Back to top

Változó klíma, változó vetőmagok

A változó éghajlati körülményekhez a haszonnövényeknek is alkalmazkodniuk kell – ez azonban nem megy egyik napról, a másikra. Egy új hibrid előállítása eltart egy évtizedig is. Kérdés tehát, hogy a magyar vetőmagtermesztés hogyan tud megfelelni az európai zöld megállapodás, illetve a klímaváltozás okozta kihívásoknak az elkövetkező hét-tíz évben.

MMG – Direkt | Az élet alapja a vetőmag | Takács Géza, Vetőmag Szövetség

Ha vetőmagokról van szó, induljunk el a kályhától: miért fontos, hogy a vetőmagokat változtassuk? Miért nem jók azok a fajták, amelyeket génbankokban őrzünk jelen pillanatban? Miért nem Bánkuti búzát termesztünk? Mindezekről Takács Gézával, a Vetőmag Szövetség elnökével beszélgettünk, aki elmondta, őket, vetőmagnemesítőket, -termesztőket az motiválja, hogyan készüljenek fel a jövőre, hogyan lehet a jövő nemzedékének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni.

Kihívások a jövő élelmiszertermelése előtt

Onnan kell indulnunk, hogy van egy környezet, ami önmagában is változik és mi emberek nagyon sokat tettünk azért, hogy változzon és sajnos rossz irányba tart az emberi tevékenység következtében. Ez – most már azt hiszem senki nem vitatja – nyilvánvaló. Ezek között a körülmények mellett hogyan lehet majd megfelelő mennyiségű élelmiszert termelni – ez az alapkérdés.

Víz és élelmiszer – a jövő nemzedékeinek az lesz a meghatározó, hogy hol fog mindez rendelkezésre állni, melyek lesznek azok a területek.

Ugyancsak nagyon sok kérdést vet fel a migráció, és nem csak az emberi migrációról kell beszélnünk. Növényfajok jönnek délről északra, emberek vándorolnak a munkahelyért, az élelmiszerért, a vízért, a megélhetésért. Mindennek alapja az a kiinduló, igazi biológiai anyag a vetőmag, mint hordozója egy új nemesítvénynek. Enélkül nincs jövő. Azt gondoljuk, hogy ez a kiindulópont. Ez lesz a mennyiség és a minőség, valamint a nyomonkövethetőség alapja is, hiszen, ha nem tudom, hogy hol az a kályha, amiről szó volt a bevezetőben, hogy fogom igazolni a származását, eredetét, azt, hogy mi történt vele mindaddig, amíg az asztalunkra nem került. Ez egy nagyon fontos kérdés, rengeteg területet felölel, ezzel foglalkozunk abban a vetületben, hogy

hogyan lesz egy jó növény, hogyan lesz annak jó vetőmagja és milyen nemesítési irányok és folyamatok zajlanak ma a világban.

Aki a mezőgazdaságban járatos, tisztában van azzal, hogy a magyar mezőgazdaság másfél-két Magyarországnyi embert meg tud etetni, mert annyi mezőgazdasági terményt, illetve állatot tart. De a világban ez nem biztos, hogy így van. A világ népessége folyamatosan növekszik és nagyon rezeg a léc, hogy tíz év múlva egyáltalán meg tudjuk-e etetni a világ népességét. Ez milyen kihívásokat támaszt a globális mezőgazdasággal szemben?

Mindenképp alapkérdés a termőterület ezen belül pedig a termőtalaj, azoknak a minősége és a víz. Enélkül nincs növénytermesztés. Ha nincs növénytermesztés, akkor nincs termény, amit az állatokkal meg tudunk etetni, mert a fehérjeszükséglet egyre nő. A fehérjeszükséglet egy részét ki lehet elégíteni növényi alapon is, de a zömét nem, hiszen az emberiség története vegyes étrendre, növényi és állati élelmiszerre alapul. De ezen belül nézzük meg akkor a növényeket! Hogyan lesznek a változó körülmények között olyan növényeink, amik a jelenlegi és a várható jövőbeni helyzetnek meg tudnak felelni.

Az első lépcső a nemesítés.

Szó esett a Bánkúti búzáról. Minden kornak megvolt a maga a kihívása és annak idején a Bánkúti búza egy óriási dolog volt. Még Brazíliába is szállítottunk Bánkúti búzából őrölt lisztet, aztán magot is. Abban az időszakban ez egy fantasztikusan nagy teljesítmény volt, de azóta majdnem száz év eltelt. Változott az időjárás, a klíma, a technológia, egyszóval minden. Az első lépcsőben a nemesítőknek azt kell látni, hogy a világ éghajlati és időjárási tendenciái irányítják azt, hogy milyen irányba menjünk, a növénynemesítőnek pedig fejben kell tartani mindezt. Mindig azt szoktam mondani, hogy könnyű a jósnőnek mert leül egy gömb elé, és mond valamit.

De egy növénynemesítőnek, akinek ennyi mindent figyelembe kell vennie, látnia kell, hogy tizenöt vagy húsz év múlva, mire egy új fajta vagy egy új hibrid megszületik, az majd megfelel-e az akkori követelményeknek.

Ezért egy óriási szakma a növénynemesítés, akárcsak a növénynemesítők. Ezeket feltérképezni és ezekre választ adni – ez a legnagyobb kihívás.

A jövő ételei, a jövő vetőmagjai

Nézzük meg, hogy az Ön fejében vagy a szövetség tagjainak a fejében milyen jövőkép van! Milyen gabonákat, milyen növényeket gondolnak, hogy majd 15-20 év múlva termesztünk!

Nagyon lényeges azt is megnézni, hogy az emberiség mit fog fogyasztani akkor. Megyünk-e tovább a növényi alapú történetben vagy állati alapú étkezés lesz. És a növényi táplálkozáson belül mik lesznek azok a növényfajok, amelyek élelmiszerek céljára minél jobb módon felhasználhatók nemcsak a mennyiség, hanem a minőség tekintetében is. Csak egy példát mondok.

Nagy kihívás ma, hogy az emberek egy része érzékeny valamire: glutén, laktóz, satöbbi.

Egy növénynemesítőnek azt is látni kell, hogy olyan növényfajokra koncentráljon, amelyek ennek az embercsoportnak, - amelynek a nagyságrendje sajnos növekedik - az igényeit is megfelelően kiszolgálja.

Lesz gluténmentes búza?

Nem biztos. Viszont lesz más növény, amivel ki lehet váltani a búzát, csak az a kérdés, hogy lesz-e akkora étkezési élvezeti értéke, mint egy jó fehér kenyérnek. Tehát tradicionálisan, ami az élelmiszerfelhasználásunkat illeti, tud-e változni majd annyit, mint azok, akik ezt indukálják és indukálni fogják. Bekerülhetnek olyan növények vetőmagjai, vagy olyan növények termesztése, amit ma nem nagyon használunk, bár a világ sok részén alkalmazzák, például a kukoricaliszt.

Magyarországon a kukoricalisztet nem nagyon használjuk érkezése, de vannak országok, ahol ez alapnak számít.

Közép-Amerikában, Dél-Amerikában…

A kaukázusi népek is, tehát még a közelünkben is vannak ilyenek. De ezt az étkezési változások fogják elsősorban indukálni, ezekre kell majd választ adni, és akkor kell majd lennie olyan kukorica hibrideknek vagy mondjuk cirkoknak, ugyanis a cirokmagot is fel lehet használni. De a köles és sok minden más is szóba jöhet. Ezeknek a növényeknek a fajtafenntartása, ezekkel a növényekkel való gondolkodás, ennek a széles szortimentnek a fenntartása csak azért, mert szükség lehet rá a jövőben, bizony nagyon fontos kérdés. Azt mondom, hogy lesz. Megoldható. Minden megoldható, csak látjuk-e, hogy milyen irányba kell mennünk és mire kell fókuszálnunk?

Ma olyan nemesítésre is pénzt fordítunk, amiről sokan nem gondolják, hogy 50 év múlva alapélelmiszer lehet.

Én se tudom, viszont, ha nem lesz lehetőség választani, akkor nagy gond lesz.

A klímaváltozásra reagáló növénynemesítés

Térjünk át az emberi táplálkozásról a klímára! Mindenki azt mondja, hogy melegszik az éghajlat. Ehhez képest vasárnap este (július 11-én) 16 fok volt. Hol van itt a melegedés?

Minden reggel 6.00 órakor szoktam nézni, hogy hány fok van, ma (július 13.) 9 volt. Abnormális, de mire ide érkeztem Önökhöz 23 fok lett. Az a növényállomány, ami kint van a szántóföldön, nem tud helyet változtatni. Az ottani reakciók és a reakcióra való felkészítés óriási feladat. A növénytermesztés az a műhely, ami fölött nincs tető.

Az állatokat be lehet vinni bármilyen légkondicionált istállóba és szuper módon lehet programozottan takarmányozni.

Száz hektáros nagyságrendű táblákban gondolkodva, ezeket nem tudjuk onnan elmozdítani és nem is tudunk tetőt rakni föléjük. Ezért ezeknek a növényállományoknak a reakcióit kell vizsgálnunk ma.

Nem csak a globális felmelegedés a probléma, hanem a szélsőségek és azoknak a megnövekedése. Öt perc alatt le tud esni 50 mm csapadék, holott jó lenne, hogyha ez öt óra alatt történne, vagy ott a jegek előfordulása és az idei tavasz. A tavasz hideg volt és szeles, ilyen időszakot nem tudom. hogy mikor éltem meg utoljára. Viszonylag könnyen beszélek róla, mert van egy kis kertem, és pár évvel ezelőtt,21 fát ültettem egy üres telekre mondván, hogy majd az unokáimnak milyen jó lesz.

Öt héten keresztül nem tudtam permetezni, hiába keltem fel hajnalban, hogy ne fújjon a szél, mert ugye szélben nem permetezünk.

Öt héten keresztül nem volt olyan szélcsendes időszak, hogy meg tudtam volna védeni a mostani levéltetűinvázió ellen a fáimat. A tafrina az őszibarackon soha nem látott mértékben jelent meg az idén, nem tudtam megvédeni őket. Most igazán láthatjuk, hogy a szélsőségeknek a növekedése az, ami a legnagyobb problémát okozza. A felmelegedés is nagyon nagy probléma, de a szélsőségek növekedése óriási kihívást jelent.

És hogyan tud reagálni erre a növénynemesítés?

Nagyon egyszerűen. Szelektálni kellett az adott növények a fajtáit, vagy ami rendelkezésre állt egy jó nemesítői szemmel. A jó nemesítő nem doktor és nem professzor, szerintem ez egy fantasztikus szakma. A mai világban egy kicsit elmentünk arra, hogy egy nemesítő legyen doktor, és írja a cikkeket rogyásig. Én azt mondom, hogy a nemesítő ugyanolyan szakma, mint bárki másé.

Nagy elkötelezettséggel jár, nagyon hosszú időre hat ki az a tevékenység, amit végez, és kérdéses, hogy jó szeme lesz-e ahhoz, hogy a növénypopulációból melyeket válassza ki, amelyeket tovább kell vigyen, mert azok fognak megfelelni a jövő kihívásainak.

Százból biztos, hogy 90 nem fog megfelelni, csak ő megtalálja-e majd azt a tízet. Ez az egyik történet. A másik, hogy bele tudunk-e jól nyúlni a növények életébe. Sokat emlegetjük a GMO-t, de nem biztos, hogy a GMO-ról kell beszélni. A vetőmag szakma elfogadja, hogy Magyarországon tiltás van és nem lehet GMO-t termeszteni. Viszont azt mondjuk, hogy az új genetikai módosítási rendszerek, amelyek nem GMO-k, tehát nem egy idegen gént lövök be a növénybe, hanem megtalálom a növény genetikájában azokat a lókuszokat, amit én ki tudok vágni és be tudok építeni, és majd azok fogják hozni azt a tulajdonságot, amit várok – ezeket az új nemesítési módszereket én vagy a szakmánk nagyon támogatná. Ez egy nagyon fontos dolog. Mit érünk vele? Jobban tudunk fókuszálni a kihívásra, precízebben meg tudjuk csinálni ezt a folyamatot és gyorsítani tudunk. Azt mondjuk, gyorsuló világban élünk.

Nézzük meg, hogy csak az elmúlt száz évben mi történt! Minden területen nagyon komoly gyorsulás van.

Ugyanez van a mi szakmánkban is, hogy tudunk-e elég gyorsak lenni ezen kihívásokra adott válaszokban, én azt gondolom, hogy igen. Itt sincsenek rosszabb kvalitású emberek, mint az élet bármelyik más területén. Csak egy picit más, mert a külső környezeti feltételek minket sokkal jobban befolyásolnak. Ahogy említettem, fölöttünk nincs tető.

A magyar vetőmagelőállítás kihívásai

Több szakembertől hallottam azt is, hogy Magyarország nagyon jó klimatikus adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egész Európa számára megtermelje a vetőmagot. Akkor miért nem foglalkozik csak azzal a magyar mezőgazdaság?

A vetőmag szakmának évek óta nagy problémája, hogy a szavak szintjén stratégiai ágazat vagyunk, de egyébként, amiket tapasztalunk, nem. Márpedig azt mondjuk, hogy ez az origo, tehát mag nélkül nincs jövő.

A mag az élet. És bizony a vetőmagszakmát érintették olyan átszervezések,  elsősorban fajtaminősítés és vetőmagminősítés területén, ami káros.

Például ez a két terület két minisztériumhoz tartozik. Világéletemben még nem hallottam ilyenről. Ez a vetőmag ágazat számára rendkívül hátrányos dolog, ráadásul exportkorlátozó tényező. Az agrárkamarával küzdünk már évek óta, hogy próbáljunk rendet tenni ezen a területen. Nem azt akarjuk, hogy megmondjuk mi legyen, de párbeszédnek kellene lennie, mivel ez a terület valóban stratégiai ágazat is, és így is kellene kezelni. Le kell ülni a szakma képviselőivel, és kizárólag szakmai alapokon eldönteni, hogy hogyan csináljuk. 30 valahány országba szállítunk per pillanat vetőmagot. Lesz-e jövőnk? Ma bizonyos országok exportpiacain óriási energiát fordítanak a saját nemesítésre és a saját vetőmag-előállításra. A mi országunk exportorientált vetőmagban, hiszen több mint a háromszorosát kivisszük, mint amit felhasználunk.

Ezekben az országokban zajló változások öt vagy tíz év múlva mit fognak jelenteni? Utolérnek és leköröznek bennünket, és akkor hiába csodálkozunk, hogy már nem tudunk vetőmagot szállítani…

Nem dolgoztuk ki azt az új módszert, hogy mivel legyünk mégis jelen ezeknek az országoknak a vetőmagpiacán. Meg kell találni a válaszokat, de minden, ami ma rontja az export lehetőségét vagy korlátozza, sajnos a jövőt illetően kihatással lesz. Át kellene gondolni! Hála Istennek az agrárkamara jó partner ebben, de még nem sikerült áttörni ezt az – úgy tűnik – nagyon kemény falat. Az exportnál nincs mese: az adott ország előírásainak kell megfelelni, a klimatikus viszonyainak és a szakembergárdájával meg kell találni a hangot, hogy valóban mi vagyunk a legjobbak. Tradicionálisan valóban Magyarország ebben mindig élen járt. Mi voltunk az elsők mindenben. Mi csináltuk meg először a vetőmag minősítési rendszert, vetőmagvizsgáló gépeket találtunk ki és gyártottunk. Nagyon híresek voltak a magtisztító gépeink.

A lisztminőség-vizsgálati tematikában Magyarország élen járt.

Ez a tradíció inspirál bennünket, hogy Magyarországban benne van ez a lehetőség. Hogyan tudjuk ezt a jövőt illetően sokkal jobban kiterjeszteni? Ezekre az új kihívásokra kell válaszolni! A múlttal jó foglalkozni, mondjuk azt, hogy annak nincs jövője, akinek nincs múltja. Na de a múlt értékelése és a múltnak az elfogadása mellett látni kell azt is, hogy milyen irányba menjünk tovább!

Említette, hogy ha exportálunk, akkor meg kell felelni a fogadó ország klimatikus viszonyainak és a termesztés körülményeinek. Hogyan lehet Magyarországon egy olyan vetőmagot előállítani, ami mondjuk egy magashegyi környezetben, Kazahsztánban jól terem?

Rendkívül egyszerű. Ezekben az országokban is megvannak a kísérleti terepek és telepek – ezekhez rengeteg pénz kell. Multinacionális cégek hihetetlen pénzzel és fejlesztési lehetőséggel a hátuk mögött létrehozták ezeket a nemesítő bázisokat és ismerve Magyarország helyzetét ide települtek.

Rendkívül fontos volt, hogy multinacionális cégek nemesítő telepeket hoztak létre Magyarországon, vetőmagüzemeket építettek és komoly exportot bonyolítanak innen.

De ehhez rengeteg pénzre és háttérre van szükség. Nálunk a rendszerváltás után nagyon nehezen ment az átállás. A vetőmag területén is át kell állni a piacgazdálkodásra. Ami azzal kezdődik, hogy versenyhelyzet és piaci kihívások vannak, és nem lehet arra várni, hogy mondjuk egy állami nemesítő cég egy parcellavetőgépet csak úgy tud megvenni, hogyha megtenderezteti, meg három ajánlatot kér be… Ez a magyar nemesítés számára hátrány.

Egy olyan körülmények közé kerülő fajtához, ami nagyon különbözik a mi éghajlatunktól, és körülményeinktől, miért tudjuk megtermelni a vetőmagot? A vetőmagnak nem ugyanazon a környéken kell megteremnie, ahol majd elvetik?

Nagyon könnyű helyzetem van, mert az a cég, ahol dolgozom, pont ezzel foglalkozik. Ez a cég nagyon sok vetőmagot szállít a tradicionális piacainkra. Hogy kezdődik az a munka?

Kint megnéztük, hogy melyik fajták és hibridek vizsgáztak jól. Begyűjtöttünk rengeteg nemesítvényt, és ezt Magyarországon kísérletbe állítottuk.

Itthon első lépésben vizsgáltuk, hogy tudunk-e olyat csinálni, ami ott jól működik. Egy éves magyarországi vizsgálat – nagyon könnyen beszélek róla, hisz magam csinálom a nagy részét - után azt mondjuk, hogy na, ez a hibridkör vagy ez a fajtakör azon a területen várhatóan jó lesz. A következőben kihelyezzük arra a területre, és megnézzük, hogy igazunk van-e. A 90%-a elvérzik rajta, de a tíz százaléka rendben van, tehát azt látjuk, hogy folytatható. Akkor még egy újabb év a következő kísérlet Magyarországon, és még egy a kísérlet odakint, és utána be lehet jelenteni hivatalos állami regisztrációra, mert ez a folyamata annak, hogy elismerjenek egy új nemesítvényt. Ha ez mind rendben van, akkor megkezdődik a vetőmag szaporítása és várhatóan regisztrálni fogják az adott országban.

A vetőmag szakma nagyon szűk, azt szoktam mondani, hogy ez nem is növénytermesztés.

Tehát egy kukorica-, és egy kukoricavetőmag-szaporítás nem ugyanaz, de Magyarország alkalmas arra, hogy ezeknek a növényeknek a vetőmagját előállítsa. A tulajdonságokat viszik magukkal, hisz genetikailag beépítésre kerültek, a teszteken átmentek, és innentől kezdve várhatóan jól fognak muzsikálni. Mondok egy példát, Magyarország kukorica vetésterülete 1.100.000 hektár. Az idei évben több mint 100 ezer hektárnyi hibridkukorica vetőmag került ki Magyarországról ezekbe az országokba, és jól vizsgázik. A 100 ezer hektáron elvetett vetőmag, az már egy nagyon nagy szám, hogy igazolni tudjuk azt, hogy a magyarországi nemesítés, a vetőmag előállítás és a vetőmag szakmának a munkája eredményes.

Még egy dolog, amiről beszéljünk! A következő hét évben, a következő KAP-ciklusban Európában mindenütt az ökológiai gazdálkodásra fordított vagy ökológiai gazdálkodással érintett területek nagyságát növelni kell. Fel vagyunk készülve vetőmagban arra, hogy ökológiai gazdálkodással búzát termesszünk?

A vetőmag a legkönnyebb, hisz az összes vetésterülethez képest a vetőmag szaporító területek jóval kisebbek.

Úgy gondolom, ma nincs korlátja annak, hogy ökológiai vetőmagot állítsunk elő.

Egyrészt azért, mert ma is folyik, nem is kis területen, és exportáljuk. A probléma inkább az, hogy van rá vevő. Mindig el lehet adni az ökológiai vetőmagot. Nincs ezzel semmi probléma, a jövőben is elő lehet állítani. De arról beszéltünk, hogy hány embert kell majd etetni 20 vagy 50 év múlva. És kérdés, hogy ökológiai körülmények között, azzal a termesztési technológiával tudunk-e annyi élelmiszert előállítani, mint amennyi majd szükséges lesz. Ez az első kérdés. A második, lesz-e és mekkora az a réteg, aki az ökológiai vetőmagból előállított termékeket meg fogja tudni vásárolni. Mert azt senki ne gondolja, hogy az ökológiai módon előállított vetőmag és végtermék majd olcsóbb lesz. Biztosan 30-40 százalékkal is drágább lehet, hiszen mi történik? Nem használhatunk növényvédőszerek közül szinte semmit. Hogyan lehet megvédeni a gyomoktól, kártevőktől?

Olyan technológiai elemeket, és olyan kézi munkaerőt kell használni, aminek az ára bizony drasztikusan megy fölfele.

Tehát ezzel nem igazán tudunk mit csinálni. A következő nagy kérdés, hogy rendben van a vetőmagunk, amit kibocsátunk az ökológiai termesztésbe és már nagy területen kell majd megvédeni ezeket a növényállományokat a betegségek, kártevők, gyomok ellen úgy, hogy az lehetőleg ne legyen nagyon drága. Na, ez egy nagyon nagy kihívás.

Fotó: Csatlós Norbert

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Betakarításra alkalmas idő várható a hétvégén

Előző héten többször, többfelé zavarta csapadék a mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a napraforgó betakarítását, ugyanakkor az ország jelentős részén összességében sem esett 10 mm, így csak kis mértékben csökkent a csapadékhiány. A repcének többfelé jól jönne még az eső a korai fejlődéshez, amire a jövő hét elejétől az északkeleti országrész kivételével, ismét sokfelé számítani lehet.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Az agrárium égető problémáira hoznak megoldást a startupok

Szeptemberben kezdetét vette a NAK TechLab harmadik agrár startup inkubációs programja, amelyben olyan friss vállalkozások, új típusú fejlesztések támogatása zajlik, melyek elősegítik az agrárium digitalizációjának előremozdítását. A három hónapos programban új agrárszolgáltatások megjelenését megalapozó projektek indulhatnak a startupok és nagyvállalatok között.

Értéke az eredeti, tartalma megújult

Idén mindenképpen rendhagyó lesz az OMÉK, ugyanis a HUNGEXPO megújult kiállítóterén és ezúttal az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként fogadja a látogatókat október 7–10. között. De nemcsak külsőségekben és a rendezés keretében változott meg az ország egyik legnagyobb agrárrendezvénye, hanem tartalmában is.

Gomba elleni bevonat cellulóz nanoszálakból

Megvédi a szóját a szójarozsda fertőzésétől, ha leveleit cellulóz nanoszálakkal vonják be. Erre jutottak az University of Tsukuba kutatói. Első hallásra ugyan ellentmond a józan észnek, hogy nedvszívó bevonattal óvjunk valamit a rozsdagomba ellen, de a szója és a szójarozsda esetében úgy tűnik, mégis működik.

Kevesebb mint egy év alatt valósult meg az öntözési beruházás

A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása, amelyhez ötven százalékkal járult hozzá az állam. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával.