Back to top

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

A gazdák és kutatók között régóta téma, hogyan lehetne a szerves szenet a talajban tartani. Egyrészt ezzel a módszerrel növelhető az élelmiszernövények tápanyagtartalma és hozama. Másrészt pedig a szén a légkörbe jutva szén-dioxiddá alakul, így a klímaváltozás mérsékléséhez is fontos a talajok szénmegkötő képességének növelése.

Napjaink egyik fő problémája, hogy nagy mennyiségű szén (főként szén-dioxid formájában) jut a légkörbe.

Ha nem sikerül ezt a kedvezőtlen trendet megfordítanunk, akkor nem tudjuk teljesíteni a Párizsi Egyezményben szereplő célkitűzést, miszerint 40 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra - jelentette ki a CONCITO, Dánia zöld "agytröszt" (think tank) szervezete.

Emiatt új módszerekre van szükség, amelyek segítségével a szenet meg tudjuk kötni a talajban. Ehhez nyújt segítséget a Koppenhágai Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatása.

Elfogadott és közismert tény a kutatók között, hogy az elhalt növényi szerves anyag a földben gyakorlatilag "gyors kajaként" szolgál a mikróbáknak és gombáknak.

A mostani tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ennél sokkal fontosabb szerepe is van a talajban, mégpedig a szén megkötésében és raktározásában - erre mutatott rá Krstina Witzgall  a tanulmányt vezető PhD jelölt, a Müncheni Műszaki Egyetem hallgatója.

Korábbi kutatások csak a talajfelszíni szervetlen szénraktárakra koncentráltak, mint például az agyag. Úgy tűnik azonban, hogy a növényi maradványok is képesek a raktározásra, sőt, akár négyszer hosszabb ideig is megkötik a szenet, mint azt korábban gondolták.

Gombafonalak (mikorrhiza)
Gombafonalak (mikorrhiza)
A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörben, és raktározzák azt. A belőlük visszamaradó rothadó szerves anyagból aztán többféle módon kerülhet a szén a talajba. A kutatás rámutat, hogy

a gombafonalaknak jelentős szerepe van ebben: körbefonják a növényi maradványokat, és ezzel "összeragasztják" a talajjal. Ezután a gomba elfogyasztja a szenet, így az a talajban tárolódik tovább.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a talaj struktúrája is befolyásolja, mennyi szerves szén tárolására alkalmas. Ha a gombafonalak és baktériumok ragacsossága miatt a termőföld nagy, kemény darabokban áll össze, akkor ezek a rögök pajzsként védik a bennük lévő növényi maradványokat. Ily módon a talajban élő mikroorganizmusok nem tudják azokat elfogyasztani, és ezzel egy részét szén-dioxidként visszajuttatni a légkörbe, magyarázta Kristina Witzgall. Hozzátette azt is, hogy szenet a talajok pár héttől akár több ezer évig is képesek raktározni, de az átlag kb. 50 év.

A mezőgazdasági területek termékenységének fokozására nem ritka gyakorlat kint hagyni lebomlani a növényi szárakat, leveleket és a tarlót. Azonban további lebomló növényi szerves anyag kivitelét is érdemes megfontolni.

"A jövő termékeny és klímabarát mezőgazdasági területének több növényi maradványt kell használnia, hogy több szenet tudjon megkötni. További kísérleteket is tervezünk, ahol ezeket a lebomló anyagokat a talaj mélyebb rétegeiben helyezzük el, ami segíti a szén hosszútávú megkötését." - mondja Carsten Müller, a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrások Tanszékének egyetemi docense.

Ha jobb körülményeket teremtünk a szerves szén megkötéséhez a talajban, akkor évente 0,8 és 1,5 gigatonna tárolását is el lehet érni.

Összehasonlításképp a világ népessége 4,9 tonnányi szenet bocsátott ki évente, az elmúlt 10 évben.

Összességében tehát elmondható, hogy növényi szerves anyagok fontos szerepet játszhatnak a szénmegkötésben a jövőben.

Kristina Witzgall azonban rámutatott, hogy ehhez szükség van a légköri szén-dioxid megkötésére képes mezőgazdasági növényekre, illetve a korábban elpusztított erdők helyreállítására is.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.