0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 3.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

youtube://v/CHVltPN0RvU

Budapest természetvédelmi területein, illetve Buda erdővidékén olyan változatos biodiverzitás él, amelynek legalább bizonyos szegmensét a Főkert szeretne visszacsábítani a fővárosba.

Ennek apropóján, azokon a területek (terek, parkok), ahol intenzív zöldterület-kezelés zajlik, ott összesen 22 helyszínen, mintegy két tucat hektáron, a főváros zöldfelületének a fél százalékán hozott létre a szervezet méhlegelőket.

– A méhlegelőket úgy választottuk ki, hogy a lakosság által kevésbé használt területekre essenek, illetve azt is figyelembe kellett vennünk, hogy olyan meredek kitettségű domboldalakon hozzuk létre azokat, ahol az emberek általi használat miatt, ne legyen letaposva az adott kultúra – mondja Bajor Zoltán. 
Azok a növényfajok, amelyek a társadalom szemében úgynevezett „nemszeretem” növények, mint a parlagfű vagy a toklász, érdekes módon a méhlegelőkön nagyon kis mennyiségben jelentkezett. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy ezek a növények főként a környezet bolygatásának hatására jönnek létre, azonban ezek a területek pont a háborítatlanságukból kifolyólag váltak méhlegelőknek alkalmas területté.

De mitől méhlegelő egy méhlegelő?

Bajor Zoltán a kifejezést inkább egyfajta hívószónak aposztrofálta, mondván, főként a méhekkel (hasznosságuk, természetvédelemi helyzetük, ökoszisztémában betöltött szerepük miatt) lehet a lakosság figyelmét felhívni a kezdeményezés hasznosságára, fontosságára. Más megközelítésből, méhlegelővé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni.

Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.

A Főkert e irányvonalat követve hozta létre a méhlegelőket, de a kaszálásokat a városi kép, illetve a lakossági igények miatt nem hagyják el, csak csökkentik a számukat évente 1-2 alkalomra. Ez a mennyiség azért megfelelő, mert az eljárással az invazív fajokat kellőképpen vissza tudják szorítani, ugyanakkor ez a mennyiség nem olyan mértékű, hogy az intenzív bolygatás következtében az idegenhonos fajok elburjánzanak, kiszorítva őshonos növényfajainkat.

Bajor Zoltán kifejtette, vannak olyan nyugat-európai trendek, mint a városokban való legeltetés, amelyeket Budapesten is terveznek bevezetni.

– A sűrűn lakott területekre tervezünk legelő állatokat kihelyezni, aminek a híre nagy meghökkenésre adott okot a lakosságon belül. Bár valóban nem tartozik a főváros városképéhez, de úgy gondoljuk, hogy egy kísérletet mindenképpen megér.

Ugyanis a legelő állatok tudják a leginkább ezeket a gyepterületek olyan módon fenntartani, ahogyan azt a természetes állapotok, folyamatok diktálnák.

Ha ezeket a területeket legelő állatok legelik, akkor ott sokkal fajgazdagabb lesz a flóra, ugyanakkor a növények ellenállóbbak lesznek, és sokkal könnyebben fenntartható a természetes ökoszisztéma – mondja a szakember.

Az eljárással tulajdonképpen egy olyan folyamat indítható el, ami olcsó, emellett segítené az ellenálló gyepek fenntartását.

MMG – Gazdahang

Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a KITE Zrt. 20 alközpontjában magas szintű szaktanácsadással látja el a gazdálkodókat, amihez biztosítja a termeléshez szükséges legmodernebb eszközöket. Teszi ezt úgy, hogy a napjainkban „több oldalról szorongatott mezőgazdaság” érdekeit tartja szem előtt. De mik is az agrárium szorongatói? Erről is kérdezte Szabó Leventét, a vállalat vezérigazgatóját Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Hallgassák meg interjúnkat!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu