Back to top

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Jared Decker negyedik generációs szarvasmarha tenyésztő tisztában van vele, hogy a hőstressz komoly hatással van az állatok egészségére és szaporodására is. Ez akkor is jelentős lehet, ha egy gulyát az általa megszokott területről - ahol az adott állomány már évek óta szaporodik - egy új legelőterületre helyeznek át, ahol mások a klíma viszonyok. Decker azonban a Missouri Egyetem kutatójaként lehetőséget is lát ennek a problémának a megoldására, ami egyrészt javíthatná az szarvasmarhák életminőségét, másrészt megoldana egy fontos problémát egy olyan ágazatban, mely csak az Amerikai Egyesült Államokban 50 milliárd dolláros iparág.

"Amikor 2013-ban csatlakoztam az egyetemhez, egy Új Mexikói családi gazdaságból hoztam szarvasmarhákat a saját farmomra ide, Missuoriba." - mondta Decker.

Új Mexikó éghajlata forró és száraz, míg Missuoriban a forróság mellé magas páratartalom is társul. Ennek következtében az áthelyezett jószágok már nem teljesítettek olyan jól, mint korábbi lakhelyükön.

Ebből az esetből tanulva jött az ötlet, hogy a gazdák kezébe olyan eszközt kéne adni, mellyel információt szerezhetnek az állataik tűréshatárairól, illetve hogy milyen körülmények között tudnak a legjobb minőségben termelni.

A PLOS Genetics tudományos lapban publikált cikkükben Decker és társai rámutatnak, hogy a szarvasmarhák elveszítik az alkalmazkodó képességüket a különböző környezeti tényezőkhöz. Szerintük ennek oka, hogy a gazdák számára nem áll rendelkezésre megfelelő genetikai információ az állatok kiválasztásánál.

Kutatásuk során egészen az 1960-as évekig visszamenően vizsgálták meg a rendelkezésre álló genetikai mintákat, és olyan DNS variációkat azonosítottak, melyek segíthetnek egy szarvasmarhák számára kialakított DNS teszt megalkotásában.

Ezzel a teszttel a gazdák könnyen megtudhatják, hogy az egyes állatok mely környezeti tényezőkhöz alkalmazkodtak, vagy meddig terjed a tűrőképességük.

Decker példaként hozta fel, hogy a régóta Coloradóban tenyésztett tehenek szíve vélhetően alkalmazkodott a nagy magasságokhoz, és kisebb környezeti stressz éri őket. Azonban

ha más környezetből érkezik tenyészbika vagy szaporítóanyag, akkor ezeknek a tulajdonságoknak a gyakorisága felhígul az állományban.

Generációkon keresztül szép lassan eltűnik majd az a tulajdonsága az állatoknak, mely egy coloradói farmer számára nagyon is hasznos lenne.

Hat évtizednyi mélyhűtött szarvasmarha szaporítóanyag DNS-ét tesztelték, melyet a különböző tenyésztőszervezetek őriztek meg. Eredményeikből látszik, hogy amíg a nagyobb termelékenységért és szaporodóképességért felelős gének egyre jobban fejlődtek köszönhetően a gondos szelekciónak, addig a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásért felelős genetikai információ lassan visszaszorult.

A kutatók kiemelték, hogy ez nem a gazdák hibája, hiszen jelenleg nem áll rendelkezésre olyan gazdaságos DNS-teszt, mellyel meg lehet állapítani, hogy az adott jószág képes-e alkalmazkodni bizonyos éghajlathoz.

"Néha a természetes és a mesterséges szelekció egyazon irányba halad, de előfordul, hogy huzavona alakul ki a kettő között." - mutatott rá Decker.

"A hatékonyság és a termelékenység óriásit fejlődött az elmúlt 60 évben, de a környezeti stresszfaktorok nem fognak eltűnni. A gazdáknak többet kell tudniuk a gulyáik genetikai felépítéséről, nem csak a gazdaságaik rövidtávú sikeréért, hanem a jövő generációk sikerességéért is."

Az első általánosan elterjedt genetikai tesztet szarvasmarhák részére a Missouri Egyetem találta fel 2007-ben, azonban Decker és csapata reméli, hogy a történet hamarosan folytatódik. A társadalom feladata, hogy az élelmiszertermelést fenntarthatóbbá tegye, és jobban gazdálkodjon a környezettel is. Ehhez nyújt segítséget az, ha a megfelelő környezetben tartjuk a jószágokat, ezzel pedig jobb életszínvonalat biztosítunk az állatok számára, valamint a gazdaságosabb lesz a termelés is.

MMG Direkt

Mivel foglalkozik egy vetőmag-nemesítő? Hogyan lehet megfelelni egyszerre a klímaváltozás, a növekvő népesség és a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozások elvárásainak? Vajon elláthatjuk a Föld lakosságát kizárólag ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel? Génszerkesztés kontra génmódisítás – többek között ezekről beszélgetett Takács Gézával, a Vetőmag Szövetség elnökével Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság kiadó újságírója.

MMG – Direkt | Az élet alapja a vetőmag | Takács Géza, Vetőmag Szövetség

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.