Back to top

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.

A levelek fonáka viszont teljesen tiszta, tetűmentes volt, nem képződhetett a mézharmat.

Az ügyiratokban szereplő dátumok fejtették meg a talányt.

Vadgesztenye gubacsatkájának kezdeti kárképe
Az önkormányzatok központjába, az ügyfélszolgálatokhoz leadott lakossági bejelentések néhol többnapos késéssel érnek el a kertész kollégákhoz, akik csak azután kérhetnek fel engem a szemlére és a permetezésre. Az idén is késve kaptam meg a feladatokat. Most szerencsére nem sürgették a munkákat a türelmetlen bejelentők, mert időben besegített a szaharai forróság. Fontos lenne lerövidíteni az információ útját a lakossági kéréstől a munkát végző növényvédősig, már csak azért is, mert a késve érkező jelzés miatt gyakran már csak a tarrá rágott vagy lombjukat vesztett növényekhez érkezek ki. A kártevők addigra szétmásznak, a gombák kiszórják a spóráikat, és néha már akkora levélfelület sem marad, melyen keresztül felszívódnának a növényvédő szerek. Ilyen állapotban fölösleges permetezni, és a növények környezetéből újra támadni fognak a károsítók.

Az országos előrejelző csapdahálózat fogási adatai nagy szórást mutatnak, de mindenhol beindult a vadgeszte­nye­levél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása.

Sajnos eltűntek a jól bevált rovarölő szerek. Nincs már Nomolt, Cas­cade, Runner, Dimilin. Nem lehet egyetlen készítményre alapozott, egységes technológiát ajánlani, és már a 100%-os eredményt sem tudjuk szavatolni.

Már június elején ekkora volt a parlagfű
A rovarok, a gombák és a baktériumok sem terjedtek járványszerűen a kánikulában. Az atkákat viszont nem zavarta a száraz forróság, egyre több hárson, mogyorón láthatjuk a takácsatkák által károsított fakó leveleket.

A vadgesztenye „saját” gubacsatkája is felszaporodott a levélszőrök védelmében. A déli napfény világította át azt a levelet, melyen a kezdődő kárképét láthatják. Már megjelentek a főér mentén, az erek elágazódásánál azok a barnuló, száradó foltok, melyek később kiterjedve akár levélhullást is okozhatnak. Ahol az előző években nagy gondot okozott, ott az idén is számítani lehet rá. A Nisso­run 10 WP atkaölő közterületi engedéllyel is rendelkezik.

Az injektált fákon nem látok atkakártételt, mert a bejuttatott hatóanyag rovar- és egyben atkaölő hatású is.

Mézharmatos, de levéltetűmentes hárslevelek június 26-án
Ami késik, nem múlik! Többhetes késéssel, de kikeltek az áttelelő tojásokból az amerikai lepkekabóca lárvái, és a platán-csipkéspoloska lárvái is felszaporodtak. A selyemfényű puszpángmoly rajzik, néhol már a hernyók is megjelentek. Rendszeresen nézzük át a bokrokat. A poloskák is megjöttek, az utcai fákról potyognak a nyakunkba.

Már nem lehet naptár szerint, havi bontásban ütemezni a permetezéseket. Az időjárás alakítja a károsítók életét, a fertőzés nagyságát. A szélsőséges időjárás váratlan helyzeteket teremt a növényvédelemben is. Folyamatosan ellenőrizni kell a ránk bízott növényeket.

Június 7-én Siófokon, öntözött rózsaágyásban fotóztam az arasznyi parlagfüvet. Ha nem húzták ki azóta, akkor már méteres nagyságú lehet, és a virágzáshoz készülődhet. Közterületen az önkormányzat feladata a parlagfű-mentesítés.

Néhány éve szigorodott a jogszabály, megszűnt a június 30-i határidő, már nem csak július elsejével kezdődően ellenőrzik és szankcionálják a bimbós parlagfűvel való fertőzöttséget.

Tehát a fenntartóknak már egész évben parlag­fűszezonjuk van, mert e növényt tavasztól őszig irtani kell, még a bimbók kialakulása előtt. Sokan kínlódnak a pollenjétől, és a szántóföldeken is a legelterjedtebb gyom lett. Az ágyásokból a legbiztosabb, ha kigyomláljuk, azaz gyökerestől kihúzzuk. Nagyobb területen marad a kaszálás. A néhány centiméteres tarlóról is kihajt, és az oldalhajtásokról bőségesen ontja a virágporát. Az útszéleken vegyszeresen is gyomirthatunk valamelyik glifozát hatóanyagú készítménnyel.

Takácsatkák kártétele hársfán, a felvétel július 11-én készült
Hasznos információk olvashatók a gyomról, a bejelentés lehetőségeiről a Nébih weboldalán, a www.portal.nebih.gov.hu-n.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

A francia elnök teljes tiltást tervez

Emanuel Macron bejelentette, hogy fel akarja gyorsítani a növényvédő szerek beszüntetését. A francia köztársasági elnök a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Marseille-i kongresszusán tartott beszédében azt mondta, hogy amikor Franciaország tölti be az EU elnökségét - azaz 2022. január 1. és 2022. június 30. között - kezdeményezni fogja a peszticidek használatának tiltását.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Gomba elleni bevonat cellulóz nanoszálakból

Megvédi a szóját a szójarozsda fertőzésétől, ha leveleit cellulóz nanoszálakkal vonják be. Erre jutottak az University of Tsukuba kutatói. Első hallásra ugyan ellentmond a józan észnek, hogy nedvszívó bevonattal óvjunk valamit a rozsdagomba ellen, de a szója és a szójarozsda esetében úgy tűnik, mégis működik.

Lassan csak a poloskák maradnak – Növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A szeptember közepéig tartó késő nyári idő elvileg elsősorban a kártevőknek kedvezett volna, viszont azok közül sokan erre az évre már befejezték a tevékenységüket. Nem így a poloskák.

Jövőre elkészül a szúnyogbiztos ruhaszövet

A szúnyogcsípés nem kellemes, de mindenféle szúnyogriasztó anyaggal sem kellemes bekennünk magunkat. Most itt a harmadik alternatíva, egy szövet, amibe beletörik a szúnyogok bicskája, illetve fullánkja...

Drága dolog a parlagfű

Legerősebb allergén növényünk, a parlagfű pollenjére a légúti allergiások 60 százaléka érzékeny és a számuk száma évről évre emelkedik, számuk szakemberek becslése szerint most 2 millió körül van. Ők azok, akik a köhögés, tüsszögés, orrfolyás elkerülésére antihisztamin-készítményeket szednek, és több milliárd forintot hagynak a patikákban.