Back to top

Talajminőséget jelző gyomok, amik még zöldtrágyának is jók

A gyomokra a kiskerttulajdonosok többsége ellenségként tekinti, némelyik azonban jelenlétével a talaj állapotával kapcsolatban információs értékkel bír. Mások pedig, melyek kevéssé agresszívek, egyéb módon állíthatók a kertbarátok szolgálatába.

Növény, ami rosszkor, rossz helyen van

A gyomok tág tűrésű növények, melyek jól alkalmazkodnak a kedvezőtlen környezeti viszonyokhoz is, így általában nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken. Fejlődésüknek, vitalitásuknak köszönhetően gyorsan túlnőhetik a kultúrnövényeket, így azokat árnyékukkal, valamint gyökereik által elszívott tápanyagokkal hátráltathatják a növekedésben.

Gyom tehát minden olyan növény, mely az adott művelt területen nem kívánatos.
Az árva kelés is ideszámít, azaz egy kultúrnövény is lehet gyom.

Ezt sokszor tapasztalhatjuk a mezőgazdasági területeket figyelve. Gyakori látvány például a búza táblákban megjelenő napraforgó. Valószínűleg ezeken a helyeken előző évben napraforgó volt vetve, és az elszóródó magokból ez újra kikelt következő évben. Tehát bár a napraforgó kultúrnövény, lehet gyom is, mondjuk egy búza táblában.
Számos módszer alkalmas a gyomok elleni küzdelemhez: mechanikai, vegyi és agrotechnikai megoldásokat egyaránt. A gyomirtás helyett van, hogy elegendő a gyomszabályozás, azaz a gyomok kordában tartása...

convolvulus_arvensis.jpg

Az apró szulák jelenléte meszes talajra utal
Fotó: wikipedia

Talajminőséget jelző gyomnövények

Egyes gyomok jelenléte utalhat arra, hogy az adott terület talaja milyen tulajdonságokkal bír. Ennek köszönhetően információt kaphatunk a talaj sajátosságairól, de arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki.

Néhány vadnövény jelzi, hogy meszes, mész-szegény, vagy savanyú talajú a terület. Ha kertet tervezünk, akkor ezek az információk jól jönnek majd a dísznövények beültetésekor, mivel meszes talajra, így mészkedvelő növényeket válogatunk majd össze, melyek az adott helyen jól fejlődnek.

A harangvirágfélék (Campanula sp.), vagy a szarkaláb (Consolida regalis) jelzik: termékeny, humuszban gazdag a talaj, és enyhén meszes. A vadrepce (Sinapis arvensis), a pipacs (Papaver rhoeas), az árvacsalán (Lamium maculatum), valamint az apró szulák (Convulvulus arvensis) arról árulkodik, hogy talajunk meszes, humuszban gazdag és mély termőrétegű -ezen szintén jól lehet kertészkedni.
Ha csalán (Urtica sp.), fekete csucsor (Solanum dulcamara), fagy füstikefajok (Fumaria sp.) telepedtek meg nálunk, akkor enyhén savanyú, nitrogénben és vasban gazdag a kertünk talaja.
Ahol nagyon sok és kiirthatatlan a csalán ott túltrágyázásra is gyanakodhatunk. Ha műtrágyázzuk ezt a területet, akkor nitrogént már ne kapjon többet. A nitrogén túlsúly a növények fejlődését a vegetatív irányba tolja el. Azaz a növény zöld tömege fejlődik, de a virágzás és a terméshozatal ennek rovására megy.
Ha labodafélék (Atriplex sp.), vagy disznóparéj (Amaranthus sp.) költözik be hozzánk akkor nehéz, úgynevezett „zsíros” földünk van, ami jó termőképességű, jó vízgazdálkodású, de nehéz művelni kötöttsége miatt.

polygonum_aviculare.jpg

A madár keserűfű levegőtlen talajviszonyokat jelez
Fotó: wikipedia
A madár keserűfű (Polygonum aviculare), martilapu (Tussilago farfara), vagy a mezei zsúrló (Equisetum arvense) alkalmanként pangó vizes, levegőtlen területet jelez.
A tyúkhúr (Stellaria media) bár tavasszal csak rövid ideig van kertünkben annál nehezebb kiirtani, ami miatt a frissen kelő zöldségek között, vagy a fűmagvetésben felütve a fejét okoz komoly károkat azzal, hogy elnyomja a kultúrnövényeket. Jelenléte szintén humuszos, jó tápanyag-ellátottságú területet jelez.
Némely nem agresszív gyomok még jót is tehetnek a kertünknek. A kerek repkény (Glechoma hederacea), vagy a kövér porcsin (Portulaca oleracea) a fák alatt elriasztanak néhány kártevőt, amellett árnyékolják a talajt. Az így nehezebben szárad ki, valamint más invazívabb gyomok megtelepedését is gátolják jelenlétükkel.

A csalánt érdemes beleforgatni a talajba, így annak nitrogéntartalmát megőrizhetjük kultúrnövényeink számára.

A gyomok zöldtrágyák is lehetnek

Tavasszal a tyúkhúr és más magról kelő gyomok serege jelenhet meg kertünkben. Ezeket kapálással mindaddig rendszeresen irtanunk kell, amíg a kikelő zöldségnövényeink akkorára cseperednek, hogy már azok képesek elnyomni a gyomokat, növekedésükkel felül kerekednek rajtuk. Mivel ilyenkor fontos a rendszeres gyomlálással kombinált talajművelés, az ekkor kikapált gyomokat nyugodtan beleforgathatjuk a talajba, hiszen ott lebomlásukat követően újra tápanyagokat szolgáltatnak kultúrnövényeinknek.

urtica_dioica.jpg

A csalán nitrogén jelző, zöldtrágyaként is használható
Fotó: wikipedia
Amennyiben a gyomok már virágoztak, és magokat tartalmaznak terméseik akár csak zölden is, akkor már gyűjtsük össze a gyomokat és hordjuk el a területről, mert beforgatásukkal csak tovább fokoznánk kertünk gyomfertőzöttségét.

A szintén nem magzó-korban lévő gyomokat felhasználhatjuk (a fűkaszálékhoz hasonlóan) a fáink körüli tányérok talajának takarására. Ez jó hatású az ott magról kelő gyomok ellen - fény hiányában elpusztulnak a gyommagoncok -, és a talaj vízkészletét is jobban megőrzi ai így takart talaj.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Segítsük a szívogató kártevők ellenségeit

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg a kertészkedők életét. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Csak látszólag egynyáriak: teleltessünk át paprikát, paradicsomot…

Egyes növények eredeti élőhelyükön, vadon élőként évelők, de kerti növényként egynyáriak. Ennek oka, hogy ha a géncentrumuk trópusi, ott évekig jól elvannak, nálunk a téli fagy azonban megöli őket. Így lesz egy eredetileg évelőből nálunk egynyári. Ez azért érdekes számunkra, mert ennek ismeretében akár átteleltethetünk paradicsomot, vagy paprikát esetleg muskátlikat is...

Itt az utolsó fűnyírások ideje!

A fűnyíró gépek szinte minden kertes háznál megtalálhatók, és tavasztól őszig elég sokszor használjuk is ezeket. Füvet nyírni mindenki tud – elvileg, ám van néhány tipp amit érdemes megfogadni a fű és annak gondozójának biztonsága érdekében… Az utolsó őszi vágások szakszerűsége pedig igen fontos!

Ültessünk bátran tojásgyümölcsöt!

A kelet-indiai származású tojásgyümölcs vagy padlizsán még mindig inkább zöldségkülönlegességnek számít, bár már régóta ismert hazánkban. Származási helyének megfelelően melegigényes növény, és viszonylag érzékeny több más környezeti tényezőre is, mégis eredményesen termeszthetjük szabadföldön és tavaszi hajtatásban.

Ültetőkosaras támfalakkal áthidalható a lejtő

A tereprendezés az egyik elsődleges feladat a kerttervezésnél. Lehetséges, hogy a kert szintkülönbségei miatt szükségünk lesz támfalak kialakítására is. A számtalan megoldás közül az ültetőkosaras, vagy más néven virágvályús támfalak egyszerűen és gyorsan kivitelezhetők.

Gyepet, de gyorsan: gyepszőnyeg és hidrovetés

Ha nem szeretnénk feláldozni a kertben töltött időt azzal, hogy magról egybefüggő, zöld gyepszőnyeget neveljünk, gyorsan megvalósíthatjuk ezt gyepszőnyeg telepítésével. A gyepszőnyeg leterítése csupán gyomirtást követő rövid talajelőkészítést igényel, ami saját kezűleg is elvégezhető. De jó módszer még a hidrovetés is...

Újra kinyílik a Főmenü konyhája

Második évaddal indult a népszerű gasztroműsor, a Főmenű, amelyet most is Széll Tamás Michelin-csillagos séf fémjelez, viszont ezúttal új műsorvezető és főző társ szegődött mellé, aki új lendületet ad a fogásoknak.

Elfeledett zöldségnövényeink: most is vethető még a tarlórépa

Több olyan zöldség is van, melyek nagyon egyszerűen termeszthetők, különösebb gondozást sem igényelnek, ám változó világunkban mégis elfelejtkeztünk róluk. Ilyen a tartórépa, a "multifunkciós" amaránt, de már pasztinákkal is ritkán találkozunk feldolgozatlan formában...

A pettyesszárnyú veszedelem

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti a Drosophila suzukii. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.