Back to top

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.

A levelek fonáka viszont teljesen tiszta, tetűmentes volt, nem képződhetett a mézharmat.

Az ügyiratokban szereplő dátumok fejtették meg a talányt.

Vadgesztenye gubacsatkájának kezdeti kárképe
Vadgesztenye gubacsatkájának kezdeti kárképe
Az önkormányzatok központjába, az ügyfélszolgálatokhoz leadott lakossági bejelentések néhol többnapos késéssel érnek el a kertész kollégákhoz, akik csak azután kérhetnek fel engem a szemlére és a permetezésre. Az idén is késve kaptam meg a feladatokat. Most szerencsére nem sürgették a munkákat a türelmetlen bejelentők, mert időben besegített a szaharai forróság. Fontos lenne lerövidíteni az információ útját a lakossági kéréstől a munkát végző növényvédősig, már csak azért is, mert a késve érkező jelzés miatt gyakran már csak a tarrá rágott vagy lombjukat vesztett növényekhez érkezek ki. A kártevők addigra szétmásznak, a gombák kiszórják a spóráikat, és néha már akkora levélfelület sem marad, melyen keresztül felszívódnának a növényvédő szerek. Ilyen állapotban fölösleges permetezni, és a növények környezetéből újra támadni fognak a károsítók.

Az országos előrejelző csapdahálózat fogási adatai nagy szórást mutatnak, de mindenhol beindult a vadgeszte­nye­levél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása.

Sajnos eltűntek a jól bevált rovarölő szerek. Nincs már Nomolt, Cas­cade, Runner, Dimilin. Nem lehet egyetlen készítményre alapozott, egységes technológiát ajánlani, és már a 100%-os eredményt sem tudjuk szavatolni.

Már június elején ekkora volt a parlagfű
Már június elején ekkora volt a parlagfű
A rovarok, a gombák és a baktériumok sem terjedtek járványszerűen a kánikulában. Az atkákat viszont nem zavarta a száraz forróság, egyre több hárson, mogyorón láthatjuk a takácsatkák által károsított fakó leveleket.

A vadgesztenye „saját” gubacsatkája is felszaporodott a levélszőrök védelmében. A déli napfény világította át azt a levelet, melyen a kezdődő kárképét láthatják. Már megjelentek a főér mentén, az erek elágazódásánál azok a barnuló, száradó foltok, melyek később kiterjedve akár levélhullást is okozhatnak. Ahol az előző években nagy gondot okozott, ott az idén is számítani lehet rá. A Nisso­run 10 WP atkaölő közterületi engedéllyel is rendelkezik.

Az injektált fákon nem látok atkakártételt, mert a bejuttatott hatóanyag rovar- és egyben atkaölő hatású is.

Mézharmatos, de levéltetűmentes hárslevelek június 26-án
Mézharmatos, de levéltetűmentes hárslevelek június 26-án
Ami késik, nem múlik! Többhetes késéssel, de kikeltek az áttelelő tojásokból az amerikai lepkekabóca lárvái, és a platán-csipkéspoloska lárvái is felszaporodtak. A selyemfényű puszpángmoly rajzik, néhol már a hernyók is megjelentek. Rendszeresen nézzük át a bokrokat. A poloskák is megjöttek, az utcai fákról potyognak a nyakunkba.

Már nem lehet naptár szerint, havi bontásban ütemezni a permetezéseket. Az időjárás alakítja a károsítók életét, a fertőzés nagyságát. A szélsőséges időjárás váratlan helyzeteket teremt a növényvédelemben is. Folyamatosan ellenőrizni kell a ránk bízott növényeket.

Június 7-én Siófokon, öntözött rózsaágyásban fotóztam az arasznyi parlagfüvet. Ha nem húzták ki azóta, akkor már méteres nagyságú lehet, és a virágzáshoz készülődhet. Közterületen az önkormányzat feladata a parlagfű-mentesítés.

Néhány éve szigorodott a jogszabály, megszűnt a június 30-i határidő, már nem csak július elsejével kezdődően ellenőrzik és szankcionálják a bimbós parlagfűvel való fertőzöttséget.

Tehát a fenntartóknak már egész évben parlag­fűszezonjuk van, mert e növényt tavasztól őszig irtani kell, még a bimbók kialakulása előtt. Sokan kínlódnak a pollenjétől, és a szántóföldeken is a legelterjedtebb gyom lett. Az ágyásokból a legbiztosabb, ha kigyomláljuk, azaz gyökerestől kihúzzuk. Nagyobb területen marad a kaszálás. A néhány centiméteres tarlóról is kihajt, és az oldalhajtásokról bőségesen ontja a virágporát. Az útszéleken vegyszeresen is gyomirthatunk valamelyik glifozát hatóanyagú készítménnyel.

Takácsatkák kártétele hársfán, a felvétel július 11-én készült
Takácsatkák kártétele hársfán, a felvétel július 11-én készült
Hasznos információk olvashatók a gyomról, a bejelentés lehetőségeiről a Nébih weboldalán, a www.portal.nebih.gov.hu-n.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Komposzt, mulcs és megelőzés

Októberben már őszies arcát mutatja a természet. A kiskertekben a termés jó része már leérett, zajlik a betakarítás, vannak, akik már a jövő évi szezonra készülnek. A kertben keletkezett növényi hulladékot felhasználhatjuk talajtakarásra is. Emellett ne feledkezzünk el gyümölcs- és díszfáink védelméről sem!

Itt a szelídgesztenye szezon

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.