Back to top

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

A gazdák és kutatók között régóta téma, hogyan lehetne a szerves szenet a talajban tartani. Egyrészt ezzel a módszerrel növelhető az élelmiszernövények tápanyagtartalma és hozama. Másrészt pedig a szén a légkörbe jutva szén-dioxiddá alakul, így a klímaváltozás mérsékléséhez is fontos a talajok szénmegkötő képességének növelése.

Napjaink egyik fő problémája, hogy nagy mennyiségű szén (főként szén-dioxid formájában) jut a légkörbe.

Ha nem sikerül ezt a kedvezőtlen trendet megfordítanunk, akkor nem tudjuk teljesíteni a Párizsi Egyezményben szereplő célkitűzést, miszerint 40 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra - jelentette ki a CONCITO, Dánia zöld "agytröszt" (think tank) szervezete.

Emiatt új módszerekre van szükség, amelyek segítségével a szenet meg tudjuk kötni a talajban. Ehhez nyújt segítséget a Koppenhágai Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatása.

Elfogadott és közismert tény a kutatók között, hogy az elhalt növényi szerves anyag a földben gyakorlatilag "gyors kajaként" szolgál a mikróbáknak és gombáknak.

A mostani tanulmány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ennél sokkal fontosabb szerepe is van a talajban, mégpedig a szén megkötésében és raktározásában - erre mutatott rá Krstina Witzgall  a tanulmányt vezető PhD jelölt, a Müncheni Műszaki Egyetem hallgatója.

Korábbi kutatások csak a talajfelszíni szervetlen szénraktárakra koncentráltak, mint például az agyag. Úgy tűnik azonban, hogy a növényi maradványok is képesek a raktározásra, sőt, akár négyszer hosszabb ideig is megkötik a szenet, mint azt korábban gondolták.

Gombafonalak (mikorrhiza)
Gombafonalak (mikorrhiza)
A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörben, és raktározzák azt. A belőlük visszamaradó rothadó szerves anyagból aztán többféle módon kerülhet a szén a talajba. A kutatás rámutat, hogy

a gombafonalaknak jelentős szerepe van ebben: körbefonják a növényi maradványokat, és ezzel "összeragasztják" a talajjal. Ezután a gomba elfogyasztja a szenet, így az a talajban tárolódik tovább.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a talaj struktúrája is befolyásolja, mennyi szerves szén tárolására alkalmas. Ha a gombafonalak és baktériumok ragacsossága miatt a termőföld nagy, kemény darabokban áll össze, akkor ezek a rögök pajzsként védik a bennük lévő növényi maradványokat. Ily módon a talajban élő mikroorganizmusok nem tudják azokat elfogyasztani, és ezzel egy részét szén-dioxidként visszajuttatni a légkörbe, magyarázta Kristina Witzgall. Hozzátette azt is, hogy szenet a talajok pár héttől akár több ezer évig is képesek raktározni, de az átlag kb. 50 év.

A mezőgazdasági területek termékenységének fokozására nem ritka gyakorlat kint hagyni lebomlani a növényi szárakat, leveleket és a tarlót. Azonban további lebomló növényi szerves anyag kivitelét is érdemes megfontolni.

"A jövő termékeny és klímabarát mezőgazdasági területének több növényi maradványt kell használnia, hogy több szenet tudjon megkötni. További kísérleteket is tervezünk, ahol ezeket a lebomló anyagokat a talaj mélyebb rétegeiben helyezzük el, ami segíti a szén hosszútávú megkötését." - mondja Carsten Müller, a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrások Tanszékének egyetemi docense.

Ha jobb körülményeket teremtünk a szerves szén megkötéséhez a talajban, akkor évente 0,8 és 1,5 gigatonna tárolását is el lehet érni.

Összehasonlításképp a világ népessége 4,9 tonnányi szenet bocsátott ki évente, az elmúlt 10 évben.

Összességében tehát elmondható, hogy növényi szerves anyagok fontos szerepet játszhatnak a szénmegkötésben a jövőben.

Kristina Witzgall azonban rámutatott, hogy ehhez szükség van a légköri szén-dioxid megkötésére képes mezőgazdasági növényekre, illetve a korábban elpusztított erdők helyreállítására is.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.