Back to top

Kiemelten fontos a beporzók védelme és a biológiai sokféleség megőrzése

A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Tanács informális ülésén, szerdán, Ljubljanában.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek védelme érdekében. Nagy István jó döntésnek tartja a vad beporzó szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására, melyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan részt vesz.

A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára.

Emellett elengedhetetlen a beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát - tette hozzá.

A miniszter előremutatónak tartja, hogy a biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének megőrzése is nevesítve lett. Magyarország számára kiemelten fontos kérdés az élelmezési genetikai erőforrások megőrzése, melynek érdekében 2019-ben külön kormányzati programot indított hazánk. Kifejtette, komoly eredmény, hogy

az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 150 ezer hektáron valósult meg élőhely-helyreállítást célzó beavatkozás és ezt a jövőben tovább kívánjuk fokozni.

A biológiai sokféleség megőrzése nem egy szűk ágazat feladata és felelőssége, hanem szorosan kötődik a teljes társadalom jóllétéhez és a gazdasághoz az egészséges ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Nagy István arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon jelenleg zajlik a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása, melynek elfogadására még az idén sor kerülhet.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.