A területfejlesztési központ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karával konzorciumban az M2 autópálya nyomvonalának környezetvédelmi felmérését és értékelését végezte, és továbbra is együtt dolgoznak területfejlesztési projekteken, tudtuk meg a szervezet vezetőjétől, Fábián Gábortól.
A központ agrármarketing-tevékenységgel is támogatja a termelőket, a múlt évben két saját imázsfilmet készítettek, és létrehozták a Palócföld aranya védjegyet is, amit a központ jegyez.
Mire lenne szükség?
Fábián Attila agrármérnök gyerekkora óta ismeri a nógrádi kistermelést, ami nagyon eredményesen folyt akkoriban. Főként zöldség, burgonya és bogyósgyümölcsök teremtek jól a körzetben, és tisztes nyereséget lehetett elérni velük. Ahogy akkoriban, úgy most is mellékfoglalkozásként gazdálkodik a termesztők zöme, szükségük van szakmai segítségre, korszerű módszerek bevezetésére, kapcsolatépítésre egymással és a kutatókkal, szakemberekkel. Nógrádban a 4-5 hektáros ültetvény már nagynak számít, de a kis területen gazdálkodók összefogásával, közös piacra lépésével jobban tudják értékesíteni az árujukat
A málna keresett gyümölcs és nagyon jó minőségben tudják megtermelni, bár Nógrádban is visszaesett a termőterülete. Hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség, és mivel próbálkoznak a málnatermesztés föllendítésére, azt Fábián Attila és Kucsera János termelő mutatta be ottjártunkkor. Nézsán, Ipolyvecén, Honton, Nógrádon és Drégelypalánkon gazdálkodó termesztőket fog össze egyelőre a területfejlesztési központ, elsőként ugyanis kisebb léptékben, a helyi problémák és lehetőségek feltárásán dolgoznak. Annyi biztos, hogy változni kell a termelők szemléletének is, új termesztéstechnológiák, fajták bevezetésére van szükség, és több megbízható szaporítóanyag kellene. Az utóbbi témákban működnek együtt a MATE Kertészettudományi Intézet fertődi állomásával. A kutatók új fajtákat, fajtajelölteket, hibrideket visznek kipróbálásra kihelyezett kísérletként, és az agrárerdészeti rendszerek kísérletezésével is szeretnének foglalkozni.
Erre a tevékenységre szeretnének hazai vagy uniós pályázati forrásokat kérni, de sajnos erre még nem került sor. A termőtáj és a bogyósgyümölcsök is különösen alkalmasak ennek a termesztési módnak a bevezetésére. A Fertődi zamatos málnafajta nagyon jól teljesít ezen a vidéken, két harmincéves ültetvényből gyűjtöttek be mintát az átlagnál jobb tövekről, és már mikroszaporítják azokat. Ezzel fajtafenntartó nemesítést folytatnak, illetve a termesztők pótolhatják a saját ültetvényüket a fölnevelt szaporítóanyaggal. Genetikai vizsgálat is lesz majd, hogy megállapítsák, valóban Fertődi zamatost vagy véletlen magoncot emeltek-e ki az ültetvényből. Varga Jenő, a fertődi állomás vezetője azt is elárulta kérdésünkre, hogy hosszabb távon szeretnék oktatási célra, esetleg diplomamunkák, doktori dolgozat terepéül is igénybe venni a vállalkozó gazdálkodók ültetvényeit.
Öntözni a legfontosabb
Kucsera János Nézsán művel 2,5 hektár málnát, szedret és bodzát.
Sokan inkább a közmunkát választják, mint hogy málnát szedjenek, többek közt erre a problémára is megoldást kéne találni, véli Kucsera János. Nemcsak a szedésre nincs elég ember, nagy munka a metszés és a kapálás is. Az ültetvényt tíz ember metszi augusztus–szeptemberben. Tavasszal az első hajtásokat kell eltávolítani a tövekről, hogy ne használják fel a tápanyagot és a vizet a termővesszők elől. Létkérdés volna a víz, kutakra lenne szükség, amit még a kistermelők támogatásával sem könnyű kigazdálkodni, ugyanis a támogatás mellé saját zsebből kell odatenni még egyszer annyi pénzt. Most 2000 köbméteres medencében tud vizet tárolni, de kétszer akkora víztárolóra és új szivattyútelepre lenne szüksége. Különösen azért, mert megvette a szomszédos területet is, amire még nem tudja biztosan, mit telepít, körtén és gesztenyén is gondolkodik. A körte jól érzi magát a vidéken.
A legnagyobb részt persze saját maguknak kell leszedni, amire a környező településekről érkeznek az asszonyok. Azért is vállalják a munkát, mert önköltségi áron kaphatnak málnát. Ez nem kis dolog, mert olyan 1000-1500 forint egy kiló málna önköltsége. A termésátlag évjárattól függően változó, ha elég sok a csapadék, eléri a 7 tonnát hektáronként, különben 3-5 tonna körül alakul. Szederből sokkal több terem, 8-12 tonna hektáronként. Ami nem kel el a frisspiacon, a váci Pacific Óceán Kft. vásárolja meg.
A rendszerváltás előtt nyolc olyan hűtőház működött Nógrádban, mint amilyen Nézsán is van, és amit Kucsera János bérel a gyümölcs hűtésére. Sajnos már csak egy, a berkenyei fogad alapanyagot közülük, máshová nem lehet málnát vagy szedret szállítani. A málnatermesztés fénykorában 400-500 termesztőtől 40 vagon málnát és 20 vagon szedret vásároltak föl a kis hűtőházak.
A tárolás és áruvá készítés megoldására Kucsera János támogatással felépített egy épületet, amibe még nem sikerült bevezetni a közműveket, így nem tudja használni. Gépet is szeretne a szüretre és az elsődleges csomagolásra, és jó lenne lecserélni a 24 és 33 éves traktorait, amik már nem férnek be a sorba, amikor megnő a málna. Szerbiában talált nagyon jó szüretelőgépet, ami légárammal rázza le a bogyókat, kevésbé sérül a gyümölcs és a bokor is. Sajnos szerb gépre nem vehető igénybe géptámogatás. A forróság és erős napsugárzás kivédésére jó volna árnyékolóhálóval fölszerelni az ültetvényt, ami azonban alighanem túl nagy beruházás lenne.
Azt már Fábián Attila teszi hozzá, hogy fekete ribiszkéből is különleges minőségű pálinkát lehet főzni, ezt a lehetőséget a termesztők összefogásával, azonos fajtával, nagyobb árualap felajánlásával lehetne kiaknázni. Ugyanígy, egységes, legalább kamionos tételben kínált áruval kereshetnék meg az áruházláncokat is.
Érjen be augusztus közepéig
Új fajtákat elsősorban az érésidő széthúzására próbál ki Kucsera János, hiszen a Fertődi zamatos szépen terem még a legidősebb, 20-25 éves ültetvényben is. Kipróbálta a lengyel Polana őszi málnát is, ami kicsit íztelen és érzékeny a nagy melegre, előnye viszont, hogy nem kell metszeni, elég ősszel lekaszálni a letermett állományt. Viszont a legnagyobb probléma a kései érésű fajtákkal, hogy a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kártétele ezeket jobban sújtja, mert az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva augusztus közepén jelenik meg az ültetvényekben.
Szederből a Loch Ness vagy ismertebb nevén Nessy a legjobb ízű és bőtermő fajta, de az idénre minden harmadik tő kifagyott, pótolni kell az állományt. Tövenként így is legalább 10 kiló termés lesz rajta. A Hull előnye, hogy augusztus 20-ra már mind egy szemig be lehet takarítani, így megelőzi a foltosszárnyú muslica kártételét. Fajtakísérletben próbálja ki az amerikai Natchez szedret, ami nagyon szép termést ad az idén.
Tervek és lehetőségek
Sok kérdésre kell tehát választ találni, és számos fejlődési lehetőség is van az ágazatban, mondja Fábián Attila, aki a központ agrármunkatársaként szaktanácsadással segíti a gazdák munkáját. Beszerzett például egy talajvizsgálati minilabort, így a tápanyagellátásban is gyorsan tud segíteni. Szerinte a szaporítóanyag-ellátást is javítani kell, és szeretne minta-agrárerdészetet kialakítani a körzetben.
Figyelmet érdemel a szederlevél és a málnalevél gyűjtése, amiből teát lehet készíteni. A szeder és fekete ribiszke pedig speciális élelmiszer, egészségvédő termék alapanyaga lehet. Ehhez természetesen azonos fajták és technológia kell, ennek a megszervezésében próbál segíteni a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ. Ezenkívül kihelyezett meteorológiai állomás segítségével tudnak szakembereik növényvédelmi tanácsot adni. Több termesztő érdeklődik a drónos felmérések és permetezés iránt, ugyanakkor a drónok a precíziós gazdálkodásban is segíthetik a termesztőket. Lehetővé válna akár egy táblán belül is a változó talaj- és környezeti adottságokhoz igazodó művelés, amivel csökkenthető lenne az inputanyagok, növényvédő szerek felhasználása, környezetkímélőbb lenne a gazdálkodás.
