Back to top

Ehető növényekkel élhető város

A városokban több zöldre, több parkra, több fára van szükség, hogy élhetőbbé váljanak. 2010-ben a Németország Rajnavidék-Pfalz tartományában található Andernachban nem csupán megvalósították ezeket a célkitűzéseket, hanem egy rendhagyó és bátor tervvel túl is szárnyalták: ehető várost hoztak létre.

1,6 hektár zöldfelületet alakítottak át mindenki számára hozzáférhető haszonkertté
1,6 hektár zöldfelületet alakítottak át mindenki számára hozzáférhető haszonkertté
A 30 ezer lakosú város közepén, a történelmi városfal mentén 1,6 hektárnyi, korábban füves területet zöldségágyásokkal és spalír gyümölcsössel ültettek be. Az alma- és körtefák mellett őszibarackot, gránátalmát, naspolyát, mandulát és fügét is termesztenek, a fák gyümölcseivel pedig a városlakók frissülnek.

Kinevették az ötletet

Az első évben több mint százféle paradicsomot ültettek, azt követően minden évben egy adott zöldségféle, például bab vagy hagyma került a középpontba. Később más helyeken is megjelentek a zöldségekkel, salátafélékkel palántázott magaságyások, a sétálóutak mellé pedig nassolni való gyümölcsöt termő növényeket telepítettek.

Mindenki számára hozzáférhető, a városon keresztülkanyargó nyilvános kertet hoztak létre, amelyben kifejezetten megengedett a szedés.

Az ötletet a szociális hivatal vezetője és a polgármester adta. A város politikusainak egy része és néhány szervezet is kinevette és bírálta az ötletet, emlékszik vissza a kezdetekre Johannes Mader, aki a város környezetéért és fenntarthatóságáért felel, azonban látva a lakosság lelkesedését a kezdeményezés iránt, alábbhagytak a kritikák.

A projektet jelenleg a város összes politikusa támogatja. A területet fenntartása igen kevés költséggel jár. A munkák nagy részét egy nonprofit szervezet végzi, amely tartós munkanélküliek munka­erőpiaci integrációjával foglalkozik, a munkát pedig kertészek és agronómusok irányítják. A lakosság körében nagyon népszerű a kert, az emberek lelkesen bekapcsolódnak az ápolási és metszési munkákba.

Szerencsére a rongálás igen ritka eset, úgy tűnik, a városlakók nagyon is tisztelik az ehető növényeket,

fogalmaz Johannes Mader.

Tisztelik a haszonnövényeket

A spalír gyümölcsök mellett a bogyósok és egyéb édes gyümölcsök, valamint a salátafélék, a kelkáposzta és a kelbimbó is nagyon népszerű, ezek mindegyikét előszeretettel szedik le és fogyasztják el az emberek.

A hasznossági szempontok mellett a belváros megjelenésével is foglalkoznak: a zöldségeket és a fákat úgy társítják, hogy évszaktól függően a virágzó és a felhasználható termést hozó növények térben, elhelyezkedésben is jól kapcsolódjanak egymáshoz.

Az elképzeléshez a csirkék, juhok és méhcsaládok jelenléte is szervesen hozzátartozik. A városi biológiai sokféleség megőrzése érdekében az ültetések tervezésénél arra törekednek, hogy a rovarok és madárfajok életteret találjanak maguknak a kertben. Kerülik a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák használatát. Az éghajlatváltozással és az egyre növekvő szárazsággal szemben a jövőben költséghatékony és víztakarékos csepegtetőöntözéssel fognak küzdeni.

Ösztönzően hat

Andernach tehát már régóta elérte azt a célt, hogy egy város minden szempontból élvezhető, élhető terekkel és zöldfelületekkel javítsa az ott lakók életminőségét és jóllétét.

Fenntartható és környezetbarát zöld­felület-tervezésével a város már két-szer elnyerte az Entente Florale aranyérmét. A német város országos médiafigyelmet kapott az úttörő jellegű elképzelés megvalósításáért, ezért most komoly marketingtámogatást élveznek. Johannes Mader úgy véli, hogy megfelelő politikai akarattal és megfelelő motivációval nagyobb városokban is megvalósítható a koncepció. Az „ehető város” példamutató sikerén felbuzdulva már több mint száz város és település fontolóra vette az elképzelés átvételét, így azok is szinte a lakásuk küszöbéről élvezhetik az egészséges zöldségek és gyümölcsök látványát, illatát és ízét, akiknek egy talpalatnyi saját földjük sincsen.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Csapás a spanyol élelmiszer hamisítókra – 120-an börtönben

A spanyol Civil Gárda 120 személyt vett őrizetbe az OPSON X élelmiszer-hamisítás elleni nemzetközi művelet részeként végrehajtott 16 akció során - közölte a gárda főigazgatósága.

Növények mindenekelőtt

A kertépítészet igazi misztérium, izgalom, melynek lényegét a növények adják, kezdte előadását Sarah Price a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napon.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.