Back to top

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.

A célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt a beruházási kedv – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Fülöpszálláson, ahol támogató okiratokat adott át július 9-én.

Országosan eddig 604 esetben, közel 280 milliárd forint összegben született támogató döntés az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton.

Ebből Bács-Kiskun megyében 55 pályázatot bíráltak el pozitívan, 26,9 milliárd forint támogatást odaítélve. Nagy István szerint az agrárium közelmúltban mutatott helytállásának köszönhető, hogy a kormány felismerte: a mezőgazdaság stratégiai ágazat, amelynek rendkívül nagy megtartó szerepe van: „Aki a helyi gazdaságot erősíti, az a vidéki megmaradást segíti” – fogalmazott.

Konrád Viktória családi gazdálkodónak Nagy István agrárminiszter adta át a kertészeti célú támogatásról szóló okiratot július 8-án, Szentesen
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Kiemelte, hogy az egész agrár- és élelmiszeriparban megkezdődött nagy volumenű korszerűsítési hullám alapjaiban meghatározza a következő 10 évet. „Két év múlva, amikor ezek a beruházások elkészülnek, egészen más kép, egészen más hangulat, egészen más gazdasági erőtér jelenik meg a vidéki Magyarországon.”

A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 2959 beruházási pályázatot támogattak Bács-Kiskunban, összesen 105,9 milliárd forint összeggel.

A közelmúltban megnyílt az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztéseire szánt 30 milliárd forintos pályázat, amire július 22-ig lehet jelentkezni. Július 9-ig 1525 kérelem érkezett a felhívásra, összesen több mint 43 milliárd forintos támogatási igénnyel.

Kertészeti üzemek

Ötvenmilliárd forintos keretösszeggel újabb pályázatot hirdettek meg a kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, ezt már július 9-én, Szentesen jelentette be az agrárminiszter.

KAP-megállapodás

Nagy István kitért rá, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás mellett az Európai Unió szigorú elvárásai is komoly kihívások elé állítják a magyar termelőket és agrárvállalkozásokat. Versenyképességük megőrzése, ja­vítása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége és a magyar vidék megerősítése szempontjából komoly agrárdiplomáciai sikernek tartja, hogy a KAP-reform 3 évig húzódó tárgyalásai során olyan megállapodás született, ami a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását mind európai uniós, mind hazai forrásból.

A visegrádi négyek határozott kiállásának köszönhetően továbbra is biztosított lesz a nehéz helyzetben lévő ágazatok – köztük a zöldség- és gyümölcstermesztés – támogatása. Azok a kertészeti ágazatok lehetnek a következő évek nyertesei, amelyek a legjobban és a leggyorsabban képesek válaszolni a piaci verseny fokozódására, valamint a klímaváltozásból eredő kihívásokra.

Vidékpolitikai és társadalmi szempontok mellett nemzetgazdasági megfontolásból is érdemes támogatni a nagy élőmunka-igényű kertészeti ágazat beruházásait és technológiai fejlesztéseit, emelte ki a tárcavezető. E célokat szolgálja a Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás, amit tavaly hirdetett meg az agrártárca.

A nagy érdeklődésre tekintettel 30 milliárdról 68 milliárd forintra emelték a pályázat keretösszegét.

A beérkezett 406 támogatási kérelem közül eddig 274-et tartottak támogatásra érdemesnek, csaknem
53,7 milliárd forint értékben. A pályázat keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás legnagyobb összege az egyéni és a kollektív projektek esetében egyaránt 2 milliárd forint volt.

Ötvenmilliárd élelmiszeripari fejlesztésekre

Ötvenmilliárd forintos pályázati keret nyílt meg július 7-én az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére. A felhívás keretében élelmiszeripari és borászati tevékenységhez kapcsolódó eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére és megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazására, valamint szállítójárművek beszerzésére lehet támogatásra pályázni.

– Kulcskérdés a magyar élelmiszergazdaság termelékenységének növelése, és ennek érdekében fontos a digitalizáció és az új technológiák alkalmazásának támogatása

Erdős Norbert
– jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Bábolna Élelmiszeripari Kft. törökszentmiklósi húsüzemében tett látogatásán.

– A cél az, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar minél nagyobb tudásbázisra és csúcstechnológiára építve, a lehető legkisebb mértékű környezetterhelés mellett állítson elő piacképes, az egészséges táplálkozásba illeszthető árukat. A pályázatok megtervezése során az Agrárminisztérium folyamatosan együttműködik az élelmiszeripari érdekképviseletekkel és a szakmai szervezetekkel, felhasználva a korábbi támogatási időszakok tapasztalatait.

A vissza nem térítendő támogatás maximális összege 100 millió forint. A támogatás intenzitása legfeljebb 50 százalékos, de egyes tevékenységek, régiók és a különböző méretű vállalkozások esetében eltérhet ettől. A pályázati felhívás részletei a palyazat.gov.hu oldalon találhatók.

Fejlesztések Törökszentmiklóson

Az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére szánt 30 milliárd forintos támogatási keretre július 9-ig 1525-en pályáztak, összesen több mint 43 milliárd forintot igényelve
A Bábolna Élelmiszeripari Kft. már eddig is élt a fejlesztési támogatások lehetőségeivel. Mint Göblyös Zsolt operatív igazgató elmondta, jelenleg is két fejlesztés kezdődik a vállalatnál, az alapanyagelőkészítő és -kezelő területek bővítése, valamint az élelmiszeripari beszállítófejlesztési program keretében fagyasztási kapacitásuk hatékonyságának javítása és a szennyvízkezelés korszerűsítése.

A Bábolna Élelmiszeripari Kft. 2010 óta működik a jelenlegi tulajdonosi szerkezetével.

A fő tevékenysége élelmiszerkereskedelem, különös tekintettel a gyorsfagyasztott panírozott hústermékekre. A vállalat által forgalmazott termékek az ország minden pontján megtalálhatók, sőt, az országhatáron kívül is, külföldi és magyar áruházláncokban egyaránt.

A kft. közel 500 millió forint támogatásban részesült az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program keretében, aminek köszönhetően 50 százalékos támogatásintenzitással fejleszthette élelmiszerüzemét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.