0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gyenge-közepes mézszezon

A napraforgó elvirágzása után lassan mindenhol befejeződik a méhek legeltetése. Az ország különböző területein gazdálkodó méhészek gyenge-közepes szezonról számoltak be.

Átlag alatti hozam Fejér megyében

Közepesen hozott a napraforgó, az akácról viszont nem tudtak eleget gyűjteni a méhek, mivel a tavaszi hideg miatt lassabban szaporodtak fel a családok, a szárazság pedig szintén megviselte őket, így kisebb teljesítményt tudtak nyújtani – mondta el a Fejér megyei Kapeller Zoltán, az OMME Sárbogárdi Szervezetének elnöke. Ez

családonként 6-8 kilogramm mézre volt elég.

Gondot okozott a Fejér megyei méhészeknek a méhatka, amely egyéb vírusos megbetegedésekkel is együtt járt. Nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben és minőségben ellenőrzött vegyszerek. Összességében közepes, illetve gyenge termést jeleznek előre a megyei méhészek.

Bőven adott a repce és a facélia Győr-Moson-Sopronban

A helyi repce és facélia mentette meg a Győr-Moson-Sopron megyei méhészeket – emelte ki Pánácz Tibor, a Fertőmenti Méhész Egyesület elnöke. A facélia talán még sosem eredményezett a térségben akkora mézhozamot, mint idén. A repce a megyében nagyon jó adottságokkal rendelkezik és ugyanez vonatkozik az akácra is. Hatalmas akácerdők találhatók Tét, Röjtökmuzsaj, Lövő, Iván, Újkér környékén, amelyeket szinte nem lehet túlterhelni méhlegeltetéssel.

Míg a repce jól-közepesen mézelt, akácból átlagosan 12 kilogrammot sikerült pergetni. Bár ez csak a harmada a megszokottnak, de

ahhoz képest, hogy háromszor is elfagyott, meglepően jó.

A soproni szelídgesztenye kiszámíthatatlan méhlegelő, idén csak pár kilót eredményezett.

A napraforgó vetésterülete jelentősen csökkent a megyében és egyébként is kiszámíthatatlan méhlegelőként. Előfordul, hogy kiadós, de ugyanúgy az is, hogy szinte semmit sem sikerül begyűjteni róla. Idén nehéz volt napraforgó-legelőt találni, és amit leltek, az sem mézelt megfelelően. Még nem fejeződött be a pergetése, de a méhész szerint jó, ha eléri az öt kilót.

A gyenge-közepes szezon utolsó reménysége még

a szolidágó vagy aranyvessző, amelyet a természetvédők irtanak, mivel invazív faj és természetes ellenség hiányában kiszorítja az őshonos növényzetet, méhészetileg azonban jelentős, mert nagyon alkalmas a betelelésre, vagyis a méhcsaládok télre való felkészítésére.

Virágzása négy hétig is eltart, ha jó az idő. Pánácz Tibor hétvégén indul a Hanságba az aranyvessző méhlegelőkre.

Ő is úgy véli, hogy korlátozottan érhetők el atka elleni szerek. Neki korábban évekig nem okozott gondot a betegség, de idén tavaszra igen.

Az akác csodát tett

Az akác Hajdú-Bihar megyében is „csodát tett”, de összességében ott sem ígér bő méztermést a szezon – tájékoztatott Veres Ferenc, a Berettyóújfalu és Vidéke Méhészek Egyesületének elnöke.

A hideg tavasz és a sok májusi eső miatt körülbelül három hetet csúszott az akác virágzása, és mivel azt szinte azonnal követte a napraforgó, amely ráadásul egybevirágzott, vagyis szinte ugyanabban az időben mézelt a különböző vetésterületeken, a méheknek nem maradt idejük felkészülni, megerősödni a kétféle virág nyitása között.

A repce eltérően, de összességében átlag alatt mézelt a térségben, az akác azonban kicsivel többet adott a szokásosnál, aminek köszönhetően nem kell aggódni amiatt, hogy kevés lesz a méz a boltokban vagy a piacokon.

Mostanra már csak a lucerna maradt a méhek etetésére helyben. A nektárt azonban el kell kezdeni pótolni cukorsziruppal vagy méhtakarmánnyal, hogy megfelelően erős állományokkal lehessen vonulni a télre. Természetes méhlegelőből ugyanis egyre kevesebb van a szárazság és a parlagfűmentesítés miatt.

Amit nem mindenki tud a méhekről

Zala megyében nincsenek jelentős méhlegelők, mivel a jellemző barna-agyagos erdőtalaj nem megfelelő számukra – mondta el Pető Zsolt, a Keszthelyi Méhész Egyesület elnöke. Még a hárs sem ad annyi nektárt, mint például Zselicen.

Tavaly gyenge volt, idén pedig még rosszabb a szezon.

Mivel nem kapott esőt a repce, 15-20 kilogramm méz helyett csak 4-et sikerült pergetni belőle. Napraforgóból pedig – a megye déli részének kivételével – még ennyit sem.

Pető Zsolt betegsége miatt már nem tart akkora állományt, amely gazdálkodásra lenne alkalmas, de továbbra is fontosnak érzi, hogy népszerűsítse a háziméhek jelentőségét. Mint mondja, talán kevesen tudják, mekkora kárt okoz a populációban

a szántóföldek évtizedek óta tartó vegyszerezése, amely nemcsak a gyakori eltűnésekben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy jelentősen lerövidült az egyedek élettartama, ami miatt nehezebb a családokat felerősíteni a gyűjtésre.

Pedig a méhek szerepe gazdaságilag is jelentős. Elég, ha arra gondolunk, hogy ha nincs méhcsalád telepítve a napraforgóhoz, átlagosan minden harmadik szem üres lesz, de a húshoz is sokkal drágábban jutnánk hozzá, ha nem poroznák be a méhek a lucernát.

Szerinte arról is viszonylag kevesen hallottak, hogy

a méhek virághűek, vagyis amíg a vadon élő beporzók egyik virágzó gyümölcsfáról a másikra szállnak, és emiatt nem feltétlenül végzik el a beporzást, a házi méhek addig gyűjtenek ugyanarról a fajtáról, ameddig nektárt ad.

Úgy véli, lehetne többet tenni az állomány megőrzésért, például célzott támogatásokkal motiválni a gazdálkodókat, hogy méhlegelőket vessenek. A facélia nemcsak jó mézelő, hanem emellett ellátja a termőföldet nitrogénnal.

Véleménye szerint 

az is jelentősen előmozdítaná a hazai háziméhállomány megőrzését, ha nemcsak a mézért, hanem a beporzásért, mint szolgáltatásért is bevételhez jutnának a méhészek.

Emellett az ágazatra fordított támogatás jobban hasznosulna, ha nem beszerzésekre, hanem az állomány méretére, a méhcsaládok számára irányulna, mivel az állami dotáció mindig torzítja a piacot.

Hiába vándoroltak

Kifejezetten rossz szezont zár Komárom-Esztergom megyében Simonné Venter Éva, a Turul Méhész Egyesület elnöke, aki kétszázharminc méhcsaládjával évről évre vándorol a virágszezonban. A repcével kezdték az évet, amely az esős időjárás miatt nem eredményezett jó hozamot, majd Tolnában találtak egy kis akácerdőt, amit azonban a hűvös időjárás miatt nem tudtak megfelelően kihasználni. Két-három napot tudtak csak igazából dolgozni a méhek, de az is „fázott volt”.

Facéliáért a Kis-Alföldre mentek, amely jól sikerült, a Fejér megyei napraforgó azonban a csapadékhiány miatt gyorsan elvirágzott. A pergetést még nem fejezte be, de úgy véli,

a ráfordított költségekhez és munkához képest nagyon kevés lesz az idei méztermése.

A környezetében ismert méhészkollégák hasonlóan jártak. Aki hárssal próbálkozott, az sem ért el jó eredményt, mivel az akáccal együtt ez a virág is elfagy. A térség méhészeinek mindig az akác jelent bevételt, a többi mézlegelő hozama csak a költségeket fedezi. Az időjárással azonban nem lehet mit kezdeni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu