Back to top

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Az amerikai Duke Egyetem kutatói úgy vélik, hogy tanulmányuk eredményei segíthetnek a fogyasztóknak abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak étkezési szokásaikkal kapcsolatban, mivel a hústermékek és a növényi eredetű helyettesítő termékek táplálkozási szempontból nem igazán felcserélhetők.

husmarha.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

A múltban több tanulmány is arra bíztatta az országokat, hogy csökkentsék hús- és tejtermelésüket annak érdekében, hogy a szarvasmarha tartásból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának biztonságos határértékein belül maradjanak.

Az évek óta tartó nyomás hatására, amelyet nagy beruházások és kifinomult marketing egészített ki, a vállalatok elkezdték a hús növényi alapú alternatíváinak előállítását, amelyekről azt állították, hogy megkülönböztethetetlenek a marhahústól.

Annak érdekében, hogy a hús tápanyagtartalmát megközelítsék, a gyártók B12-vitamint, cinket, valamint szójából, borsóból és más növényi forrásokból származó fehérjéket adnak a húspótlókhoz. Valamint a marhahús vérességét és textúráját adó leghemoglobint, egy szójából és vörösrépából származó vashordozó molekulával, és a metilcellulóz nevű rosttal pótolják.

Azonban a tanulmány megállapította, hogy a két termék táplálkozás szempontjából nagyban különbözik egymástól.

„A tápértékcímkéket olvasó fogyasztók számára táplálkozási szempontból felcserélhetőnek tűnhet a hús a húspótlóval.

De ha a metabolizmus segítségével a függöny mögé kukkantunk, és megnézzük a kibővített tápanyagprofilokat, láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a hús és a növényi alapú húsalternatívák között” – mondta Stephan van Vliet, a tanulmány társszerzője.

vegán burger

Illusztráció
Illusztráció
A kutatás során a tudósok a metabolomika néven ismert technikával elemezték a két élelmiszer alapvető kémiai összetevőit, ami segített meghatározni, hogy az emberi szervezet és az emésztőrendszer hogyan alakítja át azokat energiává és szerkezeti építőelemekké.

A kutatók 18 mintát hasonlítottak össze egy népszerű növényi alapú húsalternatívából és ugyanennyit, egy idahói farmról származó, fűvel táplált darált marhahúsból. Amikor a tudósok elemezték a 36 gondosan megfőzött húspogácsát, megállapították, hogy az általuk mért 190 kémiai összetevő vagy metabolit közül 171 különbözött a marhahús és a növényi alapú húspótló között.

A húsminták 22 olyan anyagcsereterméket tartalmaztak, amelyeket a növényi helyettesítő nem, míg a növényi alapú húspótlók 31 összetevőt tartalmazott, amelyeket a valódi húsban nem találtak.

A tudósok megállapították, hogy több, az emberi egészség szempontjából fontosnak ismert metabolit – például a kreatin, az anserin és az omega-3 zsírsav – kizárólag vagy nagyobb mennyiségben a marhahúsban volt megtalálható.

Korábban közzétett tanulmányokra hivatkozva a tudósok hozzátették, hogy ezek a metabolitok potenciálisan fontos gyulladáscsökkentő és élettani szerepet töltenek be, amelyek fontosak az agy és más szervek, például az izmok működésében. „Fontos, hogy a fogyasztók megértsék, hogy ezeket a termékeket nem szabad felcserélhető tápanyagoknak tekinteni, de ez nem jelenti azt, hogy az egyik jobb lenne a másiknál.

A növényi és állati eredetű élelmiszerek kiegészíthetik egymást, mivel különböző tápanyagokat biztosítanak”

– mondta Van Vliet. Hozzátette: „de egyes emberek vegán étrenddel táplálkozva is élhetnek egészségesen.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.