Back to top

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Az évszázad leghidegebb áprilisa után miben reménykedhettek a szakmabeliek – tettük fel a kérdést beszélgetésünk elején Szűcs Zoltán kaszonyi méhésznek.

– Valójában a hűvös, esős április nem jelentett oly nagy problémát méhcsaládjaink számára, mint amilyet a mezőgazdászoknak okozott, akik az átázott talaj miatt hosszú hetekre kényszerpihenőre voltak kárhoztatva.

Igaz, hogy a hideg következtében a korán virágzó gyümölcsfák egy részéről a szokottnál kevesebb virágport tudtak begyűjteni hasznos rovarjaink, ám ezt sokszorosan pótolták valamivel később, mivel – ahogy errefelé mondják – a fák nyitása elhúzódott.

De a lényeg mégiscsak az, hogy az akác virágzása mintegy három hetet késett. Jellemző módon ez a növény úgy viselkedett, mint a szőlő, ami szintén későn fakadt. Ekkorra a fagyveszély már rég elmúlt, a méhcsaládok megerősödtek, így gőzerővel láthattak hozzá a legértékesebb méz begyűjtéséhez.

A méz mellett keresett termék a propolisz és a virágpor is

A méhészeknek nem minden évben van rá alkalmuk, ezért is kérdezem, hogy most érdemes volt-e külön kipergetni az akácmézet?

– Én úgy fogalmaznék, öröm volt az akácmézet pergetni. Annál is inkább, mivel tavaly ez a lehetőség a fagyok miatt teljesen elmaradt, és az azelőtti években sem alakult kedvezően az akácszezon. Mondanom sem kell, hogy már a fogyasztók is nagyon kiéheztek erre az ínyencségre.

Az értékesítési főszezon nálunk általában ősszel kezdődik, de az állandó vevőink pontosan tudják, hogy akkor már hiába adnának le megrendelést a legfelkapottabb termékre.

Így már most sorra jelentkeznek a kuncsaftjaink, és szépen fogy a készletünk.

Történelmileg úgy alakult, hogy a Kárpátalján működő méhészetek legfőbb bevételi forrásává a más vidékeken tavasszal eladott műrajok váltak. A járványhelyzetben mennyire sikerült ezt megvalósítani?

– Mivel a műrajok értékesítése május folyamán zajlik, tavaly a vesztegzár miatt viszonylag kevés műrajt sikerült eladnunk. Idén ilyen akadály nem merült fel, ám a hágón túlról – főleg az ország déli és keleti részéből – érkező kollégák keveset ígértek a műrajokért. Ez érthető, hisz a 2020-as esztendő az ágazat szinte valamennyi szereplője számára ráfizetéssel zárult. Egyszerűen nem volt pénzük az újrakezdéshez. A kínálkozó szerény lehetőséget viszont felelőtlenség lett volna elszalasztani, így aztán tavasszal több tízezer méhcsaládot szállítottak el a megyéből.

Mint említettem, olcsón jutottak hozzájuk a felvásárlók.

Egyébként már kormányzati szinten is foglalkoznak azzal a súlyos problémával, hogy különböző vegyszerek - különösen az erős csávázószerek - miatt évről évre jelentős méhpusztulás tapasztalható Ukrajna-szerte. Emiatt mostanra csak a legkitartóbbak maradtak meg ennél a hivatásnál, és sok esetben ők is csak úgy, hogy megfelezték az állományt. A miniszteri kabinet nemrég úgy döntött, hogy méhcsaládonként mintegy 2 ezer forintnak megfelelő összeggel, 200 hrivnyával támogatják a méhészeteket. Mint látjuk, megmosolyognivalóan, vagy inkább elkeserítően csekély összegről van szó. Ennek ellenére, sorstársaim jelentős részével együtt, jómagam abban bízom, hogy ez egy reményteljes folyamat kezdete.

Ami pedig egészen új és biztató fejlemény: a szorgos, nagy munkabírású, emellett könnyen kezelhető kárpáti méhre felfigyeltek Kanadában.

Tavasszal kísérletképpen több ezer méhanyát szállítottak a tengerentúlra.

Ha rovarjaink alkalmazkodni tudnak az ottani körülményekhez – amiben én szinte biztos vagyok –, akkor már jövőre műrajokat is szállíthatunk.

Már semmi sem ronthatja el a mostani idényt?

– Botorság lenne ilyesmit mondani, hisz komoly kitettségű ágazatról van szó. Annyit viszont elmondhatok, hogy a mi környékünkön jelenleg sincs holtszezon, hisz virágzik a fehérhere, meg számos más réti növény, és hamarosan virágpompában díszlenek a napraforgótáblák is. Már most látszik, hogy a betelelés nem lesz zökkenőmentes, mert ahhoz mindig sok cukorra van szükség, márpedig Ukrajnában eddig, írd és mondd, 70 százalékkal emelkedett a cukor ára a tavalyihoz képest.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Véget ért a jubileumi Coop Rally

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Coop Rally-t, amely 8 állomáson keresztül Nyugat-Magyarországot járta körbe. A két napos rendezvényen a 250 versenyző 105 autóval tett meg több mint 800 kilométert, hogy megtekintsenek hat meghatározó, minőségi magyar termékeket gyártó és forgalmazó élelmiszeripari céget, valamint két Coop tagvállalatot

A boltok polcai üresen maradhatnak karácsonyra Angliában

A brit kiskereskedőknek arra kellene ösztönözniük vásárlóikat, hogy már most kezdjenek el karácsonyra tervezni, mivel az ország ellátási láncának kihívásai az ünnepi szezon alatt csak tovább súlyosbíthatják a hiányt a boltok polcain– javasolja egy iparági elemző.