Back to top

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Az évszázad leghidegebb áprilisa után miben reménykedhettek a szakmabeliek – tettük fel a kérdést beszélgetésünk elején Szűcs Zoltán kaszonyi méhésznek.

– Valójában a hűvös, esős április nem jelentett oly nagy problémát méhcsaládjaink számára, mint amilyet a mezőgazdászoknak okozott, akik az átázott talaj miatt hosszú hetekre kényszerpihenőre voltak kárhoztatva.

Igaz, hogy a hideg következtében a korán virágzó gyümölcsfák egy részéről a szokottnál kevesebb virágport tudtak begyűjteni hasznos rovarjaink, ám ezt sokszorosan pótolták valamivel később, mivel – ahogy errefelé mondják – a fák nyitása elhúzódott.

De a lényeg mégiscsak az, hogy az akác virágzása mintegy három hetet késett. Jellemző módon ez a növény úgy viselkedett, mint a szőlő, ami szintén későn fakadt. Ekkorra a fagyveszély már rég elmúlt, a méhcsaládok megerősödtek, így gőzerővel láthattak hozzá a legértékesebb méz begyűjtéséhez.

A méz mellett keresett termék a propolisz és a virágpor is
A méz mellett keresett termék a propolisz és a virágpor is

A méhészeknek nem minden évben van rá alkalmuk, ezért is kérdezem, hogy most érdemes volt-e külön kipergetni az akácmézet?

– Én úgy fogalmaznék, öröm volt az akácmézet pergetni. Annál is inkább, mivel tavaly ez a lehetőség a fagyok miatt teljesen elmaradt, és az azelőtti években sem alakult kedvezően az akácszezon. Mondanom sem kell, hogy már a fogyasztók is nagyon kiéheztek erre az ínyencségre.

Az értékesítési főszezon nálunk általában ősszel kezdődik, de az állandó vevőink pontosan tudják, hogy akkor már hiába adnának le megrendelést a legfelkapottabb termékre.

Így már most sorra jelentkeznek a kuncsaftjaink, és szépen fogy a készletünk.

Történelmileg úgy alakult, hogy a Kárpátalján működő méhészetek legfőbb bevételi forrásává a más vidékeken tavasszal eladott műrajok váltak. A járványhelyzetben mennyire sikerült ezt megvalósítani?

– Mivel a műrajok értékesítése május folyamán zajlik, tavaly a vesztegzár miatt viszonylag kevés műrajt sikerült eladnunk. Idén ilyen akadály nem merült fel, ám a hágón túlról – főleg az ország déli és keleti részéből – érkező kollégák keveset ígértek a műrajokért. Ez érthető, hisz a 2020-as esztendő az ágazat szinte valamennyi szereplője számára ráfizetéssel zárult. Egyszerűen nem volt pénzük az újrakezdéshez. A kínálkozó szerény lehetőséget viszont felelőtlenség lett volna elszalasztani, így aztán tavasszal több tízezer méhcsaládot szállítottak el a megyéből.

Mint említettem, olcsón jutottak hozzájuk a felvásárlók.

Egyébként már kormányzati szinten is foglalkoznak azzal a súlyos problémával, hogy különböző vegyszerek - különösen az erős csávázószerek - miatt évről évre jelentős méhpusztulás tapasztalható Ukrajna-szerte. Emiatt mostanra csak a legkitartóbbak maradtak meg ennél a hivatásnál, és sok esetben ők is csak úgy, hogy megfelezték az állományt. A miniszteri kabinet nemrég úgy döntött, hogy méhcsaládonként mintegy 2 ezer forintnak megfelelő összeggel, 200 hrivnyával támogatják a méhészeteket. Mint látjuk, megmosolyognivalóan, vagy inkább elkeserítően csekély összegről van szó. Ennek ellenére, sorstársaim jelentős részével együtt, jómagam abban bízom, hogy ez egy reményteljes folyamat kezdete.

Ami pedig egészen új és biztató fejlemény: a szorgos, nagy munkabírású, emellett könnyen kezelhető kárpáti méhre felfigyeltek Kanadában.

Tavasszal kísérletképpen több ezer méhanyát szállítottak a tengerentúlra.

Ha rovarjaink alkalmazkodni tudnak az ottani körülményekhez – amiben én szinte biztos vagyok –, akkor már jövőre műrajokat is szállíthatunk.

Már semmi sem ronthatja el a mostani idényt?

– Botorság lenne ilyesmit mondani, hisz komoly kitettségű ágazatról van szó. Annyit viszont elmondhatok, hogy a mi környékünkön jelenleg sincs holtszezon, hisz virágzik a fehérhere, meg számos más réti növény, és hamarosan virágpompában díszlenek a napraforgótáblák is. Már most látszik, hogy a betelelés nem lesz zökkenőmentes, mert ahhoz mindig sok cukorra van szükség, márpedig Ukrajnában eddig, írd és mondd, 70 százalékkal emelkedett a cukor ára a tavalyihoz képest.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

Termesztik, de keveset fogyasztanak belőle

Spanyolország Európa legnagyobb biotermelője, ám a helyi fogyasztás megtorpant. Mindezt főként két okkal magyarázza a szakma: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biotermékek népszerűsítésére, és összehangolt szabályozásra van szükség.

Pályázat az agrárágazati civil szervezeteknek

Hatvan millió forint keretösszeggel hirdet pályázatot agrárágazati civil szervezeteknek az Agrárminisztérium. A szaktárca 2022-ben is segítséget nyújt az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektet megvalósításához.

Piacon az első idei spárgasípok

Növényházakból szedték az első sípokat Hollandiában, elsősorban belga és skandináv éttermek megrendelésére. A szezon a fűtött talajú, fóliaalagutas állományok szedésével folytatódik majd.