0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

Utána, 2004–2006 között egy tejelőtehén-farmokra szakosodott vállalat kelet-európai régióért felelős igazgatója volt. Szakterülete a technológiai tervezés és megvalósítás, európai projektek megvalósítása, főképpen az állattenyésztésben, azon belül is a szarvasmarha- és a juhtartásban. Több gazdanapot szervezett. Néhány hónappal ezelőtt vehette át államtitkári megbízatását. Beszélgetésünk során áttekintettük a mezőgazdaság helyzetét Erdélyben, illetve hogy mit tehet a szaktárca a kis- és középgazdaságok fellendítése érdekében.

Államtitkár úr, miként fogadta a nevesítést?

– Megtisztelő, hogy az RMDSZ felkért erre a megbízatásra. Azzal kerestek meg, hogy szükség van olyan szakemberre, aki az elmúlt évtizedekben az állattenyésztő szakmában dolgozott, rálátása van az erdélyi, a székelyföldi mezőgazdaságra, és eddig is próbált segíteni az erdélyi gazdáknak. Örömmel vállaltam el a megbízatást, hiszen eddig is próbáltam minél több ötletemet valóra váltani ezen a szakterületen.

Remélem, hogy nagyobb terem lesz, nemcsak az erdélyi, hanem a romániai gazdák életén javítani.

A minisztériumban az állattenyésztéssel, az állatnemesítéssel foglalkozom államtitkárként, és minden olyan pályázati kérdés is hozzám tartozik, ami az állattenyésztőket érinti. Pozícióm feljogosít arra is, hogy minden hozzám forduló gazdán, egyesületen segítsek, vagy, ha szükséges, útbaigazítást nyújtsak.

Tudomásom szerint országos agrár­stratégia készül, amiben a szaktárca kijelölné a fontosabb területeket, amelyeken uniós alapokra lehet pályázni. Mit részesítenének elsőbbségben?

– Egyelőre közzétettük a minisztérium honlapján a 2021–2022-es költségvetés elfogadásáig tartó, úgynevezett átmeneti időszakban kiírandó pályázatokat. Nekünk, elsősorban erdélyi gazdáknak az az érdekünk, hogy a támogatások felkarolják a kis és közepes gazdákat, ugyanis Erdélyben a földrajzi adottságok miatt nem lehet nagy szántóföldi gazdaságokat létrehozni. Szerencsénk, hogy az EU pályázati kiírásaiban is előnyösen pontozzák a kis- és közepes gazdákat, vagyis nagyobb eséllyel pályázhatnak mondjuk gazdaságfejlesztésre, mint a nagygazdaságok tulajdonosai. Tudni kell, hogy Erdélyben a gazdák nagy része, 85–90 százaléka kis- vagy középgazdasággal rendelkezik, ellentétben a moldovai vagy havasalföldi gazdaságokkal, ahol több százezer hektáros vállalkozások is vannak. Csak ezt a lehetőséget kell kihasználni.

Van előrelépés, hiszen különböző gazdaszervezetek is szorgalmazzák, hogy a kistermelők zárkózzanak fel az uniós követelményekhez, tegyék rendbe a gazdaságaikat és hozzanak létre mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemeket. Mit lehet tenni azért, hogy végre látványosan fejlődjön az erdélyi gazdatársadalom?

– Valóban vannak jó kezdeményezések. Össze kell fogni. Több találkozón is hangsúlyoztam, hogy közös stratégiát kellene kidolgozni, amiben a helyi termékeket mint márkát helyezik előtérbe. Mindegy, hogy ezt székelyföldinek, erdélyinek nevezik, vagy más területhez kötik.

Olyan tejfeldolgozó és húsipari egységeket kellene létrehozni, amelyek egy-egy bejegyzett terméket helyeznek előtérbe.

Szerencsére van már példa erre. Ezt tartom követendő és járható útnak. Ezzel az egy-két termékkel kell helytállni a hazai és a nemzetközi piacon. Nekünk, erdélyi kis- és nagygazdaságoknak nem a multinacionális nagy cégekkel kell felvennünk a versenyt. Nem is lehet. A helyi terméket helyi felvásárlóknak kell ajánlani.

Párlat- és pálinkaverseny Csíkszeredán

Első alkalommal rendez nemzetközi párlat- és pálinkaversenyt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE). Idén nyáron üzleti és egyéni kategóriában is versenybe szállhatnak a Kárpát-medencei magyar párlat- és pálinkakészítők az arany minősítésért.

Az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny – Erdély – Csíkszereda, 2021 névre keresztelt rendezvény elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire.

– A versenyen részletes visszajelzést kapnak a pálinkakészítők az általuk nevezett minták érzékszervi tulajdonságairól, amit kiemelkedő nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező italminősítők készítenek el” – mondta el tudósítónknak Becze István, az SZGE elnöke. Mint hozzátette, fontos szempont volt, hogy a versennyel fellendítsék a vállalkozói szférát, növeljék a pálinkakészítők kereskedelmi lehetőségeit, valamint hogy minőségi termékek előállítására motiválják a pálinkafőzőket.

A párlat- és pálinkaversenyre két kategóriában nevezhetnek az érdeklődők. Az üzleti kategóriában a párlatot és/vagy pálinkát előállító és/vagy forgalmazó üzleti vállalkozások jelentkezését várják, az egyéni kategóriában pedig a párlatot előállító magánfőzők vagy bérfőzdében előállíttató magánszemélyek nevezhetnek.

A helyi és magyarországi jelentkezők mellett nagy mértékben számítanak a többi Kárpát-medencei magyar vállalkozó és magántermelő nevezésére is.

– Ritkán adódik a lehetőség, hogy magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és más külhoni magyar párlatok, pálinkák versenyezzenek az arany minősítésért. Mi is kíváncsian várjuk a határon túliak jelentkezését – tette hozzá Becze István. A versenyen csak azokat a párlatokat és pálinkákat fogadják el mintának, amelyek megfelelnek a verseny részletes előírásainak.

A nevezési határidő 2021. június 11., déli 12 óra, a nevezett minták érzékszervi minősítésére pedig 2021. június 18–19-én kerül sor. A versenyre szánt mintákat a következő címre kell beküldenie a versenyzőknek: Csíkszereda, postai irányítószám: 530103, M. Eminescu utca, 2/A., Hargita megye, Románia. A mintákat személyesen is le lehet adni hétfőtől péntekig 8–16 óra között, ugyanezen a címen.

További részletek és a versenyszabályzat a verseny weboldalán található (akovita.ro), illetve az SZGE Facebook-oldalán (facebook.com/SzekelyGazdaszervezetekEgyesulete) is olvashatnak a versenyről az érdeklődők.

Az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny – Erdély – Csíkszereda, 2021 főtámogatója Magyarország Agrárminisztériuma. A verseny megszervezését a Pálinka Nemzeti Tanács, Hargita megye és Csíkszereda város intézményei és más szakmai szervezetek és cégek segítik.

Előbb kimondott egy szót: összefogás. Ezt több gazdaszervezet is támogatja, de valahogy nehezen mozdulnak a gazdák.

– Pedig most igazán lenne rá alkalom, hiszen vannak olyan pályázati kiírások, amelyek kifejezetten előnyben részesítik a gazdaszövetkezeteket. Például,

ha magáncégként vagy kistermelőként pályáznak, akkor alig felét kapják a lehetséges támogatásnak, míg szövetkezetek esetében a támogatás intenzitása elérheti a 90 százalékot.

Tehát ebben is előnyt jelentene, ha közösben gondolkodnának, és ha közös stratégiát alakítanának ki. Ez minden szempontból előnyös, akár az inputok beszerzése és az output, az értékesítés szempontjából is. A beszerzésnél nem mindegy, hogy egy régióban 4 ezer tonna vagy 150 tonna műtrágyát rendelnek. A termékek értékesítésekor se mindegy a felkínált mennyiség. Árban és kiszállítási időben teljes másként állnak hozzá a gyártók és a felvásárolók is. Azt sem kellene elfelejteni, hogy minőséget csak úgy lehet termelni, ha pályázunk, ha beruházunk a technológiába. Akkor az európai piacra is tudunk termelni.

Szorossá vált a magyarországi és a romániai gazdatársadalom kapcsolata, annak köszönhetően, hogy a magyar agrártárca felkarolta, támogatja a falugazdász-hálózat Erdélyre való kiterjesztését, azonkívül számos közös gazdaeseményre is sor került az évek során. Ezt a lendületet megtörte a világjárvány, de most, az enyhülésével érdemes lehet elgondolkodni a kapcsolatok élénkítésén.

– Még korábban meghívott minket Nagy István miniszter úr, aminek többen is szerettünk volna eleget tenni a minisztérium képviseletében, azonban a járvány ezt meghiúsította.

Románia és Magyarország partneri viszonya rendben van. Valóban, a falugazda-szervezetek megjelenése ennek a legjobb példája.

Ezek a gazdaszervezetek megállják a helyüket, teszik a dolgukat: tájékoztatnak. A kisgazdáknak van mit tanulni mástól és egymástól. A magyar szaktárca támogatásának fontosságát abban látom, hogyha bármilyen gonddal találkoznak az erdélyi magyar gazdák vagy gazdaszervezetek, van, akinél kopogtathatnak. De ez a romániai minisztériumra is érvényes.

És valóban, a szakmai tapasztalatcse­rék szintén mindkét félnek sokat számí­ta­nak. Elmondhatom, hogy néhány sajátos mezőgazdasági élelmiszeripari termékkel már a nyugati piac kapuján is kopogtatunk. Úgy érzem, hogy a következő években ennek még nagyobb teret kell szánnunk.

Az utóbbi 2 év egy kicsit visszafogta a kapcsolatainkat. Nem voltak kiállítások, termékvásárok, közös gazdanapok, találkozók. Ezeket kell gőzerővel újraszervezzük.

És továbbra is a helyi termékek forgalmazására kell összpontosítanunk. Természetesen fontos a minőség is, hiszen bemutatkozhatunk hangzatos reklámokkal, de a kézzelfogható promóció a minőség. Ha teret hódítanánk nyugat felé, akkor megfelelő raktárkészlettel is rendelkeznie kell a gazdáknak. Ezért is érdemes pályázni: feldolgozó és tároló létesítésére.

A teljes átmeneti időszakban 3,26 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Az elszámolási határidő 2025. december 31. Dolgozunk a pályázati feltételek könnyítésén és szükségletekhez igazításán. A feltételek adottak.

Adrian Oros miniszter úr is támogatja a román–magyar közeledést a szakterületen. Minden lehetőség adott, csak ki kell használnunk őket, mindannyiunk boldogulására.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság