Back to top

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.

Azt találták, hogy

a koronavírus-világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára,

amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re. Ezzel szemben a bozóttüzeknek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, lehűtötte a Földet néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal.

"Egyáltalán nem a Covid-19 volt a klímaváltozás fő mozgatója, hanem az Ausztráliában tomboló bozóttüzek" - idézte a Fasullót a The Guardian brit napilap honlapja.

A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány megvilágítja, hogy milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő-és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére.

A hatalmas tüzek oly sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.

"Kutatásunk megmutatta, hogy a regionális bozóttüzek hatása a globális klímára jelentős lehet. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén" - magyarázta Fasullo.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Megmentették a kihalástól az ausztrál sávos bandikutot

A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot. Ez az első eset, hogy Ausztráliában az állat védettségi besorolása vadonban kihaltról veszélyeztetettre változott.

Éjjel és holnap érkezik csapadék

Átalakul időjárásunk, lehűlés jön, pénteken nagy területen jelentős csapadékkal. Az esőre nagy szükség van, a talaj termőrétege szinte országszerte igen száraz, a kelésben lévő, vagy éppen kikelt repce szomjazza a csapadékot.

Csaknem kilenc tonna hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán

Csaknem kilenc tonna, összesen 1256 zsák hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán, a rekord mennyiségű hulladékot a programon részt vevő csapatok a folyó Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán négy nap alatt gyűjtötték össze - tudatta az eseményt szervező Termeszetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Sok a hagyma, alacsony az ára

Európában jelenleg túlkínálat van a piacon vöröshagymából. Ráadásul nemcsak sok a termés, hanem az átlagos hagymaméret is túl nagy az elmúlt időszak csapadékos időjárása következtében. Sok hagymatermelő így magasabb termésátlagot ért el hektáronként, mint a korábbi években.

Marad az érési folyamatoknak kedvező idő

Tartósan fölöttünk elhelyezkedő anticiklon alakítja időjárásunkat, ezért a napos, napközben meleg időben jól lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal. Ugyanakkor már több, mint egy hete egy csepp eső sem esett az országban, és az elvetett repce számára nagyon hiányzik a nedvesség. Számottevő változás az előttünk álló egy hétben nem valószínű.