Back to top

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

A szaporodás a második legerősebb ösztön (a létfenntartás után), a legmélyebben programozott minden élőlénynél, hiszen ennek köszönhetően maradt fenn az adott faj az évmilliók során.

A rajzásgátlás nem egyszeri beavatkozás, mivel a kiváltó okok is komplexek, talán nem is mindig egyértelműek.

Ha mégis megpróbáljuk listába szedni a legfontosabb tényezőket, amiket tudományos szakemberek, nemzetközileg elismert méhészek kikövetkeztettek, akkor a lista körülbelül így néz ki (az éh- és vészrajt most nem érintjük):

1. Notórius helyhiány az anya petézéséhez

2. Szűk méztároló kapacitás a bejövő nektár számára

3. Tömegnyomor a fészekben

4. Elégtelen szellőzés (biológiai gázcsere, mézérlelés)

5. Magas hőmérséklet (elégtelen hőszabályozási lehetőség)

1. kép
Észrevehető, hogy a fenti lista elemei nem függetlenek egymástól, hiszen pl. az általános zsúfoltság és szellőzés, vagy szellőzés és magas hőmérséklet szoros összefüggést mutatnak egymással.

A fenti lista nemcsak nem teljes, de nem is szükséges mindegyike ahhoz, hogy kiváltsa a rajzást.

Még inkább komplikálja a méhész dolgát az a tapasztalat, hogy az összes fenti állapot megléte sem garantálja a rajzást!

Ez csak aláhúzza azt a tényt, hogy még mindig nem tudunk mindent (eleget?) a rajzáskiváltó okokról.

Ha most az okok nem egyértelműek, netán nem észrevehetőek, akkor hogyan küzdjünk ellene? Ezért van az, hogy gyakorlatilag annyi rajzásgátlás létezik, ahány gyakorló méhész van. Van, aki esküszik egy adott módszerre, van, aki mindig másikkal kísérletezik, az aktuális szituációtól függően.

A Méhészet 2020. júniusi számában (18-20. old.) egy elegáns megoldást olvashatunk, amivel nem veszélyeztetjük az adott család éves méztermelését, főleg mikor a rajzás a főhordás idejére (többnyire akácvirágzásra) esik. Az eljárás a Snelgrove váltókijárós deszkán alapul, ami először is feltételezi, hogy van ilyen eszközünk, másodsorban pedig azt, hogy idejében alkalmazzuk.

A rajzás néha igen rövid idő alatt lezajlik, de ez nem azt jelenti, hogy a kaptárban nem kezdődtek meg az erre irányuló előkészületek már hetekkel korábban.

Ezek észlelése nem mindig egyértelmű a hobbiméhész számára, a nagybani méhészeknek meg egyszerűen nincs ideje, vagy lehetősége, hogy az apróságokra is odafigyeljen minden kaptárban.

2. kép
A rajzás előkészületeinek az észlelése rendszerint az anyabölcsők megjelenésével kezdődik. (Most hagyjuk az anyacserére irányuló eseteket.) Az anyabölcsők elhelyezkedése többnyire utal arra, hogy rajzás kialakulásáról, vagy egyszerű anyaváltásról van szó. A rajzás előtti állapotokat két fő szakaszra lehet osztani: mikor még az anyabölcsők nyitottak, vagy már fedettek.

Nyitott anyabölcsők esetében a Snelgrove választórács még kínál megoldást, amivel az adott család méztermelése megmenthető. De mi helyzet, ha pl. a vándortanyára megérkezve, vagy a hétvégi méhészek a méhesbe érve azt látják, hogy egy család (vagy több is), talán perceken belül rajzani készül?

Először is nyugodtan konstatálhatja, hogy ez a család aligha fogja emelni a méztermelés kaptárátlagát, ha egyáltalán lesz mit pergetni.

Ha van egy üres kaptárunk kiépített vagy műlépes keretekkel, akkor viszonylag egyszerű a dolog. A gond, hogy a rajzásgátlás módszereinek legtöbbje azzal kezdi, hogy keressük meg az anyát! Most, amikor a kaptár népessége szezonális csúcson van? Olyannyira, hogy még a kaptár oldalán, meg alul is vastagon lebzselnek a méhek. Ugyanakkor a rajzás sikeres megelőzéséhez tudnunk kell, hol van az anya.

Mivel nehéz megtalálni, hogy hol van (pláne, ha még nem is jelölt), fordítsuk meg a kérdést, ami egyszerűbbnek látszik: hol nincs? A rajzásmegelőzéshez szét kell választanunk a rajzani és a maradni készülő dolgozó állományt. Szerencsére ebben a méhek készséggel közreműködnek.

Az üres kaptárat helyezzük a rajzani készülő közelébe, hogy kézre álljon. Szedjük ki belőle az üres keretek felét és tegyük félre, ami majd a rajzani készülő kaptárba fog kerülni pótlásként.

A rajzani készülő kaptárból egyenként szedjük ki a kereteket és rázzuk le róla a méheket az előkészített üres kaptárba.

Nem kell az összes méhet lerázni, csak annyira, hogy világosan lássuk, hogy nincs rajta az anya és egyértelműen meg tudjuk állapítani, hogy vannak-e anyabölcsők. Az anyabölcsős kereteket tegyük félre, mert majd ezek is visszakerülnek a régi rajzani készülő kaptárba. Ezt folytatjuk, amíg végig nem néztük az összes keretet. Ha egy kereten felfedezzük az anyát, akkor azt az új kaptárba helyezzük. Ha az összes keretet végignézve nem láttuk az anyát, az azt jelenti, hogy már beleráztuk a méhekkel az üres kaptárba. Ezután szétosztjuk a kereteket, az anyabölcsős keretek visszakerülnek a régi kaptárba, a zárt fiasokkal együtt. A többit egyenlően szétosztjuk a két kaptár között. Végül pedig a félretett üres keretekkel kiegészítjük a régi kaptárat, ahonnan nagyjából a fele keret átkerült az új kaptárba. Fontos, hogy az új kaptárban ne legyen anyabölcső. Távolítsuk el, ha szükséges.

A kaptár faláról és aljáról is söpörjük a méhek többségét az új kaptárba.

Ezután az új kaptárat áthelyezzük a méhes másik oldalára. Mi történik ezután? Az új kaptárból a kijáró méhek visszamennek a régi helyükre, s mivel anyát nem találnak, a rajzás ötletével felhagynak. Az első kikelő szűz anya első dolga az lesz, hogy a többi konkurenst megölje, ezért nekünk ezzel nem kell vesződni a procedúra alatt. Az új kaptár tehát elveszíti kijáró dolgozóit, ezért fontos, hogy legyen élelemtartalékuk. Majd a régi helyen az új anya bepárzik, az új helyen a dolgozók egy része kijáróvá válik, tehát minden megy a normál kerékvágásban, csak most már két családunk lett, s nem veszett el a raj.

Mi a helyzet, ha nincs üres kaptárunk (ami nem egy bölcs előrelátás), vagy a vándortanyán a küszöbön álló rajzás száma meghaladja a tartalék eszköztárunkat? A rajzást most se hagyjuk kifejlődni, mert lehet, hogy a raj olyan helyre megy, ahol nem, vagy nehezen férünk hozzá.

A küszöbön álló rajzás megakadályozására most is szétválasztjuk a rajjal távozni készülő és a hátramaradó állományt.

Mivel nincs másik kaptárunk, a méheket a rajzani készülő kaptár elé a földre rázzuk a keretekről.

Előtte azonban egy kis előkészület szükséges, Taranov orosz méhész ötletét követve. (Taranov 1947-ben dolgozta ki a módszerét, tehát nem új, az ABJ is csak újra felfedezte márciusi számában.) Taranov azt figyelte meg, ha a kaptárhoz vezető rámpán, vagy deszkán egy kb. 10-20 cm rést hagy a bejárat előtt, akkor azok a méhek, melyek nem voltak még kaptáron kívül, nem repülik át a rést, hanem annak végében csoportosulnak egy rajt képezve.

Megakadályozandó, hogy a lerázott méhek ne a kaptár előtti fűben, vagy gyomokon verődjenek össze, egy ponyvát, zsákot, vagy fóliát terítünk le először a földre, úgy, hogy félig fedje a feljáró rámpát. Ha egyébként nem használunk rámpát a kaptárak előtt, ideiglenesen egy kaptáralj, belső fedő, vagy közönséges deszkadarab is megteszi (1. kép). Kulcskérdés, hogy az anya is a kaptár előtti méhkupacban legyen. Ezért a kereteket annyira kell lerázni, lesöpörni a visszahelyezés előtt, hogy biztosan lássuk, az anya nem maradt rajta.

Ha netán az anyát megtaláljuk, érdemes azt kalitkába zárni és a rámpa végére helyezni, mert körülötte fog kialakulni a raj.

Egyébként nem érdemes időt tölteni a keresésével. (Mindkét módszernél fontos, hogy az anya nem maradhat a kaptár belső falán maradó méhek között sem, ha nem fedeztük volna fel a manipuláció alatt.)

Miután visszaraktuk az összes keretet, lefedtük a kaptárat, a méhész intézheti a dolgát, mert egy-két óra rámegy, mire a méhek szétrendeződnek. Vagy éppen csodálhatja, mit művelnek a méhek, hogy egy 10 cm-es rés milyen fejtörést okoz a repülni tudó rovaroknak. A kijáró méhek egyszerűen újra birtokba veszik a kaptárat és a dolguk után néznek. A belső méhek viszont egy szép rajt képeznek az anya körül a rámpa végében, vagy éppen alatta. (2. kép).

Az így kialakult rajjal aztán úgy bánunk, mintha az nem a kaptár előtt lenne, hanem egy faágon, kerítésoszlopon, stb., ahogy az a természetes rajzásnál megszokott. Bezárhatjuk őket egy kartondobozba, ládába, műanyag edénybe, és hazavihetjük a vándortanyáról, vagy ahová akarjuk.

A visszamaradó méhek immár megvárják, amíg az első szűz anya kikel és elintézi a többit.

Bepárzás után visszaáll a normál menetrend a kaptárban. Ily módon nyilvánvalóan mézkiesésünk lesz, de legalább nem vesztettünk el egy rajt.

Csincsa Tibor,
Ontario, Kanada

MMG Direkt

Mivel foglalkozik egy vetőmag-nemesítő? Hogyan lehet megfelelni egyszerre a klímaváltozás, a növekvő népesség és a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozások elvárásainak? Vajon elláthatjuk a Föld lakosságát kizárólag ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel? Génszerkesztés kontra génmódisítás – többek között ezekről beszélgetett Takács Gézával, a Vetőmag Szövetség elnökével Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság kiadó újságírója.

MMG – Direkt | Az élet alapja a vetőmag | Takács Géza, Vetőmag Szövetség

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Mézsör házilag

Ősi italunk, melyet Árpád-kori adókötelezettségi listákban is megemlítenek. A mézsör főzéssel indul, utána előerjesztéssel majd nyomás alatti utóerjesztéssel folytatódik. Az eredmény egy igen kellemes ízű természetes, élő gombákat tartalmazó házi sör!

Méhek öltek meg 63 veszélyeztetett pingvint Dél-Afrikában

Méhraj ölt meg 63 veszélyeztetett pingvint a dél-afrikai Fokvároshoz közeli tengerparton.

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Jövőre elkészül a szúnyogbiztos ruhaszövet

A szúnyogcsípés nem kellemes, de mindenféle szúnyogriasztó anyaggal sem kellemes bekennünk magunkat. Most itt a harmadik alternatíva, egy szövet, amibe beletörik a szúnyogok bicskája, illetve fullánkja...

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.