Back to top

Így szaporítsunk nyáron rózsákat, díszcserjéket...

A legtöbb díszcserje, sőt a rózsák is éppen nyáron mutatják legszebb arcukat. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk belőlük magunknak. "Növényt lopni nem bűn" tartja a mondás, ami nem igaz, de szerencsére egy hajtásdarabból is nevelhetünk újabb egyedet így a "kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad" - a mondásoknál maradva...

MMG - Így szaporítsunk nyáron rózsákat, díszcserjéket

Nyári növényszaporítási módok

Azt, hogy egy-egy növény milyen eséllyel gyökereztethető meg az alább leírt módszerekkel, nehéz megjósolni, mivel egyes fajoknak közel 100 százalékos az eredése, másoknál a gyökeresedés esélye a leghozzáértőbb gondoskodás mellett sem éri el a 10 százalékot. Azért persze annyira nem rossz a helyzet, hiszen a kertjeinkben élő növények nagy többsége a viszonylag könnyen gyökeresedők közé tartozik, hiszen ha nem így lenne, akkor nem tudtak volna dísznövényként a kertészeti kultúrában elterjedni. A most bemutatott szaporítási módok vegetatív szaporítások, azaz az anyanövénnyel teljesen megegyező tulajdonságú egyed lesz a szaporított növény.

Tőosztás

Az évelő, lágyszárú növények között a tőosztás a leggyakoribb szaporítási mód, de egyes sarjképződésre hajlamos díszcserjéknél is alkalmazható ez a módszer. Tőosztáskor a szaporítás sikerére nagymértékben számíthatunk, hiszen itt olyan növényi részt választunk le az anyatőről, ami már rendelkezik gyökerekkel, tehát már "kész", önálló életre képes növényről van szó.

Az egyedüli, amivel hiba csúszhat számításainkba az az, hogy a nyár nem a legideálisabb időszak a növények átültetésére, hiszen meleg van, a növények pedig teljes lombban vannak, ami megnövekedett párologtató-felületet is jelent egyben.

A tavaszi, nyár eleji virágzású évelők tőosztásának optimális ideje augusztus-szeptember, az őszi virágzásúaknak pedig a tavasz. Ám ez az optimális időszak nem jelenti azt, hogy ettől eltérő időben nem járhatunk sikerrel, csak a gondozásukra kell egy kicsit jobban odafigyelni. Fontos, hogy egy olyan darabot emeljünk ki az anyatő mellől, megfelezve akár a tövet, amelynek jól fejlett gyökérzete is van. Ezt ezután átültetjük az új helyére.

Eleinte rendszeresen öntözzük, és jót tesz, ha a leveleit ültetés után megritkítjuk. Ha nagy felületű levelei vannak, akár ollóval meg is felezhetjük azokat, hogy a kiásáskor sérülő gyökereknek, amíg nem regenerálódtak, kisebb lombfelületet kelljen ellátniuk vízzel és tápanyagokkal.

Amikor a növény új levelet hoz, akkorra szervezetében visszaállt a rend, gyökerei regenerálódtak, és ha nem valamilyen nagyon vízigényes fajról van szó, ekkor a rendszeres öntözések számát is csökkenthetjük.

vesszo.jpg

Félfás hajtások, amikből dugványt lehet vágni.
Fotó: Nagy Z. Róbert
Félfás hajtásdugványozás

Ha a szaporító részt még gyökeresedés előtt választjuk le az anyanövényről, akkor dugványnak, ha gyökeresedés után, akkor bujtványnak nevezzük.

A dugványozásnak számos változata van, ám mindegyikre igaz, hogy a párás környezet nagyon fontos ahhoz, hogy a növénydarab vágási felületén a hegszövet (kallusz) minél hamarabb megjelenjen, hiszen a gyökerek is ebből törnek majd elő.

Míg a fásdugványozás ideje lombhullás után ősszel, kora télen esedékes, és tavasszal indul meg a gyökeresedés, addig a zöld és félfás dugványok vágása nyáron történik. Gyökereztetésre olyan vesszőket válasszunk, melyek már kissé keményebbek, úgynevezett félfás állapotban vannak, de idei, friss hajtások. A teljesen zsenge hajtások is alkalmasak zölddugványozásra, csak ezek sokkal érzékenyebbek a biztosított körülményekre: magas páratartalom, állandó nedvesség, minél egyenletesebb 20 °C feletti hőmérséklet stb.

dugvany.jpg

Készre vágott félfás dugványok
Fotó: Nagy Z. Róbert

A zöld-, és félfás dugványok mérete 6-10 centiméternél ne legyen hosszabb. Vágásuknál ügyeljünk arra, hogy legalább 3-4 levelesek legyenek, hiszen a levelek alatti alvórügyeknek fontos szerepük lesz a későbbiekben a növekedés megindulásakor. Alsó részéről távolítsuk el a leveleket, hogy a gyökereztető közegbe a dugványtalpon kívül semmilyen zsenge növényi rész ne maradjon.

A dugvány talpát közvetlenül egy levél alatt, azaz egy csomósodási pont, nódusz alatt vágjuk el. A dugványon levő leveleket ritkítsuk meg csökkentve a párolgást, a nagyobb leveleket ollóval felezzük le. Ez azért is lényeges, mert így nem árnyékolják annyira a talajt, ami könnyebben felmelegszik.

rozsa.jpg

A rózsáról olyan dugványt vágjunk, amin volt, vagy van virág.
Fotó: Nagy Z. Róbert
A dugványok talajául szemcsés homokot vagy perlitet használjunk. Öntözni érdemes valamilyen gomba-, és baktériumölő vegyszeres vízzel, hiszen a friss vágási felületek érzékenyek a kórokozókra. A dugványokat 2-3 centiméter mélyen tűzzük a talajba, majd tövükhöz szorítsunk az ültető közegből. Az egész szaporító ládát helyezzük egy félárnyékos helyre, fóliával, vagy kertészeti hálóval lefedve. Előbbi előnye, hogy biztosan párás alatta a környezet, de könnyen befülledhet, nagy melegben kritikusan magasra szökhet fel a hőmérséklet alatta, ha nem figyelünk oda. A háló kevésbé tartja a párás mikroklímát, de a befülledés veszélye nem áll fenn.

A lényeg tehát, hogy a dugványokat árnyékoljuk, de teljesen ne fosszuk meg a fénytől, hiszen ameddig nem kezdenek hervadni, addig a fény kedvezően hat a gyökeresedésükre. Talajuk ne száradjon ki teljesen.

A dugványozás sikerére utal, ha pár nap múlva a levelek kisimulnak, később pedig - ha új hajtások jelennek meg a dugványokon - az már erős gyökérzetre utal. Ekkor minél előbb ültessük át kis növényeinket, mivel a szaporító közegben többnyire tápanyag nem lévén, ha sokáig maradnak benne, egy idő után hiánybetegségek jelennek meg rajtuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.

A kínai galagonya

Egyre többen keresik a gyógyhatású gyümölcsöket, amelyek fontos táplálkozási kiegészítők. Megjelent a hazai termesztésben a homoktövis, a fekete berkenye, az utóbbi évtizedekben nagy területen telepített bodza, vagy éppen a viszonylag új goji bogyó is gyógyhatású növényként. A kínai galagonya itthon még alig ismert, noha alternatív gyümölcskultúraként hazánkban szinte mindenütt megél.

Természetesen szépek

Az évelő díszfüvek évek óta nagyon kedveltek, szívesen ültetik a kertbarátok, kerttulajdonosok, és a kerttervezők is előszeretettel dolgoznak ezzel a növénycsoporttal magánkertekben és közterületeken egyaránt. Tág tűrőképességük, változatos színeik és formáik miatt sokrétűen használhatók. A vegyes, a biodiverz és a természetközeli kertek trendjével párhuzamosan népszerűségük várhatóan tovább nő.

Együtt a zöld jövőért

Nagyszabású kertészeti kiállítást és konferenciát szervezett a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. A szeptember 7-8-án megtartott esemény a faiskolai ágazat tevékenységének bemutatásával a lehető legszélesebb körű piaci áttekintésre törekedett, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Segítsük a szívogató kártevők ellenségeit

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg a kertészkedők életét. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Csak látszólag egynyáriak: teleltessünk át paprikát, paradicsomot…

Egyes növények eredeti élőhelyükön, vadon élőként évelők, de kerti növényként egynyáriak. Ennek oka, hogy ha a géncentrumuk trópusi, ott évekig jól elvannak, nálunk a téli fagy azonban megöli őket. Így lesz egy eredetileg évelőből nálunk egynyári. Ez azért érdekes számunkra, mert ennek ismeretében akár átteleltethetünk paradicsomot, vagy paprikát esetleg muskátlikat is...

Itt az utolsó fűnyírások ideje!

A fűnyíró gépek szinte minden kertes háznál megtalálhatók, és tavasztól őszig elég sokszor használjuk is ezeket. Füvet nyírni mindenki tud – elvileg, ám van néhány tipp amit érdemes megfogadni a fű és annak gondozójának biztonsága érdekében… Az utolsó őszi vágások szakszerűsége pedig igen fontos!

Virághagyma-hiány várható

Nyár elején röppent fel első ízben a hír azzal kapcsolatban, hogy a tavaszi hagymások szaporítóanyagából nem lesz elég. A National Garden Bureau nonprofit szervezet által, a termelők bevonásával végzett felmérés szerint is hiány várható.

Ültessünk bátran tojásgyümölcsöt!

A kelet-indiai származású tojásgyümölcs vagy padlizsán még mindig inkább zöldségkülönlegességnek számít, bár már régóta ismert hazánkban. Származási helyének megfelelően melegigényes növény, és viszonylag érzékeny több más környezeti tényezőre is, mégis eredményesen termeszthetjük szabadföldön és tavaszi hajtatásban.