Back to top

Hat új kukoricahibrid kapott állami minősítést és felkerült az EU közös fajtalistájára is

Állami minősítést kapott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) kukoricanemesítési osztályának hat fajtajelöltje és egyúttal felkerült az Európai Unió közös fajtalistájára - közölte az ELKH csütörtökön az MTI-vel.

A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka - közölték.

Az ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15 tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják.

Fotó: Csatlós Norbert
Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét.

A szakemberek néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.

Magyarországon a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.

Közölték, a szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Éjjel és holnap érkezik csapadék

Átalakul időjárásunk, lehűlés jön, pénteken nagy területen jelentős csapadékkal. Az esőre nagy szükség van, a talaj termőrétege szinte országszerte igen száraz, a kelésben lévő, vagy éppen kikelt repce szomjazza a csapadékot.

Széllel szemben született – 50 éves a CPS

A lótenyésztés révén volt világhírű a Bábolnai Állami Gazdaság, ahová koronás fők jártak, de a gazdálkodásban is példamutató volt, a megkövetelt rend és technológiai fegyelem miatt – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Bábolnán a CPS jubileumi emlékülésen.

Bemutató Dalmandon és Nádudvaron

Idén sem változtatott a bevált hagyományon a KITE Zrt. Augusztus 31-én Dalmandon, szeptember 7-én pedig Nádudvaron tartottak fajtabemutatót szemes kukoricából, szemes cirokból, napraforgóból és szójából. Ebben az évben a dalmandi kísérlet sikeredett látványosabbra, attól és a megszokottól is elmaradtak egy kicsit a nádudvari látnivalók.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

A mezőgazdasági terület 82 százaléka szántó

Az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt június 1-jén Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összefoglalójából.

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

„Az élet döntetlenre játszik”

Meddig tarthat a gabonaárak szárnyalása? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a termelőknek, ha azon gondolkodnak, hogy tároljanak vagy eladjanak inkább?

Okosodnak a kukoricák is...

Okosóra, okostelefon, okos tv… és nem maradhatnak le a versenyben az „okosított” növényfajták, így a kukorica hibridek sem. De mit kell tudnia napjainkban egy modern kukorica hibridnek, melyek az elvárások velük szemben?