Back to top

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Erdészként megtanulta, hogy az alapos és hosszú távú munka megéri a fáradozást, fafaragó művészete pedig csak megerősítette mindebben.

Fotó: Csatlós Norbert
A Kálon született Jakkel Mihály Gyöngyösön végezte elemi és gimnáziumi tanulmányait. Az iskolai évek alatt megmutatkozott sporttehetsége: 1942-ben a legjobb talajtornászok közé választották, 1947-ben Észak-Magyarország futóbajnoka lett 200 méteren, a következő évben pedig tagja volt annak a gimnáziumi futballcsapatnak, amely az országos bajnokságban 3. helyezést ért el.

Labdarúgáshoz fűződő tehetsége odáig vezetett, hogy 1949-ben még Puskás Ferenc ellen is lehetősége volt pályára lépni.

1950-tól sorkatonai szolgálatot teljesített, 1953 novemberében őrmesterként szerelt le. Ezután a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban dolgozott főpénztárosként, ám mivel feleségét kuláknak, ezáltal „nem megbízható személynek” minősítették, fizikai munkára kárhoztatták.

Az 1956-os forradalomban a helyi munkástanács elnökeként kiállt Nagy Imre, valamint az oroszok kivonulása mellett, továbbá elutasította az akkori új párt igazgatói tisztségét, ezért 1957 januárjában letartóztatták. A népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettjének a vádjával egy év hat hónap letöltendő börtönre ítélték. Szabadulását követően nehéz időszak következett az életében.

Fotó: Csatlós Norbert

Hazatért Gyöngyösre, ahol az Észak-magyarországi Fűrészüzemben fizikai munkásként, úgynevezett gatterosként tudott elhelyezkedni.

„Örültem, hogy munkát kaptam a börtön után. Múltamra való tekintettel csak fizikai munkát végezhettem, hatalmas rönköket pakoltam. Idővel jó barátságot kötöttem a fával, ami a mai napig végigkíséri életemet” – meséli Jakkel Mihály.

Fűrészüzemből az erdőbe

Miután a fűrészüzem a helyi erdőgazdaság gondozásába került, az ott dolgozó Bartucz Emil erdőmérnök javaslatára jelentkezett Szegedre, és 1968-ban jeles eredménnyel elvégezte az erdésztechnikumot. Azt követően a gyöngyösoroszi téesz fűrészüzemének vezetője lett.

A fegyelmezett munkarend és a jól felépített munkafolyamatok visszaköszöntek az üzem eredményességében. Ezt a hozzáállást látva az Egri Erdőfelügyelőség 1971-ben erdőfelügyelői állást ajánlott számára.

A Heves és Nógrád megyében működő erdőgazdaságok és téeszek erődállományainak ellenőrzése volt a feladata.

Eközben a soproni Erdészeti Egyetemen elvégezte a Talajtani Tanszék mérnöki képzést is.

Közös vadászatok

Fotó: Csatlós Norbert
„A fafaragás mellett a vadászat áll közel a szívemhez. Erdőfelügyelőként is adódott lehetőségem vadászni, ami a famunkáimért cserébe csak gyarapodott. Azonban soha nem volt jogosítványom, így rendszerint a feleségem vitt el a vadászatokra, ezáltal sok közös vadászélményünk van. Eltöltöttünk együtt nyári, csillagos éjszakát a lesen aludva, de télvíz idején is velem tartott. És olybá tűnik, hogy ha a fafaragást nem is, a vadászatot továbbviszi egyik unokám, aki igencsak érdeklődik e tevékenység iránt. Ha sikerülne vele lövetnem egy vadat, miután elvégezte a vadászvizsgát, azzal végérvényesen befejeném a vadászatot, hogy nyomdokaimba lépve átvehesse fegyvereimet.”

„Tizenkét év erdőfelügyelői munkám során mintegy 5000 hektár erdő telepítéséhez szükséges tervdokumentáció előkészítésén dolgoztam, amely tartalmazta a talajvizsgálatokat és fajtameghatározásokat is. A csemeteültetésből is tevékenyen kivettem a részem a terület-ellenőrzések mellett.” Munkája elismeréseképpen a Földművelésügyi Minisztérium dicsérő oklevélben részesítette, kiváló dolgozói kitüntetéssel. Majd 1981–1984 között a téeszek erdész ágazatának vezetőjeként dolgozott Vámosgyörkön, Viszneken és Tarnamérán, ’85-től pedig a Gyöngyösi Állami Gazdaságnál végezte ezt a tevékenységet.

Az alkotás öröme

Ha az erdőtől nem is, de az erdészettől 1986-ban búcsút vett, hogy a fafaragásnak szentelje életét. „Vizuális és rajzkészségem egészen diákkoromtól eredeztethető, már akkor megmutatkozott kézügyességem.

Ahogy aztán a munkám során közelebb kerültem a fához, szinte magától értetődően kezdtem a fafaragásba, és ha időm engedte, hódoltam a szenvedélyemnek.

Eleinte trófeaalátéteket készítettem. Az elsőt egy fegyvermester kérésére vadkanagyarak felhelyezésére faragtam. Alkotásom lenyűgözte a mestert, amiért cserébe elintézte a fegyvertartáshoz szükséges papírokat, így a későbbiekben már puskát is vásárolhattam” – meséli a fafaragómester vadászati pályafutásának kezdetét.

Fafaragó ügyességének gyorsan híre ment az erdőgazdaságban, egyre több megrendelés érkezett. Mára több mint 250 famunkát tudhat magáénak. Művészeti munkássága főként vadászati, erdőgazdálkodási témát ölel fel, de sok alkotása kötődik a szőlészethez, borászathoz, ló- és szarvasmarha-tenyésztéshez, valamint kopjafák készítésében is kiemelkedőt alkotott. Mintegy 120 kiállításon vett részt, főként Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, de külföldön is bemutatkozott, a Plovdivi Vadászati Világkiállításon, a Brnói Nemzetközi Kiállításon és Innsbruckban is
láthatták műveit.

Feleségével, Reviczki Annával közös kiállításokat is szerveztek, ugyanis a faalkotásokhoz remekül illenek 61 éve hű és szerető házastársa kézimunkái, terítői, horgolt csipkéi.

Sokat tett városáért

Művészeti elismertsége nyomán rendeződött az ’56-os hazájáért való küzdelme, így a rendszerváltás után amnesztiát kapott. Akkortájt Gyöngyös város képviselőtestülete tagjává választották, emellett a Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület elnökeként évtizedeken keresztül magas szinten szolgálta a
város esztétikai fejlődését, magyarságtudatát. Tevékenysége nyomán létrejött a városban a Vasutas emlékmű, a Kossuth Lajost ábrázoló 1848/49-es szabadságharc-emlékmű, az egész alakos II. Rákóczi Ferenc-szoboremlékmű, Batthyány Lajos mellszobra, és további alkotásokkal folytathatnánk a sort, amivel a város kulturálisan gazdagodott. Ennek is köszönhetően, valamint a haza iránt érzett elkötelezettsége elismeréseképpen Pro civitate városi kitüntetésben, Podmaniczky-díjban, Hazáért és szabadságért emlékéremben, az ’56-os Szövetsége emlékérmében és a Hubertus-kereszt arany fokozatában részesítették.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Fonjunk békaszéket!

Amint kákát, egyenes szalmaszálat találok valahol, kibújik belőlem a gyerek és muszáj készítenem egy békaszéket. Néprajzi „kutatásaim” alapján pedig ma már azt is tudom, hogy vizenyős területeken gyakorta készítették a lányok – mondjuk nekem is a Kis-Balaton melletti régi kenderáztatónál mutatta meg a készítését a nagymamám.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.