a talajban. Ehhez nyújt segítséget a Koppenhágai Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatása.

Elfogadott és közismert tény a kutatók között, hogy az elhalt növényi szerves anyag a földben gyakorlatilag "gyors kajaként" szolgál a mikróbáknak és gombáknak.

A mostani tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ennél sokkal fontosabb szerepe is van a talajban, mégpedig a szén megkötésében és raktározásában - erre mutatott rá Krstina Witzgall  a tanulmányt vezető PhD jelölt, a Müncheni Műszaki Egyetem hallgatója.

Korábbi kutatások csak a talajfelszíni szervetlen szénraktárakra koncentráltak, mint például az agyag. Úgy tűnik azonban, hogy a növényi maradványok is képesek a raktározásra, sőt, akár négyszer hosszabb ideig is megkötik a szenet, mint azt korábban gondolták.

Gombafonalak (mikorrhiza)
Gombafonalak (mikorrhiza)
A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörben, és raktározzák azt. A belőlük visszamaradó rothadó szerves anyagból aztán többféle módon kerülhet a szén a talajba. A kutatás rámutat, hogy

a gombafonalaknak jelentős szerepe van ebben: körbefonják a növényi maradványokat, és ezzel "összeragasztják" a talajjal. Ezután a gomba elfogyasztja a szenet, így az a talajban tárolódik tovább.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a talaj struktúrája is befolyásolja, mennyi szerves szén tárolására alkalmas. Ha a gombafonalak és baktériumok ragacsossága miatt a termőföld nagy, kemény darabokban áll össze, akkor ezek a rögök pajzsként védik a bennük lévő növényi maradványokat. Ily módon a talajban élő mikroorganizmusok nem tudják azokat elfogyasztani, és ezzel egy részét szén-dioxidként visszajuttatni a légkörbe, magyarázta Kristina Witzgall. Hozzátette azt is, hogy szenet a talajok pár héttől akár több ezer évig is képesek raktározni, de az átlag kb. 50 év.

A mezőgazdasági területek termékenységének fokozására nem ritka gyakorlat kint hagyni lebomlani a növényi szárakat, leveleket és a tarlót. Azonban további lebomló növényi szerves anyag kivitelét is érdemes megfontolni.

"A jövő termékeny és klímabarát mezőgazdasági területének több növényi maradványt kell használnia, hogy több szenet tudjon megkötni. További kísérleteket is tervezünk, ahol ezeket a lebomló anyagokat a talaj mélyebb rétegeiben helyezzük el, ami segíti a szén hosszútávú megkötését." - mondja Carsten Müller, a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrások Tanszékének egyetemi docense.

Ha jobb körülményeket teremtünk a szerves szén megkötéséhez a talajban, akkor évente 0,8 és 1,5 gigatonna tárolását is el lehet érni.

Összehasonlításképp a világ népessége 4,9 tonnányi szenet bocsátott ki évente, az elmúlt 10 évben.

Összességében tehát elmondható, hogy növényi szerves anyagok fontos szerepet játszhatnak a szénmegkötésben a jövőben.

Kristina Witzgall azonban rámutatott, hogy ehhez szükség van a légköri szén-dioxid megkötésére képes mezőgazdasági növényekre, illetve a korábban elpusztított erdők helyreállítására is.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az átmeneti tej javítja az újszülött borjak egészségét

A borjak emésztőrendszere jobban fejlődik, ha életük első pár napjában a tejpótlók helyett az átmeneti tejet kapják meg, és ezzel javul az általános egészségi állapotuk is egy új tanulmány szerint.

Fajtaválasztás a helyi viszonyokhoz

Az elmúlt öt évben az Európai Unió HORIZON 2020 Kutatási programjából finanszírozott GenTORE projekt keretében Nicolas Friggens, a Francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatója sikeresen egyesítette a genomikát és a precíziós állattenyésztést (PLF), hogy gazdaságon belüli menedzsmenteszközöket biztosítson a hatékonyság fenntartható javításához.

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

17 ezer védett rákot próbáltak kicsempészni

Mintegy 17 ezer - Magyarországon védett - kecskerákot találtak a pénzügyőrök egy román kamion rakterében a nagylaki határátkelőhelyen, a sofőrnek nem volt engedélye a szállításukra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-vel.

Technika, amely segíthet a génmegőrzésben

Patkánysejteket tartalmazó egerek patkány spermát termeltek egy olyan módosítási technikának köszönhetően, amely hasznos lehet a veszélyeztetett fajok megőrzésében vagy hibridek létrehozásában.

Az ausztrál propolisz értékesebb lehet, mint a brazil

A propolisz a méhek által gyűjtött gyanta, melyet viasszal keverve a méhlakás belsejének bevonására, a repedések kitöltésére, a bejárat szűkítésére és a kaptárba kerülő kórokozók elszigetelésére használnak. Jótékony hatásáról több cikkünkben is beszámoltunk, lásd az alább található ajánlót.

Megérkezik a csapadék?

A történelmi csapadékhiány közepette kedvező fordulatot mutatnak a középtávú időjárás előrejelzések. Ugyanis a jelenlegi hőhullámot lezáró frontrendszer a legfrissebb számítások szerint lelassul térségünk fölött, és ebben az esetben országos, jelentős csapadékot hozhat. A helyzetben meglehetősen nagy a bizonytalanság, de legalább van esély az esőre.

A giliszták részben képesek lehetnek kiváltani a szintetikus műtrágyák használatát

A Dublini Egyetem kutatója, Olaf Schmidt professzor, német és kínai kollégáival a Soil Biology and Biochemistry szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a földigilisztáknak a növények tápanyagfelvétele szempontjából eddig ismeretlen hasznos tulajdonságait ismerték fel.