Back to top

Drágulnak az élelmiszerek

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója kijelentette, az agrárium kifejezetten jó kondícióban van, ugyanakkor az infláció már most elkezdett begyűrűzni az élelmiszerárakba, ami később további drágulást eredményezhet.

Az élelmiszerpiac szereplői egyetértenek abban, hogy a nyersanyagok drágulása még nem épült be egészen az értékesítési árakba, de ez jövőre már biztosan érezhető lesz, és egy többéves növekedési ciklusra kell számítani.

Az újranyitás következményei

A pandémia nemcsak az inflációt hozta magával, de az újranyitások újabb munkaerőhiány-hullámot gerjesztettek. A határzárak feloldása a vendégmunkásokat szélnek eresztette, és a jelenleg dübörgő vendéglátás is elszívta a munkaerőt. Ahogy azt Hollósi Dávid kifejtette, ez különösen igaz a kertészeti és gyümölcs-termékpályára, ahol a kézimunkaerő hiánya és a tavaszi fagyok hatványozottan érezhetők az ágazat termékáraiban is.

Fotó: Takarékbank
Szöges ellentéte ennek a szántóföldi növénytermesztés, ahol továbbra is magas jövedelmezőség, jó terméseredmény és bővelkedő pályázati lehetőségek jellemzik a termékpályát.

Az aratás az őszi vetésű növényeknél rendben halad, árpából kifejezetten jó termés várható, továbbá a búza eddigi terméseredményi is biztatók Magyarországon. A júniusi aszályos időszak miatt a kukorica terméseredményeiben a piac visszaesést vár, a bizalmi indexben ez a várakozás ténylegesen a harmadik negyedben jelenhet meg.

A gazdálkodók az állati termékeknél további érdemi emelkedéssel nem számolnak a takarmányárakban, viszont a termelők és a feldolgozók is egyaránt várják, hogy nyersanyagok drágulását az értékesítési árakban érvényesíthessék.  

Az ügyvezető igazgató elmondta, az állati fehérjék területén az újranyitással egy felélénkülő kereslet érzékelhető, ami magával rántotta az értékesítési árakat. Ugyanakkor a takarmányárak és az inputanyagok áremelkedése ellenpontozza a pozitív kilátásokat. A tojás-termékpályán erős importnyomással szembesültek a termelők, de a szakember szerint koránt sincs rossz pozícióban az ágazat. A baromfiágazatban egy komolyabb fellendülés látható, köszönhetően annak, hogy a lengyel importdömpingből következett beszakadt árak után jó piaci kilátások várták a termékpálya szereplőit.

A sertés-termékpálya az előző negyedév szerinti rossz kilátások után realizálódni látszik, azonban az ASP piacra kivetített következményei, illetve a mindezt befolyásoló takarmányárak komoly változást okozhatnak, hiszen ahogy Héjja Csaba, a Takarékbank agrárelemzője fogalmazott, ha Kína eltüsszenti magát, Európa megfázik.

Emelkedő élelmiszerárak

A szakember szerint az előrejelzések a magyar agrár-élelmiszeripar idei évét a szeptemberi-októberi fejlemények jelentősen befolyásolhatják. Egyrészt számolni kell a negyedik hullám kitörésével, másfelől a várakozások szerint a klímaváltozás miatti hosszú nyári aszály ismét beköszönhet, ami ronthatja a kukorica terméseredményeit, ami a jelenleginél is nagyobb árakat vetít előre. Mivel a kukoricát az ipar is használja (bioetanol, izocukor, takarmány), így az árváltozás több fogyasztói szegmensben is éreztetheti hatását.

Héjja Csaba a világgazdaságban megjelenő nyersanyagpiaci szuperciklusról beszélt, ami azt jelneti, amikor az árak tartósan, akár egy évtizeden keresztül is túlemelkednek számos nyersanyagnál.  

Mindezt a 2020–2021. közötti időszakban, az időjárási anomáliák, a Kínában az ASP utáni sertésállomány visszaépítéséből adódó megnövekedett importvolumen, a likviditási bőség és az állami beruházások folyamatos jelenlétététől megemelkedett építőanyagárak mellett a pandémia alatt kialakuló keresleti és kínálati sokkhatások következtében nehezen működő ellátási láncok és termelésleállások, a kínálati korlátok, a nyitással járó gyors keresletnövekedések, az élénkítő gazdaságpolitikák, valamint a zöldbefektetések erősödései eredményezték. Ezeknek köszönhetően egyebek mellett megemelkedtek a szállítási költségek, a nyersanyagárak, miközben a kereslet továbbélénkült.   

Fotó: Takarékbank

De a villamos energia is jelentősen drágulhat a jövőben. Az EU zöld célkitűzései miatt a szén-dioxid kvótákon keresztül 2022-ig akár 40-60 százalékos drágulással is számolnunk kell.   

A hitelintézet elemzése azt is kimutatta, hogy 2017-hez képest megközelítőleg 3000 forinttal nőtt egy heti átlagos bevásárlás összköltsége. Ezt az emelkedést a minimálbér-emelkedés ugyan lekövette, de a következő években további 21 százalékos élelmiszerár-növekedéssel kell kalkulálni, amit viszont a minimálbér már biztosan nem fog lekövetni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Elismert tenyésztők Hódmezővásárhelyen

„Az állattenyésztés a világ legszebb és legkreatívabb foglalkozása”– nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.