youtube://v/CHVltPN0RvU
Budapest természetvédelmi területein, illetve Buda erdővidékén olyan változatos biodiverzitás él, amelynek legalább bizonyos szegmensét a Főkert szeretne visszacsábítani a fővárosba.
Ennek apropóján, azokon a területek (terek, parkok), ahol intenzív zöldterület-kezelés zajlik, ott összesen 22 helyszínen, mintegy két tucat hektáron, a főváros zöldfelületének a fél százalékán hozott létre a szervezet méhlegelőket.
De mitől méhlegelő egy méhlegelő?
Bajor Zoltán a kifejezést inkább egyfajta hívószónak aposztrofálta, mondván, főként a méhekkel (hasznosságuk, természetvédelemi helyzetük, ökoszisztémában betöltött szerepük miatt) lehet a lakosság figyelmét felhívni a kezdeményezés hasznosságára, fontosságára. Más megközelítésből, méhlegelővé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni.
Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.
A Főkert e irányvonalat követve hozta létre a méhlegelőket, de a kaszálásokat a városi kép, illetve a lakossági igények miatt nem hagyják el, csak csökkentik a számukat évente 1-2 alkalomra. Ez a mennyiség azért megfelelő, mert az eljárással az invazív fajokat kellőképpen vissza tudják szorítani, ugyanakkor ez a mennyiség nem olyan mértékű, hogy az intenzív bolygatás következtében az idegenhonos fajok elburjánzanak, kiszorítva őshonos növényfajainkat.
Bajor Zoltán kifejtette, vannak olyan nyugat-európai trendek, mint a városokban való legeltetés, amelyeket Budapesten is terveznek bevezetni.
– A sűrűn lakott területekre tervezünk legelő állatokat kihelyezni, aminek a híre nagy meghökkenésre adott okot a lakosságon belül. Bár valóban nem tartozik a főváros városképéhez, de úgy gondoljuk, hogy egy kísérletet mindenképpen megér.
Ha ezeket a területeket legelő állatok legelik, akkor ott sokkal fajgazdagabb lesz a flóra, ugyanakkor a növények ellenállóbbak lesznek, és sokkal könnyebben fenntartható a természetes ökoszisztéma – mondja a szakember.
Az eljárással tulajdonképpen egy olyan folyamat indítható el, ami olcsó, emellett segítené az ellenálló gyepek fenntartását.
MMG – Gazdahang
Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a KITE Zrt. 20 alközpontjában magas szintű szaktanácsadással látja el a gazdálkodókat, amihez biztosítja a termeléshez szükséges legmodernebb eszközöket. Teszi ezt úgy, hogy a napjainkban „több oldalról szorongatott mezőgazdaság” érdekeit tartja szem előtt. De mik is az agrárium szorongatói? Erről is kérdezte Szabó Leventét, a vállalat vezérigazgatóját Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Hallgassák meg interjúnkat!