0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kétféle kereskedelmi csoportba sorolják a nektarinokat Olaszországban

Olaszországban zavarba ejtően sok, rendkívül hasonló megjelenésű nektarinfajta van a piacon, ami nem is csoda, hiszen olasz nemesítők is számos új fajtát hoztak létre. Eddig a hússzínük alapján különböztették meg őket, most azonban az Európai Unió, az olasz vidékfejlesztési program és Emilia-Romagna támogatásával hatéves kutatási projekt eredményeként az ízükről is tájékoztatják a vásárlókat.

Kétfelé sorolják a fajtákat, klasszikus, édes-savas ízű, illetve édes nektarinokra. Az 1970-es évek vége felé jelentek meg az első kopaszbarackok a piacon, amelyekben kiegyensúlyozott volt a cukor-sav arány, és ez enyhén savanykás ízben nyilvánult meg.

Az utóbbi évtizedben a nemesítők egyrészt a teljes gyümölcsöt beborító, sötét fedőszínre törekedtek, és alacsony savtartalmú, ezért kimondottan édesnek érződő fajtákat hoztak létre.

A Ciclone nevű kutatási projekt során az összes nektarinfajtát megvizsgálták és besorolták ebbe a két ízkategóriába.

Korábban sárga, illetve fehér húsú csoportra választották szét a nektarinokat és az őszibarackokat. A fajtanév megadása sem különösebben szerencsés, mert a vásárlók nem ismerik azokat, ezért célszerűnek látszott egy új kereskedelmi kategóriát létrehozni.

Ezt a felosztást is hosszas felmérés előzte meg, először édes és kemény húsú, illetve lédús és szomjoltó csoportokban gondolkodtak.

Ám kiderült, hogy a fogyasztókat sokkal jobban érdekli, hogy mennyire édes egy barack, Németországban például a vásárlók több mint 80%-a keresi az édes ízt a gyümölcsökben. Az eredményt most néhány vállalkozó bolognai, ravennai, cesenai szupermarketben mérik föl. Az első vásárlások arra utalnak, hogy négy vásárlóból három az édes gyümölcsöt választja.

Az édes nektarinok ikonikus képviselője az amerikai Big Top, vagy az egyik utóda, a Big Bang.

Nagy szükség volt rendet vágni a fajták között, mert majdnem 250 őszibarackot és nektarint tartanak nyilván az olasz termesztésben,

miközben az utóbbi évtizedben zsugorodott a termőterület. Nehezítette a munkát, hogy igen nagy termőhelyi különbségek vannak az országban, és egy fajta másképp viselkedik az északi és a déli területeken.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/freshplaza.it