Back to top

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

Zalaszentgróton, egy családi ház mögötti kertben gazdálkodik a Rózsa család, immár 8 esztendeje.

A vállalkozást a kényszer szülte, de mára bebizonyosodott, hogy nemcsak érdemes volt létrehozni és beindítani a Rózsa-­kertet, hanem a folyamatos fejlesztés is megéri.

A Rózsa-kertet, még ha kicsit kényszerből is, de érdemes volt beindítani
Fotó: Bella Huba
– A vendéglátásban dolgoztam, de megszűnt a munkahelyem. Keresgéltem ugyan, de 46 évesen nem sok esélyt kaptam az elhelyezkedésre. De aztán adódott egy lehetőség, hogy a költözés után művelhető területhez juthatunk – idézte fel az előzményeket Rózsáné Andi. – Mindig családi házban éltem, így nem volt szokatlan számomra a kiskerti munka. Igaz, nagyobb mennyiségben soha nem termeltünk. Mindenesetre, részben emiatt nem volt kérdés, hogy mihez kezdjünk egy telekkel. Megterveztük az egészet, megépítettük a fóliasátrat, majd némi segítséggel megkezdtük a zöldségtermesztést. Bevallom, az első 1-2 év nagyon nehéz volt. Egyrészt ki kellett tapasztalnunk, hogy mit hogyan vessünk, palántázzunk, figyelve arra is, hogy kezdettől minőségre törekedjünk, mégpedig vegyszermentes módszerrel.

Sok könyvet elolvastam és előadásokra jártam, hogy minél jobban sikerüljön a termelés.

Volt, ami bejött, volt, ami nem. Előfordult, hogy nem olyan magot kaptunk, amilyet szerettünk volna, azonkívül e téren is meg kellett találni azokat a fajtákat, amikkel hosszú távon lehet számolni. Hozzá kell tennem, hogy a magot úgy szedem, mert ezt tartom a legmegbízhatóbb megoldásnak, és azért is, mert így mindig ugyanolyan termés várható.

Mindennek a kialakulásához időre volt szükség, nem is kevésre. De sikerült, szerencsére, ezt mutatják a tapasztalataink. Akkoriban még piacra jártam a terményeinkkel, de az árusítás nem könnyű. Annak ellenére, hogy a zöldségeink szemmel láthatóan szépek, egészségesek voltak, sokan nem hitték el, hogy vegyszer nélkül termeltem őket. Egy idő után aztán kitaláltuk, hogy háznál is árusítunk. Akkor már láthatták a vevők, hogy nyoma sincs vegyszernek a kiskertben.

A Rózsa-kertnek gyorsan híre ment, egyre többen jöttek, hogy konyhakerti zöldségeket vásároljanak.

Ebben sokat segített, hogy vállalkozásukkal beléptek a térségben működő Nyitott Porták Egyesületbe.

– A szervezetnek akkor még nem volt zöldségese, és mi ebben a minőségben léptünk be. Ekkor született a név is. A családnév mellett, amikor a Csáford-hegyi telekre mentünk dolgozgatni, mindig mondtuk, hogy megyünk a Rózsa-dombra – dolgozni. Amikor nevet kellett adni a vállalkozásnak, a menyem egyszerűen rávágta, hogy legyen Rózsa-kert. Ennél találóbbat nem is mondhatott volna. Persze, emiatt keresnek néha virágvásárlás miatt, de gyorsan elmondom, hogy nálunk csak néhány fajta úgynevezett „hasznos” virág van, mi zöldségekkel foglalkozunk; mindennel, ami egy konyhakertben megteremhet.

A Nyitott Portákra visszatérve, a tagság azért is jó, mert tervezett keretek között tudunk árusítani, vásárlókat, vendégeket fogadni, és bemutatni a tevékenységünket.

Rózsáné Andrea a vegyszerek nélküli termesztésből és a minőségből nem hajlandó engedni
Fotó: Bella Huba
Ráadásul nemcsak reklámozni tudjuk egymást, hanem össze is tudunk dolgozni. Van a tagjaink között, aki hidegtálakat készít, amikhez mi adjuk a zöldségdíszítést.

Annak ellenére, hogy a belépés jó ötletnek bizonyult, még mindig kijárok a zalaszentgróti piacra, mert sok idős ember nem tud eljönni hozzám. Így kiviszem nekik az előzetesen megrendelt zöldségeket. No persze, újabb megrendeléseket is felveszek.

A Rózsa-kertben rengeteg minden terem, felsorolni sem könnyű. A teljesség igénye nélkül: van paprika, paradicsom, zöldborsó, kígyóuborka, bab, saláta, retek, hagyma, burgonya mégpedig folyamatosan. A kertben akad néhány virág, például büdöske, körömvirág és sarkantyúka, amik hasznosak a biokertészetben.

– A termelésünk folyamatosságát már négy fóliasátor biztosítja – tette hozzá Rózsá­né Andrea.

– Már az első szezonban láttuk, hogy egy sátor nagyon kevés lesz, messze nem tudunk annyit termelni benne, amennyire igény volna. Megépítettük hát a másodikat, a harmadikat, az idei szezonra pedig a negyediket is. A covid-járvány alatt ugyanis a korábbinál is nagyobb lett a forgalmunk, két hét alatt elvitték a zöldségeket. Volt olyan nap, hogy főzni sem tudtam, annyian érkeztek, és nemcsak helyből, hanem még távolabbi településekről is. Meglehetősen nagy munka volt, de öröm volt látni a vásárlókat és hallani a véleményüket. Egy biztos: egyre többen keresik a vegyszermentes házi terményeket, mert sokan jobban bíznak bennük, mint az „idegen” eredetű zöldségekben.

A Rózsa-kert gondozása minden napra ad feladatot.

– Mondhatom, a fóliákban és a szabadtéren egész évben dolgozni kell, és nem csak napi pár órát, ha azt szeretnénk, hogy valóban jó, szép és egészséges legyen a termés.

A talajt minden évben trágyázzuk, de semmiféle műtrágyát nem használunk. Ez nagyon jót tesz az ültetvényeknek.

A csalánlé is, amit egyébként nemcsak akkor kell alkalmazni, ha már beütött a baj, hanem folyamatosan. A fahamu szintén hasznos, mert távol tartja a csigákat, amelyek óriási kárt tudnak tenni a zöldségekben. A mulcsozást például azért nem merem felvállalni, mert azalatt meg tudnak telepedni a csigák, és akkor vége lehet mindennek. Természetesen kapálunk, ez folyamatos a kertben. Nagy szükség van rá a talaj lazításához és a gyomok eltávolításához. Esővízzel öntözünk, a növényeknek az a legjobb. Itt meg kell állni egy pillanatra. Az öntözés az utóbbi években nagyon felértékelődött, ahogy a fóliasátraké is. Úgy látom, hogy szabadföldön ma már nem lehet, illetve nem érdemes több zöldséget termelni, még úgy sem, ha rendszeresen locsoljuk. Például a paprikának, véleményem szerint, fóliában a helye. Kint, még ha öntözzük is, inkább csak a héja keményedik meg, ahelyett, hogy növekedne.

Gyakran kikérik a véleményem a kiskerti gazdálkodásról, és én azt szoktam javasolni, hogy készítsenek fóliát.

Többektől azt a választ kapom, hogy „de nem tudom kihasználni!” Egyrészt nem feltétlenül hatalmas nagy sátrat kell építeni, másrészt pedig meg kell tervezni, hogy mi minden kerüljön a fóliába. Így tettem én is, bár valóban nem kis logisztikát igényel. Ma a négy fólia mindegyikében folyamatosan van termés.

A fóliasátrakban mindig terem valami
Fotó: Bella Huba
A munka már novemberben kezdődik, és eltart egészen nyárig. Így lehet megtermelni a sok mindent, a retektől a szálas palántákon át a paradicsomig, paprikáig, burgonyáig. Az időjárás néha fejtörést okoz, és persze plusz munkát is. A nagyon hűvös idei májusban nem egyszer kellett mécseseket gyújtanunk, hogy a hideg ne tegyen kárt az ültevényeken.

Ennek ellenére hatalmas öröm azt látni, ahogy a növények fejlődnek, majd beérnek. Én azt mondom, kényszerből nem lehet kertészkedni, csak úgy jó, ha hobbiból csinálja az ember.

Aki nem szívvel-lélekkel teszi, az inkább neki se álljon.

Bővítés? Erősen gondolkozom rajta. Terület van, a termést el tudnám adni. Viszont, ahogy mondta, fizikai erő is kell a kert gondozásához. Meglátom. Azonban annyi biztos, hogy a Rózsa-kertet, még ha kicsit kényszerből is, érdemes volt beindítani, ez mára bebizonyosodott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Kolbász(tök)ből kerítés

„Kolbászból van a kerítés” tartja a mondás, azokról, akik jó módban élnek. Kis átalakítással igaz lehet ez a kolbásztökre is, mert egy egyszerűen tartható, és sokféleképp felhasználható növényről van szó, ami kifejezetten jól mutat a kerítésen, és akinél ilyen van az a késő nyári kora őszi időszakban biztosan nem éhezik...

Ezt a zöldséget vásároljuk a leggyakrabban

A zöldségek közül a magyar vásárlók mennyiségben burgonyából visznek haza a legtöbbet, utána sorrendben a paradicsom, a vöröshagyma jön, és negyedik helyen következik a paprika. Ez utóbbi azonban a leggyakrabban vásárolt zöldség, derül ki a GfK Hungária Piackutató Kft. felméréséből.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.