Back to top

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Az évszázad leghidegebb áprilisa után miben reménykedhettek a szakmabeliek – tettük fel a kérdést beszélgetésünk elején Szűcs Zoltán kaszonyi méhésznek.

– Valójában a hűvös, esős április nem jelentett oly nagy problémát méhcsaládjaink számára, mint amilyet a mezőgazdászoknak okozott, akik az átázott talaj miatt hosszú hetekre kényszerpihenőre voltak kárhoztatva.

Igaz, hogy a hideg következtében a korán virágzó gyümölcsfák egy részéről a szokottnál kevesebb virágport tudtak begyűjteni hasznos rovarjaink, ám ezt sokszorosan pótolták valamivel később, mivel – ahogy errefelé mondják – a fák nyitása elhúzódott.

De a lényeg mégiscsak az, hogy az akác virágzása mintegy három hetet késett. Jellemző módon ez a növény úgy viselkedett, mint a szőlő, ami szintén későn fakadt. Ekkorra a fagyveszély már rég elmúlt, a méhcsaládok megerősödtek, így gőzerővel láthattak hozzá a legértékesebb méz begyűjtéséhez.

A méz mellett keresett termék a propolisz és a virágpor is
A méz mellett keresett termék a propolisz és a virágpor is

A méhészeknek nem minden évben van rá alkalmuk, ezért is kérdezem, hogy most érdemes volt-e külön kipergetni az akácmézet?

– Én úgy fogalmaznék, öröm volt az akácmézet pergetni. Annál is inkább, mivel tavaly ez a lehetőség a fagyok miatt teljesen elmaradt, és az azelőtti években sem alakult kedvezően az akácszezon. Mondanom sem kell, hogy már a fogyasztók is nagyon kiéheztek erre az ínyencségre.

Az értékesítési főszezon nálunk általában ősszel kezdődik, de az állandó vevőink pontosan tudják, hogy akkor már hiába adnának le megrendelést a legfelkapottabb termékre.

Így már most sorra jelentkeznek a kuncsaftjaink, és szépen fogy a készletünk.

Történelmileg úgy alakult, hogy a Kárpátalján működő méhészetek legfőbb bevételi forrásává a más vidékeken tavasszal eladott műrajok váltak. A járványhelyzetben mennyire sikerült ezt megvalósítani?

– Mivel a műrajok értékesítése május folyamán zajlik, tavaly a vesztegzár miatt viszonylag kevés műrajt sikerült eladnunk. Idén ilyen akadály nem merült fel, ám a hágón túlról – főleg az ország déli és keleti részéből – érkező kollégák keveset ígértek a műrajokért. Ez érthető, hisz a 2020-as esztendő az ágazat szinte valamennyi szereplője számára ráfizetéssel zárult. Egyszerűen nem volt pénzük az újrakezdéshez. A kínálkozó szerény lehetőséget viszont felelőtlenség lett volna elszalasztani, így aztán tavasszal több tízezer méhcsaládot szállítottak el a megyéből.

Mint említettem, olcsón jutottak hozzájuk a felvásárlók.

Egyébként már kormányzati szinten is foglalkoznak azzal a súlyos problémával, hogy különböző vegyszerek - különösen az erős csávázószerek - miatt évről évre jelentős méhpusztulás tapasztalható Ukrajna-szerte. Emiatt mostanra csak a legkitartóbbak maradtak meg ennél a hivatásnál, és sok esetben ők is csak úgy, hogy megfelezték az állományt. A miniszteri kabinet nemrég úgy döntött, hogy méhcsaládonként mintegy 2 ezer forintnak megfelelő összeggel, 200 hrivnyával támogatják a méhészeteket. Mint látjuk, megmosolyognivalóan, vagy inkább elkeserítően csekély összegről van szó. Ennek ellenére, sorstársaim jelentős részével együtt, jómagam abban bízom, hogy ez egy reményteljes folyamat kezdete.

Ami pedig egészen új és biztató fejlemény: a szorgos, nagy munkabírású, emellett könnyen kezelhető kárpáti méhre felfigyeltek Kanadában.

Tavasszal kísérletképpen több ezer méhanyát szállítottak a tengerentúlra.

Ha rovarjaink alkalmazkodni tudnak az ottani körülményekhez – amiben én szinte biztos vagyok –, akkor már jövőre műrajokat is szállíthatunk.

Már semmi sem ronthatja el a mostani idényt?

– Botorság lenne ilyesmit mondani, hisz komoly kitettségű ágazatról van szó. Annyit viszont elmondhatok, hogy a mi környékünkön jelenleg sincs holtszezon, hisz virágzik a fehérhere, meg számos más réti növény, és hamarosan virágpompában díszlenek a napraforgótáblák is. Már most látszik, hogy a betelelés nem lesz zökkenőmentes, mert ahhoz mindig sok cukorra van szükség, márpedig Ukrajnában eddig, írd és mondd, 70 százalékkal emelkedett a cukor ára a tavalyihoz képest.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön. A sertéshús Thaiföldön kilónként közel 2000 Ft-nak megfelelő összegbe kerül, a krokodilhús csak körülbelül a felébe.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

A mezőgazdasági nagyvállalatok 85 százalékának okoz gondot a pénzromlás

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - tájékoztatta a legújabb felméréséről a K&H csoport csütörtökön az MTI-t.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.