A fóti kertészet megálmodói és alapítói, Vargha Dorka és Forgács István 2008-ban szerezték meg kertészmérnök diplomájukat, szakdolgozatukat mindketten genetika és növénynemesítés témában írták. Az egyetem elvégzése után más munkahelyeken dolgoztak, de a barátságuk megmaradt. István az egyetem kötelékében doktoranduszként folytatta tanulmányait, és Celosia-fajtákkal végzett kísérleteket a genetika és növénynemesítés tanszéken. Vargha Dorka pedig az Agrárminisztériumban töltött több mint nyolc évet, és alkalmi jelleggel virágkötőként is dolgozott, esküvői dekorációkat készített.
Gyermekei születését követően Dorka úgy érezte, hogy új területen szeretné kipróbálni magát, az irodai munkát hátrahagyva új és izgalmas kihívásokra vágyott. A virágtermesztéshez külföldi tapasztalat adta az ötletet, és mivel Istvánnak éppen volt egy termesztésre alkalmas telke Fót külterületén, úgy döntöttek, hogy közösen vágnak bele a nem hétköznapi, izgalmas vállalkozásba.
Ismeretlen terep
Külföldi magazinokra és angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva írták össze, hogy mely növényfajokat érdemes termeszteni hazánkban, illetve melyek azok, amelyeket a holland tőzsdén árulnak, de itthon hiányoznak a virágpiacról. Abból indultak ki, hogy a hazai vágottvirág-nagykereskedések azért nem kínálnak ilyen választékbővítő, különleges és egyedi vágott virágokat, mert tartanak attól, hogy nem tudják eladni. Nem vállalják a kockázatot.
Döntésük az első években helyesnek bizonyult, hiszen miközben mindinkább kitapasztalták a fajok, fajták tulajdonságait, a termesztésükhöz szükséges körülményeket, azt is megfigyelhették, mi tetszik, mi eladható a piacon, és mit nem lehet itthon értékesíteni.
A telken minden munkát ketten, a családjuk és barátaik segítségével végeztek az ágyások kialakításától kezdve a fóliasátor állításán, az öntözőrendszer kiépítésén keresztül az első magvetésig, majd a palánták kiültetéséig. A mintegy négyezer négyzetméternyi területet agroszövettel borították. Közel hároméves küzdelmes munka kellett ahhoz, hogy az elképzelt műszaki háttér, az összes kiszolgáló épület és a hűtőkamra elkészüljön.
Az első évben 80-100 különböző faj, illetve fajta termesztésével kísérleteztek, a növényeket szakaszosan vetették, hogy áprilistól novemberig folyamatosan tudjanak szabadföldi vagy fólia alatt termesztett vágott virágot kínálni. A kiválasztott növények többsége a várakozásoknak megfelelően fejlődött, ám az első néhány virágpiaci alkalom során elmaradt a remélt érdeklődés. Néhány hét után azonban egyre többen felfedezték az újdonságokban rejlő lehetőséget, végül már az első évet sikerrel zárták.
Sokan tartottak attól, hogy ezeknek a „mezei” virágoknak a vázatartóssága elmarad a jól ismert fajokétól. Azonban aki egyszer is vásárolt, sosem csalódott, hiszen a külföldi nemesítőktől származó virágok kiváló minőségűek és nagyon tartósak.
Állandó kínálat
Az első néhány év után már munkatársakkal is bővülhettek, jelenleg négy állandó alkalmazottból áll a csapat. Időközben nagyon megszerették a „pagonyos” virágokat a piacon, törzsvásárlói kör alakult ki, igénylik a frissen szedett, helyi vágott virágot. Az elmúlt években a legnépszerűbb fajtákból a szakaszos vetés és ültetés révén állandó kínálatot tudtak tartani. A jelenleg termelt mintegy 120 fajból és fajtából a legkeresettebbek az Antirrhinum, a Celosia, a Cosmos, a Centaurea, a dáliák – ebből több mint 15 fajtát kínálnak –, a Digitalis, a Delphinium, a Papaver és a csak náluk kapható Ammi majus.
Ezeknek a fajoknak a hazai termesztése nem bizonyult gazdaságosnak és versenyképesnek az importból érkező virágokkal szemben.
Jelenleg továbbra is jellemzően hosszúnappalos, meleg- és fénykedvelő egynyári és évelő vágott virágokat termesztenek. A növények ültetési ciklusait és helyét decemberben és januárban precízen megtervezik, figyelembe véve az évelő növényállomány állapotát is. A Digitalis két évig marad az ágyásban, a Delphinium és a Solidago pedig több évig virágoztatható. A növényvédelem során törekednek az ökologikus szemléletre, ha csak lehet, elhagyják a vegyszeres megoldásokat.
Töretlen a siker
A vállalkozás sikeréhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a járványt megelőzően lendületesen bővült az esküvői dekorációval foglalkozó vállalkozók száma. Bár elsősorban a virágpiacon értékesítenek, lehetőséget adnak a telephelyen vásárlásra is. Sokan kedvelik, hogy a kertészetben választhatják ki a nekik leginkább tetsző virágokat. A szedést azonban nem engedik meg a vevőknek, mivel sok fajtának a hozama függ attól, hogy elágazásnál vagy tőben szedik-e le a virágot.
Külön szolgáltatásként, előzetes egyeztetés után esküvői dekorációhoz is készítenek csokrot vagy asztaldíszt az általuk termesztett virágokból, de helyszíni díszítést nem vállalnak. Egyre népszerűbbek a saját kiszerelésű, általuk is termesztett tasakos virágmagok, amelyek köszönőajándékként, egyedi címkézéssel is rendelhetők.
A koronavírus-járvány kitörésekor a virágpiac összeomlása őket is sokkolta, a lehetőségeket mérlegelve „pánikreakcióként” a szabadon álló ágyásokba salátát ültettek, a virágok termesztését pedig az eredeti tervek szerint folytatták. Webáruház indítását is tervezték, ám a kezdeti ijedtség után a virágpiac hamar a megszokott rend szerint üzemelt, ezért ők is visszazökkentek a régi kerékvágásba, a vágott virág értékesítése zavartalan volt, és a bevételük sem esett vissza. Sőt, sok új vásárlójuk lett, a külföldi szállítmányok elmaradása feléjük terelte az érdeklődőket, akik nagyon hamar rájöttek, hogy hazai virágokból ugyanolyan színvonalas és különleges csokrokat lehet készíteni, mint a drágán behozottakból, ráadásul az áru tökéletesen friss.
Külön utakon folytatják
A tavalyi idény kezdete, a járvány komoly kihívásokat görgetett a vállalkozás elé, amelyeket sikerrel vettek, ám a szezon vége is tartogatott nem várt nehézséget. Ötévnyi közös munka után István új vállalkozásba kezd, faiskolát alapít. A kertészetet Dorka viszi tovább, egy másik, az eredeti telekhez közeli másfél hektáros területen folytatja tovább a vágott virágok termesztését. Munkabírását, energikusságát és derűlátását jól mutatja, hogy a hűtőkamra már kész, az öntözőrendszer kiépítve, a növények pedig elültetve várják, hogy induljon az új virágszezon. Az időjárás azonban tavasszal nem kedvezett a növények fejlődésének, ezért az előző évekhez képest három-négy hét késéssel kezdheti az értékesítést. Idén új termékkel is megjelenik majd a piacon, mivel a vágott virágok mellett vágócserjéket is nevel. Különleges, kifejezetten vágózöldnek alkalmas Spiraea-, Cotinus-, Viburnum– és Cytisus-fajtákat ültetett, amelyekről a nyár folyamán már értékesíteni tud.