A partifecskék és a gyurgyalagok egyre inkább az ember segítségére szorulnak, hiszen olyan partfal, amely elengedhetetlen a megfelelő életkörülményeikhez, manapság alig keletkezik természetes úton.
Hazánk több pontján igyekeznek mesterségesen orvosolni ezt a problémát, egy szép példa erre a Mondolo Egyesület kiskundorozsmai projektje.
– Egy helyi gazda keresett meg minket, hogy az ezüst- és bálványfákkal szennyezett területét szeretné rekultiválni. Szerencsére megemlítette, hogy gyerekkorábban az ott lévő homokbányák falában sok partifecske költött – mondta érdeklődésünkre a Mondolo Egyesületet képviselő Ézsiás Tamás.
– Ahogy a vizeknek, a madaraknak is van generációs emlékező tehetsége. Bíztunk abban, hogy a madarak, ha csak megszokásból is, de évente elhúznak a terület felett a vándorlás során.
– árulta el azzal kapcsolatban, miért éppen az adott helyszínt választották.
Egy hónapon át készült a 35-ször 1,8 méteres fal. Munkagépekkel meg kellett tisztítani a terepet a gyomfáktól, aztán gépekkel, majd kézzel átmozgatták a földet, végül egy délután kifúrtak pár mesterséges költőüreget, hogy ezzel is pluszingert adjanak a madaraknak., de elmondása szerint ez már inkább a szórakozás része volt a projektnek.
Jövőre új telepet kell létesíteni, mert az ideit a paraziták miatt már nem fogják használni a madarak, ebben is eltér a partifecske költési stratégiája a füsti- és a molnárfecskéétől. Ennek is megvan már a kinézett helye: a dorozsmai fecskefal nagyjából 35 méter hosszú, így az évente elvégzendő falegyenesítés és tisztítás után is sok helye marad még a madaraknak, Ézsiás Tamás azt mondta, bíznak benne, hogy a következő években is visszatérnek. Másik településen egyelőre nincs hasonló projektjük, de remélik, hogy a jövőben más hasonló gondolkodású és nyitott gazdák is megkeresik őket, hiszen nem csak partifecske, de egyéb állatok ügyében is tudnak segíteni. Elárulta azt is, hogy az egyesület 13 fős, kétpólusú, szegedi és budapesti, de jelenleg a szegedi oldal aktívabb.
A partifecske hazánk legkisebb fecskefaja, a színpompás gyurgyalaggal együtt löszös, homokos magas partfalakban fészkel, olvashatjuk a nemzeti park honlapján. Régebben a természetes fészkelőhelyeiket a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai adták, ám ezek eltűnése miatt új helyszíneken jelentek meg. Költőüregeiket ma már jórészt homokbányák, dombvidéki löszfalak természetes szakadásaiba vájják, de szinte bármilyen függőleges partfalba képesek beköltözni, legyen az vízelvezető árok, építési területen lévő munkagödör vagy földhányás.
A telelésből viszonylag későn, április végén-május elején visszaérkező partifecskék számára az egyik legfontosabb szempont a fészkelésnél a meredek, ragadozók által nehezen elérhető függőleges falak megléte. A madarak költési idejében, április 15-augusztus 1 között nagyon fontos a telepek zavartalanságának megőrzése, a homokbányászat, a földmunkák, a technikai sportok felfüggesztése.(A fotókat a fecskékről Tóth Gulyás Zoltán, a partfalról a Mondolo Egyesület készítette.)
