Back to top

Partfalat építettek a madaraknak Kiskundorozsmán

A Szegeden is tevékenykedő Mondolo Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt egyeztetést követően partfalat alakított ki partifecskék és gyurgyalagok számára. Előbbi fajból hozzávetőleg 120, utóbbiból 10 pár költözött be az ember alkotta lakba.

A partifecskék és a gyurgyalagok egyre inkább az ember segítségére szorulnak, hiszen olyan partfal, amely elengedhetetlen a megfelelő életkörülményeikhez, manapság alig keletkezik természetes úton.

Hazánk több pontján igyekeznek mesterségesen orvosolni ezt a problémát, egy szép példa erre a Mondolo Egyesület kiskundorozsmai projektje.

A Csongrád-Csanád megyei településen – miután egyeztettek a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel – homokfalat alakítottak ki a madaraknak.

- Egy helyi gazda keresett meg minket, hogy az ezüst- és bálványfákkal szennyezett területét szeretné rekultiválni. Szerencsére megemlítette, hogy gyerekkorábban az ott lévő homokbányák falában sok partifecske költött - mondta érdeklődésünkre a Mondolo Egyesületet képviselő Ézsiás Tamás.

- Ahogy a vizeknek, a madaraknak is van generációs emlékező tehetsége. Bíztunk abban, hogy a madarak, ha csak megszokásból is, de évente elhúznak a terület felett a vándorlás során.

A fal D-DNy tájolású, hogy a homokszemcsékről visszaverődő fény, minél hosszabb ideig adjon jelet nekik, hogy ez egy igen jó költőfal

– árulta el azzal kapcsolatban, miért éppen az adott helyszínt választották.

Egy hónapon át készült a 35-ször 1,8 méteres fal. Munkagépekkel meg kellett tisztítani a terepet a gyomfáktól, aztán gépekkel, majd kézzel átmozgatták a földet, végül egy délután kifúrtak pár mesterséges költőüreget, hogy ezzel is pluszingert adjanak a madaraknak., de elmondása szerint ez már inkább a szórakozás része volt a projektnek.

Jövőre új telepet kell létesíteni, mert az ideit a paraziták miatt már nem fogják használni a madarak, ebben is eltér a partifecske költési stratégiája a füsti- és a molnárfecskéétől. Ennek is megvan már a kinézett helye: a dorozsmai fecskefal nagyjából 35 méter hosszú, így az évente elvégzendő falegyenesítés és tisztítás után is sok helye marad még a madaraknak, Ézsiás Tamás azt mondta, bíznak benne, hogy a következő években is visszatérnek. Másik településen egyelőre nincs hasonló projektjük, de remélik, hogy a jövőben más hasonló gondolkodású és nyitott gazdák is megkeresik őket, hiszen nem csak partifecske, de egyéb állatok ügyében is tudnak segíteni. Elárulta azt is, hogy az egyesület 13 fős, kétpólusú, szegedi és budapesti, de jelenleg a szegedi oldal aktívabb.

A partifecske hazánk legkisebb fecskefaja, a színpompás gyurgyalaggal együtt löszös, homokos magas partfalakban fészkel, olvashatjuk a nemzeti park honlapján. Régebben a természetes fészkelőhelyeiket a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai adták, ám ezek eltűnése miatt új helyszíneken jelentek meg. Költőüregeiket ma már jórészt homokbányák, dombvidéki löszfalak természetes szakadásaiba vájják, de szinte bármilyen függőleges partfalba képesek beköltözni, legyen az vízelvezető árok, építési területen lévő munkagödör vagy földhányás.

A telelésből viszonylag későn, április végén-május elején visszaérkező partifecskék számára az egyik legfontosabb szempont a fészkelésnél a meredek, ragadozók által nehezen elérhető függőleges falak megléte. A madarak költési idejében, április 15-augusztus 1 között nagyon fontos a telepek zavartalanságának megőrzése, a homokbányászat, a földmunkák, a technikai sportok felfüggesztése.

(A fotókat a fecskékről Tóth Gulyás Zoltán, a partfalról a Mondolo Egyesület készítette.)

Fotó: Tóth Gulyás Zoltán

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.

Élő tárgyakat mutatnak be a budapesti öko-art fesztiválon

Mi is az öko-art? Mitől lesz egy művész vagy egy műalkotás környezetbarát? Hogyan lehet barátságban élni a természettel, és ebben a szellemben alkotni? Mik azok az élő tárgyak? Mindez kiderül szeptember 23. és október 12. között a Művészet a Jövőért Nemzetközi Öko-Művészeti Fesztivál programjain.

Napokon belül megmérkőznek az Ifjú Kócsagőr Program 2021 döntősei

Az Ifjú Kócsagőr Program területi győztesei egy háromnapos döntő keretében mérik össze szakmai tudásukat, tájékozódási képességüket és ügyességüket. A versenynek a 25 éves Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont szeptember 22-24. között.

A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen

A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) tanulmánya szerint, amely a Journal of Environmental Management szaklapban jelent meg.