Back to top

Törpe görögdinnye üvegházban?

Egy belgiumi paradicsomtermesztő üvegházban érdekes ötlettel álltak elő: görögdinnyét kezdtek termeszteni hidropóniás technológiával.

A belgiumi - egyébként paradicsomtermesztésre szakosodott - Tomeco cég Meerben és Loenhoutban lévő üvegházaiban érdekes kísérletbe kezdett. Lynn Vermerien és Tom Verdonck görögdinnyéket ültettek a paradicsomsorok közé. Egyelőre nincs kiforrott technológia, és az így termesztett görögdinnye sem túl nagy méretű. Mivel hidropóniás termesztésről van szó,

a fejlődő gyümölcsök nem a talajon, hanem a levegőben lógva növekednek és érnek. Meglepő módon az indák képesek megtartani a dinnyék súlyát.

Az így termesztett gyümölcsök azonban nem nőnek olyan hatalmasra, mint szántóföldi társaik. Egyelőre 3 méretben, Tomélon néven kerülnek a boltok polcaira: 500-700, 700-1100 és 1100-1500 grammos dinnyéket vásárolhatnak a belga vevők.

Szokatlannak tűnhet, hogy egy tipikusan szántóföldi növényt üvegházban termesztenek, mégis jó okok állnak mögötte: egyrészt

Lynn Vermeiren ésTom Verdonck mutatja a hidropóniás technológiával termesztett görögdinnyét
Lynn Vermeiren ésTom Verdonck mutatja a hidropóniás technológiával termesztett görögdinnyét
Fotó: www.hortidaily.com

gyorsabban, frissebben kerül a boltok polcaira, mint a délebbre, szabadföldön termesztett társaik. Így akár két hétig is megőrzi a minőségét szobahőmérsékleten (hűtve pedig még tovább is).

Másrészt a kisebb méretű dinnyéket a vásárlók gyorsabban fogyasztják el, így csökken az élelmiszerhulladék mennyisége.

Egyelőre nincs kiforrott technológia a termesztésükre, és az első próbálkozások is kudarcba fulladtak. Eredetileg szerettek volna korai dinnyét termeszteni, ezért már februárban elültették őket, és mesterséges világítással próbálták nevelni június közepéig. Sajnos azonban az akkor ültetett 50 tő növény nem hozott 50 darab dinnyét hetente, a kertészek nagy bánatára. A nyári termesztés viszont sikeresnek tűnik, de van még mit tanulniuk. Egyelőre az sem egyértelmű például, mi befolyásolja a gyümölcs méretét.

MMG Direkt

Mivel foglalkozik egy vetőmag-nemesítő? Hogyan lehet megfelelni egyszerre a klímaváltozás, a növekvő népesség és a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozások elvárásainak? Vajon elláthatjuk a Föld lakosságát kizárólag ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel? Génszerkesztés kontra génmódisítás – többek között ezekről beszélgetett Takács Gézával, a Vetőmag Szövetség elnökével Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság kiadó újságírója.

MMG – Direkt | Az élet alapja a vetőmag | Takács Géza, Vetőmag Szövetség

Forrás: 
hortidaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos fóliablokk Akasztón

A Grino Kft. akasztói telephelyén mutatta be a Britamark Kft., az angol Haygrove Ltd. termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a teljesen automatizált EZ Vent fóliarendszer kivitelezésének részleteit és működését. A kéthektáros fóliarendszerben környezetbarát ültetőközegben termesztik a paprikát, a berendezést korszerű vezérlés irányítja.

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.