Back to top

Fejlesztik a városi és települési erdőket

A fásítások és az erdőtelepítések valós megoldásokat jelentenek az életünk jobbá tételéhez és különösen a városokban hozzájárulnak a szélsőséges időjárás hatásainak csökkentéséhez - közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a Normafán az Eötvös Parkban történő faültetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a fák csökkentik a hőmérsékletet, visszatartják az éltető vizet, megkötik a széndioxidot és lombkoronájuk megszűri a szennyezett levegőt.

A fővárosi erdők megléte nem magától értetődő dolog, aktív szakmai munka szükséges a fenntartásukhoz.

Az erdők nélkülözhetetlen testi-lelki felüdülést nyújtanak, amire egyre nagyobb a társadalmi igény is. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány időszakában 25-30%-kal nőtt az erdők látogatottsága, különösen a nagyobb települések környékén.

Fotó: Fekete István

Kifejtette, a kormányzat kiemelt figyelmet fordít az erdők, és azon belül a városi erdők megőrzésére és fejlesztésére. Hangsúlyozta, az Agrárminisztérium 2020-ban a Településfásítási Programjával a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezését indította el. Ennek köszönhetően 1,5 milliárd forint felhasználásával, 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültethetnek el a programban részt vevők. Emellett az állami erdőgazdaságok parkerdő-fejlesztési programot indítottak. Ennek eredményeként már az idei évben több mint 2200 hektár erdőt minősítenek át, így 10%-kal növekedhet a nagyobb települések környékén lévő állami parkerdők területe. Csak a fővárosban és környékén a Pilisi Parkerdő Zrt. 620 hektár erdőt minősít át parkerdővé - tett hozzá.

Fotó: Fekete István

Nagy István szerint az agrártárca célja, hogy a meglévő városi erdeink kezelése során minél nagyobb területen elsődleges szempontként jelenjen meg a lakosság rekreációs igényeinek kiszolgálása, valamint az erdők egészségvédelmi és klímavédelmi szerepe. Ennek érdekében a Budapesti Fejlesztési Központtal közösen dolgoznak a fővárosi és agglomerációs erdők fejlesztési tervén.

Forrás: 
AM sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

Átadták Az Év Digitális Faluja díjakat

Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal. Azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség 21. századi megoldásokkal történő létrehozásáért - fogalmazott Feldman Zsolt „ Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségen.