Az Mmg Direkt agrárJogos kérdések című sorozatának következő részében a többi között ezeket, a kiskapuk bezárása céljából hozott intézkedéséket ismerteti lapunk állandó szerzője, dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.
youtube://v/XNfcPOpS_DM
Május 28-án hirdették ki az egyes agrártárgyú törvények, hétköznapi nevén az agrársaláta rendelkezéseit. A törvénycsomag 22 jogszabályt módosít az agrárium területén, a többi között olyan kiemelt témákban, mint a földforgalmi szabályozás, a termőföld védelméről szóló előírások vagy a jogszerű földhasználat szabályai.Mint a főtitkár a videóinterjúban elmondja, gyakori oka volt a jogvitáknak az elővásárlási jog visszaélésszerű megkerülése földek esetében.
Egy másik vitás, többféleképpen értelmezhető kérdés a vételár aránytalanságára vonatkozott. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a vételár aránytalanságának vizsgálatakor a jelzálog értékét is figyelembe kell venni.
A mezei leltár esetében is sikerült bezárnia egy kiskaput a jogalkotónak.
A korábbi gyakorlat szerint ugyanis a haszonbérleti szerződésben kikötötték, hogy a mezei leltárt nem a tulajdonosnak kell kifizetnie, hanem az új haszonbérlőnek. Ezért fordult elő gyakran, hogy ezekre a földekre nem jelentkezett rá senki. A jogalkotó azonban ezt visszaélésszerű magatartásnak tekinti, ezért került be a törvénybe, hogy a mezei leltárt minden esetben a bérbeadó köteles viselni. Cseh Tibor arra is mond példát az interjúban, hogy a haszonbérletek mellett miként „játszottak” az érintettek a cserével is, ami már inkább bújtatott adásvételnek volt tekinthető. Bár ez nem mostani változás, a szakértő itt hívja fel a figyelmet arra, hogy csere esetén a földhivatal és az agrárkamara is vizsgálhatja azt, hogy birtokösszevonási célú csere történt-e, mert ha nem, a csereügylet visszautasítható.
A változások érintették az osztatlan közös megszüntetését is.
Ma már egyértelműen kimondja a törvény, hogy aki a magasabb ajánlatot teszi, legyen az akár a legkisebb területtel rendelkező vagy a legidősebb földtulajdonos, az lesz az, aki bekebelezéssel megszerezheti az adott tulajdoni hányadot. Cseh Tibor András arra a garanciális szabályra is felhívja a figyelmet, hogy miként mentesülhet a bekebelezés alól a területi minimum alatti földdel rendelkező tulajdonos.
Az elmúlt időszak tapasztalata volt az is, hogy a mezőőri járulékot nem a jogalkotó szándékai szerinti formában használták fel az önkormányzatok. Az új jogszabály kimondja, hogy a helybéli gazdáktól befolyó mezőőri járulék csak és kizárólag a mezőőri őrszolgálat fenntartására fordítható. Az említett jogszabályok május végén jelentek meg a Magyar Közlönyben, többségük már hatályba is lépett.
A várható változásokat azonban érdemes már most megismerni. Mint a szakértő elmondja, a tulajdonjog és például a haszonélvezeti jog bejegyzése eddig is ügyvédkényszerhez volt kötve, ügyvédi ellenjegyzésre volt szükség. A változás szerint minden egyes jog és minden egyes tény bejegyzése ügyvédi ellenjegyzéshez lesz kötött, bár, ezen a rendelkezésen a végrehajtási rendelet még finomíthat. Változik a függőben tartás jogintézménye is, helyette egy új fogalmat kell megtanulni: a tulajdonjog-fenntartást.
Változik az állami nyilvántartás is, ami eddig többféle volt: a földhivatalok kezelték például a tulajdoni lapot, az erdészeti nyilvántartást pedig a kormányhivatalok egy másik szerve.
Az új jogszabály szerint a tulajdoni lapnak minden olyan adatot tartalmaznia kell, ami másik állami nyilvántartásban is szerepel. Ezzel kapcsolatban a főtitkár a Magosz véleményét is megosztotta, szerintük ugyanis nem feltétlenül szerencsés megoldás, ha emiatt több tízoldalasak lesznek a tulajdoni lapok. A Magosz partner lesz abban, hogy ezt a helyzetet a végrehajtási jogszabályban rendezzék.
A jogszabályok ismertetéséhez további gyakorlati példákkal szolgál videóinterjúnkban dr. Cseh Tibor András, aki válaszol egy konkrét kérdésre is, ami az mmg@magyarmezogazdasag.hu e-mail-címre érkezett. Ide továbbra is várjuk kérdéseiket, a tárgyba kérjük írják be: agrárjogos kérdések.