Bakos Péter és felesége, Zsuzsa bő tíz éve őstermelőként kezdtek bele a vállalkozásba, majd 2013-ban szociális szövetkezetet alakítottak az addig megismert társakkal közösen, időközben pedig a családi káefté működési körét is kibővítették. Végezettsége szerint Zsuzsa pedagógus, Péter gépész üzemmérnök, ám csak nagyon rövid ideig dolgoztak az eredeti szakmájukban. Jöttek a gyerekek, lakhatást kellett teremteni, és a családfő a kereskedelemben találta meg a megélhetést. Zalaszentlászlóra 2010-ben költöztek.
A gazdaság magját négy fő alkotja, de a szövetkezet többi tagja, illetve családtagjaik is segítik a munkát. A vállalkozás több lábon áll, elsősorban a család és szállóvendégeik szükségleteire termesztenek zöldségeket, tartanak állatokat: teheneket, lovakat, kecskéket, baromfikat.
Igyekeznek gyümölcsökből és szőlőből is rezisztens fajtákat telepíteni, és maguk is szaporítanak. A nulláról indultak, és a biogazdálkodást célozták meg. Ez nagy kihívás, mert rengeteg energiát igényel egy-egy működő praktika megtalálása, de sokat fejlődtek az évek alatt, hangsúlyozta Bakos Péter. Ebben segített, hogy szívesen beszélgettek, beszélgetnek tapasztalataikról a helyi gazdákkal, a náluk megforduló emberekkel.
Önkéntes együttműködésA szociális szövetkezetet azért hozzák létre a tagok, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben valósítsák meg. A célok közt általában kiemelt hangsúlyt kap, hogy munkalehetőséget teremtsenek a hátrányos helyzetű személyek számára, javítsák szociális helyzetüket. A szociális szövetkezet olyan gazdálkodó szervezet, amely ötvözi a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek előnyeit. Működése demokratikus elveken alapul, minden tag egy szavazattal rendelkezik, vagyoni hozzájárulástól függetlenül. |
Saját kisüzem
Arra törekednek, hogy ne alapanyagot értékesítsenek, hanem feldolgozott terméket. A gyümölcsfeldolgozó kisüzemükben adalékmentes gyümölcsleveket – céklás, homoktövises, sütőtökös, berkenyés, körtés almalé, illetve különböző szőlőlevek –, aszalványokat (almakarikák, körte, szilva, berkenye, paradicsom) készítenek.
Ügyfeleik többnyire saját családjuk téli ellátására gyártatnak gyümölcsleveket, de készítettek már iskolagyümölcs- programban részt vevő partnerüknek is gyümölcslevet, sorolta a szakember a változatos motivációkat.
A gyógynövényeket szárítják és saját fejlesztésű teákat készítenek, ebbe Zsuzsa fitoterapeuta képzettsége révén fogtak bele. Emellett egyedi, minőségi fűszerolajak is részei a termékválasztékuknak. Illóolaj-lepárlással szintén foglalkoznak. Szívesen kísérleteznek különleges növények, például az Atlasz-cédrus leveléből kinyerhető olajjal.
A termesztett és gyűjtött gyógynövények aránya körülbelül 50-50 százalék. A főbb termesztett fajok a levendula, a lestyán, a tárkony, a fekete ribizli, a babér, az oregánó, a körömvirág, a zsurló, a málna és a szeder. A vadon termők közül rendszeresen gyűjtik a bodza, az akác, a hárs, a lándzsás útifű, a cickafark és a fekete nadálytő feldolgozható részeit.
Most végeztek egy botanikai felméréssel, melyben közel 200-féle vadon élő növényt térképeztek fel a megbízott biológusok. Ennek egy részét részletesen is ismertetni fogják a honlapjukon, említette a cég vezetője.
Megújuló választék
Sok ötletük van új termékekre, de a gazdaság sokrétű feladatai (állattartás, falusi vendéglátás), és többnyire az időjárás által szabályozott teendők mellett viszonylag kevés idejük marad a termékfejlesztésre. Az ugyanis igen hosszadalmas, az alapanyag kiválasztásától a végtermék csomagolásának legyártatásáig tart. Alapelvük, hogy nem készítenek egészségre káros terméket. Ennek betartása a gyakorlatban nem egyszerű, hiszen például a vevőik keresik – miután azt szokták meg – a cukros szörpöket, szirupokat. Nagy a kísértés, de nem csábulnak el.
Küldetésüknek tekintik, hogy fogyasztóikat az egészségesebb élelmiszerek felé „tereljék”. Ennek nagyon jó eszköze a rövid ellátási lánc, mert így személyesen is találkozhatnak a leendő vevőkkel.
Szívesen fejlesztenek a partnerek számára is. Jelenleg egy különleges gyógynövényes italcsalád kidolgozásában vesznek részt egy magyar kutatóorvos licence alapján.
Korszerű géppark
Az osztrák gépsoruk (mosó-daráló, szalagprés, pasztörizáló stb.) akár napi két tonna alma feldolgozására is alkalmas. Ezenkívül európai uniós támogatással beszereztek egy korszerű francia bag-in-box-töltőt, valamint egy olasz aszaló-szárító gépet is. A pályázat kötelező eleme volt a napelemrendszer működtetése, amit akkor kissé fényűzésnek tartottak, de mostanra kiderült, hogy valóban nagyban csökkenthető vele az üzemi energiaköltség, így javul a versenyképesség.
A fő termékük, a gyümölcslé nehezen szállítható, ezért azt is nekik kell gazdaságosan megoldaniuk. Igyekeznek közvetlenül kiszolgálni a fogyasztókat. Tapasztalataik szerint vásárlóik főként a 30 év feletti korosztályból kerülnek ki.
Alapító tagjai a Zala-völgyi Nyitott Porták kezdeményezésnek, így annak keretében ők is vállalták, hogy legalább 12 nyílt napot tartanak egy évben.
Nem utolsósorban így lehetőség nyílik a helyi termékek (sajt, méz, gyümölcslé stb.) értékesítésére is, a termelők pedig egymást is ajánlják a látogatóknak. A GINOP 5.1.7. pályázat keretében lehetőségük nyílt az őket körülvevő élővilág feltérképezésére, megismerésére. Ennek bemutatása több programjukban, előadásukban is megjelenik.
Évszakok körforgása
Az ökológiai gazdaságban nyár végétől tél elejéig a gyümölcsfeldolgozásnak van szezonja, karácsonykor és szilveszterkor vendégeket tudnak fogadni a Gyógynövénylakban. Januárban, februárban, ahogy az időjárás engedi, megkezdik a metszést, márciusban, áprilisban az ültetések, vetések következnek.
Húsvét és pünkösd tájékán ismét megjelennek a napfényre vágyó vendégek, közben pedig már erősen foglalkozni kell a gazdasággal.
Az iskola végeztével azután sűrűbben érkeznek a családos vendégek, akiket érdekelnek a gyógynövények, vagy csak kis nyugalomra vágynak, közelebb a „kétkezi létezéshez”, a nagyobb térhez. Öröm látni, ahogy a gyerekeket elbűvölik az állatok, a természet. Közben persze folyamatos a széna betakarítása, a gyomlálás, a kaszálás. Nyár végén pedig újra megkezdődik a gyümölcs betakarítása, feldolgozása.
A bevételük jelentős része származik a szállóvendégektől, akik szívesen vásárolnak termékeikből, s nem utolsósorban jókat lehet beszélgetni velük. Ahogy Bakos Péter megjegyezte: nem kell elutazniuk nyaralni, hogy érdekes embereket megismerhessenek.
Bakos Péter és felesége szerint egyre többen érdeklődnek a gyógynövények iránt, szeretik tudni, milyen szerepük van egészségük megőrzésében. A rövid értékesítési lánc egyik előnye, hogy a fogyasztói igényekről első kézből kapnak visszajelzést. A helyi eladásokon kívül Budapestre is szállítanak, csakúgy, mint a környékbeli éttermeknek.
Kíváncsiságból persze szoktak kísérletezni, például volt olyan almalé, amit két év után bontottak ki, és kiderült, hogy semmi baja nem volt, ahogyan a hároméves körteaszalványnak sem.
A legszerencsésebb persze az, ha éppen annyit gyártanának, ami elfogy, de ez nem mindig van így. A Covid-járvány tavalyi kitörésének idején például nagyon lecsökkent a látogatói létszám, ezt a gyártáskor nagyon nehéz lett volna előre megbecsülni. Általában inkább alábecsülik az igényeket, hogy ne maradjon termék a raktárban.