Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója kijelentette, az agrárium kifejezetten jó kondícióban van, ugyanakkor az infláció már most elkezdett begyűrűzni az élelmiszerárakba, ami később további drágulást eredményezhet.
Az élelmiszerpiac szereplői egyetértenek abban, hogy a nyersanyagok drágulása még nem épült be egészen az értékesítési árakba, de ez jövőre már biztosan érezhető lesz, és egy többéves növekedési ciklusra kell számítani.
Az újranyitás következményei
A pandémia nemcsak az inflációt hozta magával, de az újranyitások újabb munkaerőhiány-hullámot gerjesztettek. A határzárak feloldása a vendégmunkásokat szélnek eresztette, és a jelenleg dübörgő vendéglátás is elszívta a munkaerőt. Ahogy azt Hollósi Dávid kifejtette, ez különösen igaz a kertészeti és gyümölcs-termékpályára, ahol a kézimunkaerő hiánya és a tavaszi fagyok hatványozottan érezhetők az ágazat termékáraiban is.
Az aratás az őszi vetésű növényeknél rendben halad, árpából kifejezetten jó termés várható, továbbá a búza eddigi terméseredményi is biztatók Magyarországon. A júniusi aszályos időszak miatt a kukorica terméseredményeiben a piac visszaesést vár, a bizalmi indexben ez a várakozás ténylegesen a harmadik negyedben jelenhet meg.
A gazdálkodók az állati termékeknél további érdemi emelkedéssel nem számolnak a takarmányárakban, viszont a termelők és a feldolgozók is egyaránt várják, hogy nyersanyagok drágulását az értékesítési árakban érvényesíthessék.
Az ügyvezető igazgató elmondta, az állati fehérjék területén az újranyitással egy felélénkülő kereslet érzékelhető, ami magával rántotta az értékesítési árakat. Ugyanakkor a takarmányárak és az inputanyagok áremelkedése ellenpontozza a pozitív kilátásokat. A tojás-termékpályán erős importnyomással szembesültek a termelők, de a szakember szerint koránt sincs rossz pozícióban az ágazat. A baromfiágazatban egy komolyabb fellendülés látható, köszönhetően annak, hogy a lengyel importdömpingből következett beszakadt árak után jó piaci kilátások várták a termékpálya szereplőit.
Emelkedő élelmiszerárak
A szakember szerint az előrejelzések a magyar agrár-élelmiszeripar idei évét a szeptemberi-októberi fejlemények jelentősen befolyásolhatják. Egyrészt számolni kell a negyedik hullám kitörésével, másfelől a várakozások szerint a klímaváltozás miatti hosszú nyári aszály ismét beköszönhet, ami ronthatja a kukorica terméseredményeit, ami a jelenleginél is nagyobb árakat vetít előre. Mivel a kukoricát az ipar is használja (bioetanol, izocukor, takarmány), így az árváltozás több fogyasztói szegmensben is éreztetheti hatását.
Héjja Csaba a világgazdaságban megjelenő nyersanyagpiaci szuperciklusról beszélt, ami azt jelneti, amikor az árak tartósan, akár egy évtizeden keresztül is túlemelkednek számos nyersanyagnál.
Mindezt a 2020–2021. közötti időszakban, az időjárási anomáliák, a Kínában az ASP utáni sertésállomány visszaépítéséből adódó megnövekedett importvolumen, a likviditási bőség és az állami beruházások folyamatos jelenlétététől megemelkedett építőanyagárak mellett a pandémia alatt kialakuló keresleti és kínálati sokkhatások következtében nehezen működő ellátási láncok és termelésleállások, a kínálati korlátok, a nyitással járó gyors keresletnövekedések, az élénkítő gazdaságpolitikák, valamint a zöldbefektetések erősödései eredményezték. Ezeknek köszönhetően egyebek mellett megemelkedtek a szállítási költségek, a nyersanyagárak, miközben a kereslet továbbélénkült.
A hitelintézet elemzése azt is kimutatta, hogy 2017-hez képest megközelítőleg 3000 forinttal nőtt egy heti átlagos bevásárlás összköltsége. Ezt az emelkedést a minimálbér-emelkedés ugyan lekövette, de a következő években további 21 százalékos élelmiszerár-növekedéssel kell kalkulálni, amit viszont a minimálbér már biztosan nem fog lekövetni.