Back to top

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Az amerikai Duke Egyetem kutatói úgy vélik, hogy tanulmányuk eredményei segíthetnek a fogyasztóknak abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak étkezési szokásaikkal kapcsolatban, mivel a hústermékek és a növényi eredetű helyettesítő termékek táplálkozási szempontból nem igazán felcserélhetők.

Fotó: Csatlós Norbert

A múltban több tanulmány is arra bíztatta az országokat, hogy csökkentsék hús- és tejtermelésüket annak érdekében, hogy a szarvasmarha tartásból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának biztonságos határértékein belül maradjanak.

Az évek óta tartó nyomás hatására, amelyet nagy beruházások és kifinomult marketing egészített ki, a vállalatok elkezdték a hús növényi alapú alternatíváinak előállítását, amelyekről azt állították, hogy megkülönböztethetetlenek a marhahústól.

Annak érdekében, hogy a hús tápanyagtartalmát megközelítsék, a gyártók B12-vitamint, cinket, valamint szójából, borsóból és más növényi forrásokból származó fehérjéket adnak a húspótlókhoz. Valamint a marhahús vérességét és textúráját adó leghemoglobint, egy szójából és vörösrépából származó vashordozó molekulával, és a metilcellulóz nevű rosttal pótolják.

Azonban a tanulmány megállapította, hogy a két termék táplálkozás szempontjából nagyban különbözik egymástól.

„A tápértékcímkéket olvasó fogyasztók számára táplálkozási szempontból felcserélhetőnek tűnhet a hús a húspótlóval.

De ha a metabolizmus segítségével a függöny mögé kukkantunk, és megnézzük a kibővített tápanyagprofilokat, láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a hús és a növényi alapú húsalternatívák között” – mondta Stephan van Vliet, a tanulmány társszerzője.

Illusztráció
Illusztráció
A kutatás során a tudósok a metabolomika néven ismert technikával elemezték a két élelmiszer alapvető kémiai összetevőit, ami segített meghatározni, hogy az emberi szervezet és az emésztőrendszer hogyan alakítja át azokat energiává és szerkezeti építőelemekké.

A kutatók 18 mintát hasonlítottak össze egy népszerű növényi alapú húsalternatívából és ugyanennyit, egy idahói farmról származó, fűvel táplált darált marhahúsból. Amikor a tudósok elemezték a 36 gondosan megfőzött húspogácsát, megállapították, hogy az általuk mért 190 kémiai összetevő vagy metabolit közül 171 különbözött a marhahús és a növényi alapú húspótló között.

A húsminták 22 olyan anyagcsereterméket tartalmaztak, amelyeket a növényi helyettesítő nem, míg a növényi alapú húspótlók 31 összetevőt tartalmazott, amelyeket a valódi húsban nem találtak.

A tudósok megállapították, hogy több, az emberi egészség szempontjából fontosnak ismert metabolit – például a kreatin, az anserin és az omega-3 zsírsav – kizárólag vagy nagyobb mennyiségben a marhahúsban volt megtalálható.

Korábban közzétett tanulmányokra hivatkozva a tudósok hozzátették, hogy ezek a metabolitok potenciálisan fontos gyulladáscsökkentő és élettani szerepet töltenek be, amelyek fontosak az agy és más szervek, például az izmok működésében. „Fontos, hogy a fogyasztók megértsék, hogy ezeket a termékeket nem szabad felcserélhető tápanyagoknak tekinteni, de ez nem jelenti azt, hogy az egyik jobb lenne a másiknál.

A növényi és állati eredetű élelmiszerek kiegészíthetik egymást, mivel különböző tápanyagokat biztosítanak”

– mondta Van Vliet. Hozzátette: „de egyes emberek vegán étrenddel táplálkozva is élhetnek egészségesen.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mitikus japán farkas

Az ősi Japán sötét erdejét járó vándorok abban bíztak, hogy megjelenik nekik okuri-ōkami, egy farkas, akinek segítségével biztonságban megérkezhetnek úticéljukhoz. Ez a mitikus lény valószínűleg a japán farkas alapján született meg, mely kis termetű volt, rövid lábakkal és tömzsi fülekkel. Évezredekig élhetett Japánban, amíg a 20. században az emberek ki nem pusztították őket.

Az utolsó mohikán

Az északi szélesszájú orrszarvú a kihalás szélén áll. A faj megőrzéséért dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy kivonják a programból az alfaj két utolsó élő egyedének egyikét, a 32 éves Najint. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

Veszprém megyei tortakészítőket büntetett a NAV

Interneten hirdető és értékesítő tortakészítőknél végeztek ellenőrzést a NAV.

Újgenerációs élelmiszeripari füstaromát fejleszt az M Profood Zrt. Pécsen

A jelenleg alkalmazottaknál hatékonyabb, egészségesebb és változatosabb ízvilágú füstaroma létrehozásába kezd 325 millió forintos fejlesztése révén az élelmiszeripari adalékanyagok előállításával foglalkozó M Profood Zrt. – közölte a társaság az MTI-vel.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.