Back to top

Ötven éves a kertbarátok szövetsége

A koronavírus-járvány miatt az idén tudta megünnepelni 50. születésnapját a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Ennél is régebbre, több mint 100 évre nyúlik vissza az első hazai kertbarát kör megalakulása. 1916-ban jött létre a Közhasznú Kiskert Egyesület Diósgyőr-Vasgyár, azt tekintik kezdődátumnak a kertbarátok.

A kertbarát köröket országos szinten összefogó ernyőszervezet, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSz–Kertszövetség) 1970-ben alakult meg, ma több mint 100 kertbarát kör tartozik hozzá. E körök évente több mint 1500 előadást, körülbelül 200 tanulmányi kirándulást, több mint 100 szakmai és metszési bemutatót és közel 100 terménybemutatót tartanak.

Az ünnepségen Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy az 1986-ban alapított múzeum 125 éve foglalkozik többi közt a szőlészet és a kertészet bemutatásával. Az ő életükben is nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, egyesületeknek és magánszemélyeknek, akik jelentős adományokkal járultak hozzá a múzeum működéséhez, gyarapították a gyűjteményét. A kertbarátok tevékenysége is túlmutat a termelésen, kertgondozáson, bemutatja a munka jelentőségét és a munka gyümölcsét, így példaadás, erkölcsi nevelés is, hangsúlyozta a főigazgató.

Bittsánszky Márton miniszteri jubileumi oklevelet adott át a szövetség elnökének, Szent-Miklóssy Ferencnek
Fotó: Horváth Csilla
Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának osztályvezetője

a kertészet előtt álló legfontosabb feladatnak nevezte az öntözés fejlesztését, valamint a jég, az eső és a fagy elleni védekezés megoldását.

A termesztési színvonalat növelni kell hazánkban, hogy versenyképes legyen a magyar kertészeti ágazat, és rövidíteni kell az ellátási láncot, hogy a fogyasztók változatos igényeire a leggyorsabb választ lehessen adni. A termesztőknek pedig össze is kell fogniuk, hogy együtt lépjenek fel a kereskedelemben. Köszöntője után miniszteri jubileumi oklevelet adott át a KKOSz elnökének, Szent-Miklóssy Ferencnek a szervezet 50 éves fennállásának alkalmából és miniszteri kitüntetéseket a mozgalomban régóta eredményesen dolgozó kertbarát köri vezetőknek.

A magyar kertbarát körök újjáélesztésében nagy szerepe volt Gyúró Ferencnek,

a volt Kertészeti Egyetem tanárának, aki már tanársegéd korától tartott előadásokat, bemutatókat a kertbarátoknak, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban dolgozva fűzte mind szorosabbra kapcsolatait az újonnan szerveződő kertbarát szakkörökkel, klubokkal. A baráti, szívélyes légkörű eseményekre elkísérte felesége is, aki a születésnapi ünnepségen emlékezett vissza azokra az évekre. Gyúró Ferenc 1970-ben lett az országos szervezet elnöke, és mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a programok megvalósítsák a kertbarátok jelmondatát: Kertészkedj, művelődj, barátkozz.

Több kiadvány készült a jubileumra
Fotó: Horváth Csilla
Szent-Miklóssy Ferenc arra emlékeztetett, hogy 1916-ban diósgyőri vasmunkások alapították meg a Közhasznú Kiskert Egyesületet, mert rájöttek: érdemes szervezetten, egymást segítve működni a kertkedvelőknek. A civil szervezetek felfutását az 1950-es években tiltás követte, még a kiskertegyesületek sem működhettek, elvették tőlük a földet. Az 1956-os forradalom után lehetett újra szakköröket alakítani, és a rendszerváltásig 300-350 kertbarát kör működött Magyarországon. Jó részük megmaradt azóta is, de sok megszűnt, azzal párhuzamosan, hogy eltűntek az Áfészek, ahol felvásárolták a kistermelők áruját.

Nagy jelentőségű volt 1989. áprilisában a kiadónk gondozásában ma is működő Kerti Kalendárium havilap elindítása, amely a kertészek és kertbarátok munkáját kívánja segíteni. Ennek alapító szerkesztője Székely József, alapító főszerkesztője Szent-Miklóssy Ferenc volt.

Az egyik legrégebbi kertbarát kör, az esztergom-szentgyörgymezei kör elnöke, Erős Miklós szerint biztos alapokat, hagyományokat ápolnak a kertbarátok,

Esztergomban 1895-ben alakult meg az olvasókör, gazdakör, és a kertbarátok máig megtartják a búzaszentelőket, aratóünnepeket.

Szüleink, nagyszüleink segítségével építettük újjá a hagyományokat, fogalmazott, most a fiataloknak kellene átadni azt a szellemiséget, amivel értékelni tudják a közös munka eredményét.

Elismerések

 

Miniszteri Elismerő Oklevelet kaptak kiemelkedő tevékenységükért: Bányi Gyuláné (Budapest), Fejszés Imre (Téglás), Gemela Elvira (Pilisvörösvár), Ménes Attila (Debrecen), Molnár Ferenc (Várpalota-Pétfürdő), Nagykutasi Viktor (Győr), Sas István (Jászberény), Skucziné Divald Klára (Göd), Várfoki Tibor (Budapest), Szent-Miklóssy Ferenc (Budapest).

A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége az Év Kertbarát Köre 2020 címet és Somogyi Imre érmet adományozott a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete részére a kertbarát mozgalom, a kertészeti kultúra fejlesztéséért, népszerűsítéséért.

Zsigó György agrármérnök Kiemelt elnöki dicséretben részesült a kertbarátoknak nyújtott széles körű, rendszeres szaktanácsadásáért.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Dollártízmilliós veszteséget okozott a hőhullám a washingtoni bogyóstermesztőknek

Az USA Washington államában brutális hőhullám okozott több millió dolláros veszteséget a bogyósgyümölcs-termesztőknek, de más gyümölcsök esetében is hatalmas a kiesés. Az egész államban száraz és forró volt a nyár. Törvényhozók a melegtől kárt szenvedett gazdálkodók támogatásáért lobbiznak az USA agrárminisztériumánál.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Nemzetiségek találkoztak a szarvasi aratónapon

Szarvas-Ezüstszőlőben megrendezték a XXIV. Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok és Aratónapot. A Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem gyűjtésének, a Kárpát-medencei nemzetiségek találkozójának és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége éves közgyűlésének is otthont adott a rendezvény.

Kétféle kereskedelmi csoportba sorolják a nektarinokat Olaszországban

Olaszországban zavarba ejtően sok, rendkívül hasonló megjelenésű nektarinfajta van a piacon, ami nem is csoda, hiszen olasz nemesítők is számos új fajtát hoztak létre. Eddig a hússzínük alapján különböztették meg őket, most azonban az Európai Unió, az olasz vidékfejlesztési program és Emilia-Romagna támogatásával hatéves kutatási projekt eredményeként az ízükről is tájékoztatják a vásárlókat.

Hatalmas növekedés a MATE-ra felvett hallgatók létszámában

A nyilvánosságra hozott felsőoktatási ponthatárok alapján idén ősszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Míg a tavalyi évben 2616 fő nyert felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, addig idén 3244 fő érte el a ponthatárokat.

Aminek jót tett a koronavírus-járvány

Sokan kezdtek növényeket nevelni a balkonon, illetve ásták fel a kertjük egy résztét, hogy zöldségtermesztéssel töltsék ki bezártságban töltött napjaikat. Mindezt Sári Kovács Szilvia, „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei Magyar Örökség díjas program ötletgazda-programigazgató jelentette ki azon az ünnepségen, amelyen a tavaly országos díjra jelölt nevezőket köszöntötték.

Középkésői kajszik fagytűrése

Az idei fagyok után jó néhány olyan kajszifajtát mutattak be Tordason, amelyek a hideg ellenére elég termést adtak. A kajszinapon a termésbiztonságot szolgáló technológiákról és intenzív termesztési módszerekről, valamint körpiros fajtákról esett szó. A szokásos NAK-Nébih kajszirendezvényen Tordason a középkései-kései érésidő fagytűrő tagjait láthatták a résztvevők a kétéves, új fajtakísérleti ültetvényben.