– A koronavírus-járvány kitörését követően, az éttermek bezárásával jelentősen lecsökkentek a jellemzően nyugat-európai kiszállításaink.
Ennek megfelelően csökkenni kezdtek a felvásárlási árak – mondja Tapasztó Sándor. – Bár a hűtőházaink meglehetősen telítettek, szerencsére nagy hűtőkapacitással rendelkezünk, nem kellett bérhűtéshez folyamodnunk. A készlet-felhalmozódás tehát átmenetileg megoldott, főként a drágább termékek, húsrészek (amiknek fő felvásárlója eddig a HoReCa-szektor volt) vannak készleten.
A határzár miatt és a külföldi felvásárlói piac visszarendeződéséig a hazai értékesítés felé is nyitottunk.
A VADEX Zrt.-nek időközben elkészült egy feldolgozóüzeme, ahol grillkolbásztól a hamburgerpogácsán át a pástétomig mindenféle késztermékeket készítenek, remélve, hogy a hazai fogyasztók körében egyre kelendőbbek lesznek ez a konyhakész áruk, áthidalva ezzel az export befagyását.
– Általánosan azt lehet mondani, hogy a vadászati idény kezdete után (március) elsőként az olasz piac nyit a késztermék-felvásárlásra – ez idén elmaradt. Szeptembertől egészen karácsonyig pedig a német, osztrák és Benelux államok felvevőpiaca élénkül fel, különös tekintettel a bőgő gímbika húsára, ami Magyarországon egyáltalán nem keresett termék.
A túltelített piac lenyomta a lőtt vad árát
A HoReCa-szektor nyitásától függetlenül nem mondható, hogy visszaállt a rend a felvevő- és külkereskedelmi piacon. A partnerek óvatosak, csak kis mennyiségben rendelnek, és azok a vendéglátóegységek, akik alig élték túl a bezárást, nem vadhúsrendeléssel kezdik el talpra állásukat.
De nem csak ez jelenti a problémát a lőtt vadhús értékesítésével kapcsolatban. A vadászatra jogosultak nem tudtak számolni a határzárak miatt az áprilistól induló, őzbakvadászatból származó külföldi bérvadásztatás bevételével, miként a szeptemberi bőgés idején, a gímszarvasbika-elejtés bevételével sem.
– A hiányt ugyan alacsonyabb áron, hazai vadászok bérvadásztatásából kívánták valamelyest pótolni a vadásztársaságok, ennek megfelelően a lőtt vad értékesítési árában kívánták emelni a költségeket.
Eközben az országban ragadt készletek telítődtek, és egy esetleges újabb hullám miatt mindenki kénytelen tárolni a készterméket. A kereskedő viszont nem szívesen veszi meg az egyévesnél több szavatossági idejű terméket (3 év a vadhús szavatossági ideje), legfeljebb csak nagyon nyomott áron.
ASP – vaddisznóhús-hiány
Az évek óta tartó afrikai sertéspestis a vaddisznóhús mennyiségét és értékesítési árait külön befolyásolta.
Jelentős mennyiségkiesés tapasztalható a piacon, körülbelül 30-40 százalékos a lőtt vaddisznóhús-csökkenés.
Márpedig hazánkban ez a vadhús a legkeresettebb a fogyasztók körében, elsősorban a könnyű elkészíthetősége miatt.
–Az ASP-vel fertőzött területen teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból terítékre hozott egyed testét ártalmatlanítani kell. A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból elejtett egyedek egy részét, kizárólag negatív virológiai (PCR) eredmény birtokában, a vadászatra jogosult magánfogyasztásra mint végső fogyasztó, a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse.
A magas vagy közepes kockázatú területen a vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból elejtett vaddisznó testeket felhasználhatja, értékesítheti.
Magas kockázatú területen a felhasználáshoz a negatív virológiai (PCR) eredményt minden esetben meg kell várni. A magas kockázatú területről a terítékre hozott vaddisznók teste a negatív eredmény birtokában is csak magyarországi rendeltetési helyre szállítható, továbbá a test, vagy az abból származó hús és egyéb termék, kizárólag Magyarország területén kerülhet forgalomba.
A gyakorlat mégis az, hogy ezeken a kockázati besorolású területeken is inkább leadják a megsemmisítőbe a sok esetben teljesen egészséges vaddisznót a kártalanítási összeg fejében (ezáltal fix bevételt könyvelhetnek el a vadásztársaságok), minthogy értékesítenék azt. Ezen okokból kifolyólag keletkezett az a 30-40 százalékos vaddisznóhús-hiány a piacon – ismerteti Tapasztó Sándor.
Nemcsak primőr termék, de bioélelmiszer is
Hazánk a mai napig vadászati nagyhatalomnak számít, így a magyar vadhús primőr terméknek tekinthető. Rendkívül egészséges élelmiszer, ásványi anyagokban – kalcium, magnézium, foszfor, vas –, fehérjében gazdag és kevés a zsírt tartalmaz. Mégis privilegizált húsféleként gondol rá a társadalom magas árából adódóan, emellett nehezen elkészíthetőnek tartják, pedig semmi különleges eljárásmódot nem igényel.
Nyugat-Európában – ahol több az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mértéke, mint Közép-, Kelet-Európában –, például Németországban a vadhúsforgalmazók kifejezetten ügyelnek arra, hogy a csomagoláson fel legyen tüntetve a vevők számára, az adott termék vadaskertben tenyésztett állatból, vagy a természetben elejtett vadból származik.
Az utóbbi típusú termékek ára magasabb, mondván bio jellegű élelmiszernek minősül.
Már több kampány is elindult a vadhúsfogyasztás népszerűsítésének céljából, ennek egyik élharcosa az idén szeptember 25-én induló, hazai rendezésű vadászati világkiállítása, ahol a rendezvény ideje alatt a szervezők külön figyelmet fordítanak a vadhúsfogyasztás ösztönzésére, népszerűsítésére. A fogyasztók a vadhúst félkész termékként vagy akár konyhakész termékként szívesebben fogják megvásárolni, amit a VADEX Zrt. a jövőben szeretne eljuttatni az élelmiszerboltokba.