Back to top

Ha nem is sáska-, de lúd- és darujárás jöhet az éghajlatváltozással

A klímaváltozással egyre több vadlúd és daru tölti magyar tájon a telet, aminek hosszú távú következménye lehet az szántóföldeken egyelőre lokális mértékű taposással és csipegetéssel okozott károkozásuk. A kárókatona vagy kormorán a halgazdaságokban okoz tetemes kártételt, így ebben a szektorban sem örülnek a gazdák a várható növekvő vízimadár-állománybővülésnek.

A kárókatonának is nevezett vízimadár a tavak és folyók halainak legnagyobb vámszedője.

Ez az agresszív ragadozó szinte kizárólag halakkal táplálkozik. Meglehetősen nagyétkű madár, egy kifejlett példány akár napi 4 kg mennyiségben is fogyaszthat halat. Hazai populációja 2500-3000 párra tehető, de ősszel északról jelentős számban érkeznek csapatok.

Telepesen fészkel a vízparti fákra, amelyek a fészkelés ideje alatt felgyülemlett tetemes guanótól kiégnek. De nem csak a fákra jelentenek veszélyt. Károkozásuk halastavak halállományában, illetve télen, a természetes vizek vermelő halpopulációjában jelentős. A vízimadár telepekről kiszorít más madárfajokat, ezáltal elűzve azokat fészkelési és táplálkozási területükről.

Emellett vizsgálatok szerint a kárókatona a halak intenzív parazitás fertőzöttségének is okozója lehet.

Több galandféregnek, mételynek és fonálféregnek is a gazdája, melyek lárvaállapotban a halakban élősködnek, és azokat károsítják.

Kárókatona
Kárókatona

A kormorán hazai egyedszáma önmagában nem volna nagy, de a természetes vízi halpopulációhoz mérten jelentős.

A halgazdaságok nagy öröme lenne, ha a kárókatona vadászható fajjá minősülne, azonban az Európai Uniós Madárvédelmi Irányelv értelmében, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak értékelhető, emiatt a hazai állomány is védelem alatt áll.

Kivételt ez alól, ha a Madárvédelmi Irányelv meghatározott szempontjainak teljesülése esetén riasztása, gyérítése, állományszabályozása szintén meghatározott feltételek teljesülése mellett engedélyezhető. A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve védett természetvédelmi területen kívül, szeptember 1. és január 31. között a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és/vagy más módszerrel, továbbá az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.

A daru északi elterjedésű faj, fenséges megjelenésű, hatalmas madár.

Alapvetően láperdők kedvelői, de a klímaváltozáshoz alkalmazkodva megtalálta számításait európai költési területének legdélebbi pontjain.

A XX. század elejére a darvak szinte teljesen eltűntek hazánkból a vadászati nyomás és az élőhelyváltozás hatására, majd 100 évvel később újra megjelentek a sikeres élőhely-rekonstrukciónak köszönhetően.

Mára átvonuló és áttelelő állománya folyamatosan gyarapszik – egyelőre csak egyetlen pár rendszeres fészkelését sikerült bizonyítani. Ősszel akár százezres egyedszámban érkeznek meg a Hortobágyra. Az éjszakákat a sekély tavakban töltik, napközben pedig főként a mezőgazdasági területen táplálkoznak elhullott gabonával vagy növénykultúrák hajtásaiból.

Emellett elsősorban a lábon hagyott kukoricát, illetve a nem megfelelő vetési technológiával kezelt földeket „veszélyeztetik” elenyésző károkozással.

Az pedig már a jövő kérdése, hogy a klímaváltozással, ezáltal még több daru érkezésével a lokális károkozás miként és milyen értékben bővülhet ki.

A vadlibák viszont a darvaknál már tetemesebb károkat okoznak a szántóföldeken.

Az ősszel érkező több százezer madár között találunk vadászható vetési ludat, nagy liliket és nyári ludat, de védett kis lilik, vörösnyakú lúd és elvétve akár rövidcsőrű lúd is a kíváncsi tekintetek elé kerülhet.

A több száz vagy ezer példányból álló csapatok nagy területen lecsipegethetik a szántóföldi növények hajtásait, a vizes, sáros földön kitapossák a vetést a vízről való kihúzásukkor hajnalban és késő délután.

Régebbi szakirodalmakban olvasható, hogy a ludak által megcsipkedett növények bokrosodni kezdenek. Észak- és Nyugat-Európában már átfogó, specifikus vizsgálatok készülnek az átvonuló ludak okozta hatásokról, ezek eredményeként pedig a finoman hangolt agrártámogatásokról.

A klímaváltozás tehát nemcsak időjárás-változást eredményez, hanem az állatfauna változását is előidézi, ami további kihívások elé állítja a természetvédelmet és az agráriumot. Erre pedig mihamarabb fel kell készülni, hiszen a gazdálkodók közös érdeke a károkozás minimalizálása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.