A gazdák és kutatók között régóta téma, hogyan lehetne a szerves szenet a talajban tartani. Egyrészt ezzel a módszerrel növelhető az élelmiszernövények tápanyagtartalma és hozama. Másrészt pedig a szén a légkörbe jutva szén-dioxiddá alakul, így a klímaváltozás mérsékléséhez is fontos a talajok szénmegkötő képességének növelése.
Ha nem sikerül ezt a kedvezőtlen trendet megfordítanunk, akkor nem tudjuk teljesíteni a Párizsi Egyezményben szereplő célkitűzést, miszerint 40 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra – jelentette ki a CONCITO, Dánia zöld „agytröszt” (think tank) szervezete.
Emiatt új módszerekre van szükség, amelyek segítségével a szenet meg tudjuk kötni a talajban. Ehhez nyújt segítséget a Koppenhágai Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatása.
A mostani tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ennél sokkal fontosabb szerepe is van a talajban, mégpedig a szén megkötésében és raktározásában – erre mutatott rá Krstina Witzgall a tanulmányt vezető PhD jelölt, a Müncheni Műszaki Egyetem hallgatója.
Korábbi kutatások csak a talajfelszíni szervetlen szénraktárakra koncentráltak, mint például az agyag. Úgy tűnik azonban, hogy a növényi maradványok is képesek a raktározásra, sőt, akár négyszer hosszabb ideig is megkötik a szenet, mint azt korábban gondolták.
A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörben, és raktározzák azt. A belőlük visszamaradó rothadó szerves anyagból aztán többféle módon kerülhet a szén a talajba. A kutatás rámutat, hogy
A kutatók arra is rájöttek, hogy a talaj struktúrája is befolyásolja, mennyi szerves szén tárolására alkalmas. Ha a gombafonalak és baktériumok ragacsossága miatt a termőföld nagy, kemény darabokban áll össze, akkor ezek a rögök pajzsként védik a bennük lévő növényi maradványokat. Ily módon a talajban élő mikroorganizmusok nem tudják azokat elfogyasztani, és ezzel egy részét szén-dioxidként visszajuttatni a légkörbe, magyarázta Kristina Witzgall. Hozzátette azt is, hogy szenet a talajok pár héttől akár több ezer évig is képesek raktározni, de az átlag kb. 50 év.
„A jövő termékeny és klímabarát mezőgazdasági területének több növényi maradványt kell használnia, hogy több szenet tudjon megkötni. További kísérleteket is tervezünk, ahol ezeket a lebomló anyagokat a talaj mélyebb rétegeiben helyezzük el, ami segíti a szén hosszútávú megkötését.” – mondja Carsten Müller, a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrások Tanszékének egyetemi docense.
Összehasonlításképp a világ népessége 4,9 tonnányi szenet bocsátott ki évente, az elmúlt 10 évben.
Összességében tehát elmondható, hogy növényi szerves anyagok fontos szerepet játszhatnak a szénmegkötésben a jövőben.
Kristina Witzgall azonban rámutatott, hogy ehhez szükség van a légköri szén-dioxid megkötésére képes mezőgazdasági növényekre, illetve a korábban elpusztított erdők helyreállítására is.