Back to top

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Az amerikai Duke Egyetem kutatói úgy vélik, hogy tanulmányuk eredményei segíthetnek a fogyasztóknak abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak étkezési szokásaikkal kapcsolatban, mivel a hústermékek és a növényi eredetű helyettesítő termékek táplálkozási szempontból nem igazán felcserélhetők.

Fotó: Csatlós Norbert

A múltban több tanulmány is arra bíztatta az országokat, hogy csökkentsék hús- és tejtermelésüket annak érdekében, hogy a szarvasmarha tartásból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának biztonságos határértékein belül maradjanak.

Az évek óta tartó nyomás hatására, amelyet nagy beruházások és kifinomult marketing egészített ki, a vállalatok elkezdték a hús növényi alapú alternatíváinak előállítását, amelyekről azt állították, hogy megkülönböztethetetlenek a marhahústól.

Annak érdekében, hogy a hús tápanyagtartalmát megközelítsék, a gyártók B12-vitamint, cinket, valamint szójából, borsóból és más növényi forrásokból származó fehérjéket adnak a húspótlókhoz. Valamint a marhahús vérességét és textúráját adó leghemoglobint, egy szójából és vörösrépából származó vashordozó molekulával, és a metilcellulóz nevű rosttal pótolják.

Azonban a tanulmány megállapította, hogy a két termék táplálkozás szempontjából nagyban különbözik egymástól.

„A tápértékcímkéket olvasó fogyasztók számára táplálkozási szempontból felcserélhetőnek tűnhet a hús a húspótlóval.

De ha a metabolizmus segítségével a függöny mögé kukkantunk, és megnézzük a kibővített tápanyagprofilokat, láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a hús és a növényi alapú húsalternatívák között” – mondta Stephan van Vliet, a tanulmány társszerzője.

Illusztráció
Illusztráció
A kutatás során a tudósok a metabolomika néven ismert technikával elemezték a két élelmiszer alapvető kémiai összetevőit, ami segített meghatározni, hogy az emberi szervezet és az emésztőrendszer hogyan alakítja át azokat energiává és szerkezeti építőelemekké.

A kutatók 18 mintát hasonlítottak össze egy népszerű növényi alapú húsalternatívából és ugyanennyit, egy idahói farmról származó, fűvel táplált darált marhahúsból. Amikor a tudósok elemezték a 36 gondosan megfőzött húspogácsát, megállapították, hogy az általuk mért 190 kémiai összetevő vagy metabolit közül 171 különbözött a marhahús és a növényi alapú húspótló között.

A húsminták 22 olyan anyagcsereterméket tartalmaztak, amelyeket a növényi helyettesítő nem, míg a növényi alapú húspótlók 31 összetevőt tartalmazott, amelyeket a valódi húsban nem találtak.

A tudósok megállapították, hogy több, az emberi egészség szempontjából fontosnak ismert metabolit – például a kreatin, az anserin és az omega-3 zsírsav – kizárólag vagy nagyobb mennyiségben a marhahúsban volt megtalálható.

Korábban közzétett tanulmányokra hivatkozva a tudósok hozzátették, hogy ezek a metabolitok potenciálisan fontos gyulladáscsökkentő és élettani szerepet töltenek be, amelyek fontosak az agy és más szervek, például az izmok működésében. „Fontos, hogy a fogyasztók megértsék, hogy ezeket a termékeket nem szabad felcserélhető tápanyagoknak tekinteni, de ez nem jelenti azt, hogy az egyik jobb lenne a másiknál.

A növényi és állati eredetű élelmiszerek kiegészíthetik egymást, mivel különböző tápanyagokat biztosítanak”

– mondta Van Vliet. Hozzátette: „de egyes emberek vegán étrenddel táplálkozva is élhetnek egészségesen.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

Halloween, pókok, rettegés… De mire jó a pókháló?

A halloween pókos dekorációja minden évben sláger, nem csoda, hiszen ezek az állatok sokak számára elég borzongatóak. De miért készít hálót a pók, és mire használja ezt a tudomány?

Lesz elég csokoládé alapanyag

Az időjárási körülmények kedvezők voltak a múlt héten Elefántcsontpart legtöbb kakaótermesztő régiójában, ami kifejezetten jót tett a betakarítás előtt álló termésnek - közölték a gazdák a héten.

A laborhús után itt a laborkávé

A kávéimádók hamarosan olyan fekete nedűt szürcsölhetnek, mely nem ültetvényről, hanem egy petricsészéből származik. A kutatók célja, hogy fenntarthatóbb módon állítsák elő a világszerte nagy népszerűségnek örvendő italt.

A szürkemarha a középpontban a Magyarország étele szakácsversenyen

A magyar szürkemarha húsa lesz a kötelező alapanyag a Magyarország étele 2022 szakácsversenyen, amely kapcsolódik a Petőfi-emlékévhez - hangzott el az eseményről tartott szerdai sajtótájékoztatón.

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

Vége az agrárium békeéveinek

A Takarékbank Agrár Üzletágának negyedéves elemzői háttérbeszélgetésén kiderült, jelentős eltérések mutatkoznak a különböző agrárágazatok jövőbeni kilátásaiban. Ezt jól mutatta az is, hogy megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje 2021 harmadik negyedévében. A kérdés továbbra is adott, hogyan lehetséges a drasztikus alapanyagárak érvényesítése az értékesítési árakban.

A magyar tej az valóban tej

Novemberben ismét elindul a tudatos fogyasztást ösztönző tejkampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével. A cél idén is a minőségi tej és tejtermékek belföldi fogyasztásának ösztönzése, illetve a tudatos választás és vásárlás népszerűsítése.

Az ételkiszállítók értékelési rendszerének átalakítását javasolja a GVH

Az átláthatóság érdekében felül kell vizsgálni az ételkiszállítók értékelési rendszereit - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerdán az MTI-vel.

Tálcás gombák a Szupermenta októberi tesztjén

A Szupermenta program októberi tesztjében összesen 13 tálcás gombát vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az itthon legelterjedtebb fehér csiperkegomba mellett öt eltérő fajtájú gomba kedveltségét is tesztelték. Összességében elmondható, minden vizsgált termék „gombabiztos”.